„A magyar vadászat és vadgazdálkodás világszerte híres” – mondja a Vadászati Világkiállítás miniszteri biztosa, Károlyi József.
Széchenyi István leszármazottját, a Svájcban élő Károlyi József grófot idén január elsejével nevezte ki a 2021. évi Vadászati Világkiállítás miniszteri biztosának. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a Vadászati Védegylet elnöke a kinevezéssel kapcsolatban korábban kijelentette: a vadászatban és vadgazdálkodásban maradandót alkotó gróf Károlyi Lajos unokája diplomáciai, nemzetközi kapcsolatrendszere és vadászati múltja révén a legalkalmasabb személy erre a pozícióra. Feladata hatékonyan ellátását egy a hazai és a nemzetközi viszonyokat is ismerő szakemberekből álló titkárság segíti majd.
Károlyi József januárban, a magyar vadászati vezetők előtti bemutatkozásában elmondta, hogy 1942-ben született Budapesten, családja 1945-ben hagyta el az országot, és Budapestről Ausztriába költözött. Az egyetemet Németországban és az Egyesült Államokban végezte el, 36 évig egy amerikai építőipari cégnél dolgozott. Jelenleg Svájcban él feleségével, akitől három gyermeke született. 1989 óta rendszeresen hazalátogat, 10 éve nyugdíjas. Az elképzeléseiről a világkiállítást illetően elmondta, hogy feltétlenül kidomborítaná a természet megőrzésének és a hagyományok ápolásának témakörét. Kiemelte azt is: 1971-ben a rendezvénynek 2 millió látogatója volt, ebből körülbelül 400 000 külföldi, és véleménye szerint ez utóbbi csoportra 2021-ben is nagy figyelmet kell fordítani.
A gróffal a legutóbbi HVG-ben jelent meg interjú, amelyben egyebek mellett Károlyi elmondta: Semjén Zsolttal a Szuverén Máltai Lovagrendben és a Nemzetközi Vadvédelmi Tanácsban végzett munkája során ismerkedett meg, míg Lázár Jánossal már korábban, utóbbi hódmezővásárhelyi polgármestersége idején találkoztak először. Károlyi – bár kisgyerekként hagyta el Magyarországot – kiválóan beszél magyarul, mivel „kisgyerekként Salzkammergutban minden nap egy órát gyakorolta velünk a nagymamám a magyart, az ő nagyapja ugyanis Széchenyi István volt. Mindig azt mondta: aki tőle származik, annak muszáj tudnia magyarul."
Károlyi egyebek mellett kijelentette: „…az igazi vadász egész nap az erdőn dolgozik, azért kűzd, hogy minden jól működjön. Nekem a vadászat csupán a hobbim, és saját birtok híjján igazán csak a nyugdíj óta hódolok e szenvedélyemnek. … A Nemzetközi Vadvédelmi Tanácsban azt próbáljuk elérni, hogy széles körben elismerjék: a vadászat fenntartható természethasznosítás. Korántsem csak az állat lelövéséről szól.”
A vadászsikereit firtató kérdésre Károlyi gróf kijelentette: „Nem a legnagyobb (trófea) a fontos. A trófea inkább arra jó, hogy emlékeztet annak a napnak az élményeire. Nekem egy kis zergetrófea a legnagyobb büszkeségem, 2000 méter magasságban ejtettem, egész napi erőfeszítés után, megdolgoztam érte a hidegben. A fő élmény nem a lövés, hanem a természetszeretet és a töltődés. Amúgy például szarvast összesen kettőt lőttem életemben, madarat annál többet.”
A Vadászati Világkiállítással kapcsolatos munkájáról szólva a gróf kijelentette: „A magyar vadászat és vadgazdálkodás világszerte híres, sok vad van Magyarországon, és az erdészet is példaszerűen működik. Az a feladatom, hogy irányt adjak a rendezvénynek, kapcsolatokat építsek külföldön, hogy minél több kiállító és látogató jöjjön majd Magyarországra.”
(fotó: omvk.hu)
