Elektronikus céltávcső - használata törvényileg tilos és etikátlan. Mégis hatalmasat kaszálnak vele a vadászboltok, mert árusítani szabad. Megkérdeztük: miért? Egyedül a Kamara reagált - a többi lapít.
A vadászetika az az önként vállalt korlátozás, amely megkülönbözteti a vérszomjas, mindenre csípőből tüzelő puskás embert – az OMVK Etikai Kódexének szóhasználata szerinti – igazvadásztól. Öndefiníciója szerint a kamarai kódex:
– elő kívánja segíteni a vadásztársadalmat övező közbizalom erősítését,
– a vadászok megbecsülését,
– meghatározza azokat az elvárásokat, amelyek tiszteletben tartása védelmet nyújt a vadászt ért esetleges jogtalan támadásokkal és jogellenes intézkedésekkel szemben.
Az Etikai Kódex nem egyfajta iránymutatás, a magyar vadászat kulturális öröksége, hanem olyan szabálygyűjtemény, amelynek megszegése akár a vadászengedély elvesztésével is járhat – elvégre etikai vétség akár kizárást is vonhat maga után, márpedig a kötelező kamarai tagságot előíró jogszabályok mellett nem kamarai tagnak nincs joga vadászni.
Ennek fontossággával az OMVK elnöksége is tisztában van. Az elnökség 2016. december 18-ai ülésén elfogadta a Kamara középtávú programját, amelynek része: "…a legösszetettebb feladat lesz az Etikai Kódex átdolgozása. Ennek jelentőségét az adja, hogy a folyó évtől a sportvadászok számára is kötelező a vadászkamarai tagság, és egy etikai eljárásnak a korábbinál sokkal nagyobb súlya lehet, miután a kamarából való kizárással a vadászati tevékenységre való jogosultságát is elveszíti a vadászjegy tulajdonosa. A Kódex átdolgozása dr. Bárándy Péter, az Országos Etikai Bizottság elnökének vezénylete alatt folyik majd. Dr. Jámbor László kiemelte: az etikai eljárások megindítása végre egy olyan eszköz a vadászok és a vadászatra jogosultak kezében, amellyel a közösségek keményen felléphetnek a renitensek, a vadásztársadalomba nem illő személyek ellen, akár a rendőr- vagy a vadászati hatóságtól függetlenül is. Reményét fejezte ki, hogy a kamarai tagok valóban élni fognak ezzel a lehetőséggel, amelynek igénye már rég megfogalmazódott. Hangsúlyozta azt is: a változások miatt az etikai bizottságok felelőssége is sokkal nagyobb lesz a korábbinál."
Etikai Kódex - írott malaszt
Az etikai szabályok bizonyos esetekben szigorúbbak, mint a jogszabályok. Míg a vadászati törvény lehetőséget ad elektronikus képalkotással működő keresőtávcsövek használatára, addig a kamarai kódex szerint: "Éjjellátó berendezést, hőkamerát, elektronikus akusztikus eszközt, illetőleg a vad megtévesztésére alkalmas anyagokat, azaz a modern technika képességpótló eszközeit az igazvadász nem alkalmazza. A vad természet adta képességeivel a vadász csak saját képességeit, illetve az emberi kitartást, szívósságot és akaraterőt állítja szembe." Vagyis aki mégis ilyesmit használ, az etikai vétséget követe el - de erre még visszatérünk.
Az azonban a jogszabályokban és a Kódexben is közös: tiltják az elektronikus rásegítéssel működő céltávcsövek használatát. A vadászati törvény szerint "a vadászat rendje megsértésének minősül … az elektronikus optikai eszköz használata. … tiltott vadászati eszköznek minősül: … elektronikus képnagyítóból vagy képátalakítóból álló, éjszakai lövésre alkalmas célzóeszközök." E törvény végrehajtási rendelete pedig így fogalmaz: "a vadászat rendje megsértésének minősül a Vtv. 37/A. § (1) bekezdés 11. pontjában meghatározott tiltott vadászati eszköz vadászaton történő birtoklása is.” Azt is rögzíti a jogszabály, mikor is van "vadászaton" bárki: a beírókönyv aláírásakor kezdődik, majd az onnan kiiratkozáskor végződik a vadászat.
Összefoglalva: Magyarországon sem használni, sem vadászat során birtokolni nem lehet elektronikus céltávcsövet.
Tagadják, de használják
A szabályozások ellenére a vadászboltok hatalmas forgalmat bonyolítanak - így jelentős bevételre tesznek szert – ilyen céltávcsövek kiskereskedelméből. Aki vadászok társaságában szóba hozza e témát, azzal találkozik: saját bevallása szerint senki, soha nem használ ilyen eszközöket, azokat etikai alapon elítéli. Mégis - ahogy egy boltos lapunknak elmondta – hiánycikk a magyar piacon a legdrágább ilyen céltávcső is, ugyanis ahogy megjelenik a boltok polcain, azonnal elkapkodják.
A leggyakoribb magyarázat: számos külföldi országban lehet ezeket használni. Aki tehát megveszi e céltávcsöveket – szól a magyarázat – kizárólag külföldön szereli fel a puskájára.
Magyar vadász persze az Etikai Kódex rendelkezései szerint ezt sem tehetné meg, annak ellenére, hogy helyben talán a jogszabályok erre lehetőséget adnak. Aki azonban mégis él ezzel, vagyis csak az alkalomra vár, hogy következmények nélkül megszegje az etikai normákat, azt vajon mi tartja vissza attól, hogy idehaza is így tegyen? Elvben a normaszegés következménye, a lebukásért járó büntetés. De erre is hamarosan visszatérünk.
Igazságügy, belügy: néma csend
Arra voltunk kíváncsiak: a kormányzat szinkronba kívánja-e hozni az etikai normák és a jogszabályok diktálta helyzetet az elektronikus céltávcsövek kereskedelmével? A tiltott céltávcsövek szabad forgalmazása ugyanis kizárólag normaszegésre bíztatja a vadászokat. A jogszabályalkotással, kodifikációval foglalkozó igazságügyi tárcát és a fegyverekkel kapcsolatos termékek forgalmazásában illetékes Belügyminisztériumot kerestük meg az alábbi kérdésekkel:
– Tervezik-e, hogy az elektronikai rásegítéssel működő céltávcsövek forgalmazását korlátozzák, mivel ezeket az eszközöket legálisan, a civil életben Magyarországon nem lehet alkalmazni?
– Mi az oka annak, hogy mindeddig szabadon lehet forgalmazni ilyen eszközöket? A fegyver-kiskereskedők hatékony lobbizásának tudható be?
– Tervezik-e, hogy a fegyvertartás és a kiegészítő felszerelések egyéb szabályait szinkronba hozzák a vadászati törvénnyel és a vadászat általános, etikai normáival?
Sem az igazságügy, sem a belügy nem reagált megkeresésünkre.
Agrárminisztérium: néma csend
Szerkesztőségünk információi szerint folyamatban van az agrár tárcánál a vadászati törvény végrehajtási rendeletének felülvizsgálata. Ennek keretében a szakemberektől javaslatokat is kértek be. Épp ezért Bitay Márton államtitkártól a következőket kérdeztük:
– Nem akarják-e a jövőben szigorítani a céltávcsövekre vonatkozó szabályozást? Úgy tudjuk, több, ilyen irányú javaslat is érkezett a minisztériumhoz az elmúlt hetekben.
– Nem akarják-e felülvizsgálni az ilyen, vadászat során etikátlan és tiltott eszközök kiskereskedelmét?
Választ nem kaptunk a kérdéseinkre.
Vadászboltok: néma csend
A Magyarországon kizárólag illegális módon használható céltávcsöveket forgalmazó boltokat is megkeresütük az alábbi kérdésekkel:
– Miért forgalmaz olyan eszközt, amelyet Magyarországon legálisan nem lehet vadászat során használni?
– Miért forgalmaz olyan eszközt, amelynek használatát vadászat során nem csupán jogszabályi, de az etikai normák is tiltanak?
Minthogy az általunk megkeresett Weigl Vadászbolt, valamint a Magnum Vadászbolt vezetői maguk is aktív vadászok, ezért még azt kérdeztük tőlük:
– Mint vadász, használ-e olyan eszközöket, mint amilyeneket forgalmaz, például elektronikus rásegítéssel működő kereső- és céltávcsövet?
– Etikus magatartásnak tartja-e ilyen eszközök forgalmazását?
– Felül írja-e a vadászetika normáit az anyagi érdek?
Választ sem Weigl Árpádtól, sem Szűcs Ákostól nem kaptunk.
Védegylet: néma csend
Megkerestük az Etikai Kódexet megalkotó Kamarát és Védegyletet is. Utóbbi elnökének, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnek az alábbi kérdéseket küldtük el:
– Kezdeményezi-e a Védegylet, hogy az elektronikai rásegítéssel működő céltávcsövek forgalmazását – a hangtompítóhoz hasonlóan – korlátozzák, mivel ezeket az eszközöket legálisan, a civil életben Magyarországon nem lehet alkalmazni?
– Mi az oka annak, hogy mindeddig nem történt ilyen kezdeményezés? A fegyver-kiskereskedők hatékony lobbizásának tudható be?
– Kezdeményezi-e a Védegylet, hogy a fegyvertartás és a kiegészítő felszerelések egyéb szabályait szinkronba hozzák a vadászati törvénnyel és a vadászat általános, etikai normáival?
Választ nem kaptunk a kérdéseinkre.
Egyedül az OMVK válaszolt
Hasonló kérdéssort küldtünk el Jámbor Lászlónak, az OMVK elnökének. Ő – egyedüliként – válaszolt megkeresésünkre. Azt közölte lapunkkal, hogy a jogszabályok felülbírálása nem a Kamara feladata, nem is kezdeményeznek semmilyen szigorítást a jelenlegi normarendszerben.
Magyarázat, az van
Informális módon többen is jelezték szerkesztőségünknek: ha Magyarországon nem lehetne forgalmazni ilyen céltávcsöveket, akkor a magyar vadászok a környező országokban szereznék be azokat.
Ez kétségtelen, ahogy az is: néhány uniós országban könnyedén beszerezhető hangtompító is, miközben idehaza nemhogy a kiskereskedelme, de a birtoklása is szigorúan tilos. Ugyan ez igaz az öntöltő fegyverekre, vagy a nagy kapacitású tárakra.
Vagyis számtalan olyan vadászati eszköz van, amelyet Magyarországon nem csak birtokolni, de forgalmazni is tilos, míg ugyan ezen eszközöket külföldön korlátozás nélkül be lehet szerezni.
Etikai eljárások nincsenek
A tiltott céltávcsövek használatának - így forgalmazásának – visszaszorítása a hatékony ellenőrzés, illetve a lebukottak komoly büntetése lehetne. Minthogy a vadászaton történő birtoklás is normaszegés, az ellenőrzés ma már nem olyan esetleges és kijátszható, mint korábban. Ha egy vadász, miután aláírta a beírókönyvet, birtokol elektronikus céltávcsövet – ezt akár az aláírás utáni másodpercben is lehetne ellenőrizni –, máris szembe nézhetne a következményekkel.
Ennek ellenére – ahogy arról Jámbor László tájékoztatta lapunkat – az országos etikai testület eddig egyetlen egy olyan esettel sem foglalkozott, amikor ez lett volna a vád. Vagyis senkit nem zártak ki a kamarából mindeddig ilyen céltávcső birtoklásáért vagy használatáért.
Ilyen helyzetben viszont nem csoda, hogy virágzik ezen eszközök kereskedelme és használata.
Miként azon sem csodálkozunk, hogy egyetlen érintett sem reagált – tisztelet a kivételnek – a kérdéseinkre.
Már csak azt nem értjük: miért van egyáltalán Etikai Kódexe a magyar vadászoknak?