A Nébih “külső fegyveres szerv” bevonásával tervezi az afrikai sertéspestis járványának megfékezését. Azt azonban nem árulták el, kire is gondoltak pontosan. Miközben lapunk ennek próbált utána járni, a főváros XII. kerülete elkezdte a felkészülést az ASP-re. Hogy a vadászati vezetők mit tesznek eközben, az a jelek szerint nem tartozik a vadászokra.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a készülő, új főállatorvosi határozat véleményezésre kiküldött szövegtervezetében az szerepel: “…fel kell hívni a vadászatra jogosult figyelmét, hogy a járványügyi intézkedésként meghozott utasítás végre nem hajtása következtében a vadászatra jogosult köteles hozzájárulni ahhoz, hogy az állategészségügyi hatóság külső fegyveres szervek bevonásával oldja meg az állománygyérítést.” Lapunk következetes a hadsereget sejtette e meghatározás alatt, a hivatal azonban nyomatékosan közölte: ők maguk semmilyen körülmények között nem hivatkoztak a honvédségre.
Kérdéseket küldtünk a rendőrségnek, a honvédségnek és a Terrorelhárítási Központnak. Azt tudakoltuk e “fegyveres szervektől”, hogy a Nébih felvette-e velük a kapcsolatot az ASP-vel kapcsolatban, együttműködnek-e a hivatallal vagy tervezik-e? Emellett alkalmasnak tartják-e állományukat és felszerelésüket vadászati célra?
Bár a Nébih – és a közösségi oldalakon számos vadász is – úgy véli: a járványügyi okok miatt végrehajtott állománygyérítés nem tekinthető vadászatnak, ez a kényelmes hozzáállás csak kis részben fedi a valóságot. Annyiban elfogadható az érvelés, hogy nincs köze a kittenbergi eszmeiséghez, vadászati kultúrához, azonban a jog ezt a legkevésbé sem tekinti méravdónak. Vadászterületen, vadászható vadfajra történő “lövöldözés” a jog szerint vadászat. Ez lehet illegális (orvvadászat), illetve legális. Az első esetet a Btk, a másodikat a vadászati törvény szabályozza. Utóbbi pedig nem tesz említést a vadászati törvény hatálya alól kiemelt, járványügyi esetekről. (Minderről kikértük az agrártárca hivatalos álláspontját - de nem válaszoltak.) Vad szándékos elejétésének egyetlen módját nem tekinti a jog vadászatnak: a beletrületi vadkilövést. Ezt törvény nem is szabályozza, sőt, az egész meglehetősen ingoványos talaj.
Az Országos Rendőr-főkapitányság, miként a Honvédelmi Minisztérium, nem válaszolt megkeresésünkre. Velük ellentétben a Terrorelhárítási Központ igen, ha nem is túl részletesen:
“A Terrorelhárítási Központ feladatairól rendelkező 295/2010.(XII.22) Korm. rendelet a TEK szàmára nem határoz meg olyan feladatot, amely kapcsolódna az Ön àltal felvetett esethez, azonban amennyiben hivatalos felkérés érkezik részünkre, és a feladat ellátását belügyminiszer úr engedélyezi, természetesen a TEK készen áll a kialakult helyzetben segítséget nyújtani. A Terrorelhárítási Központ felszerelése technikailag alkalmazható a helyzet megoldására.”
Arról tehát nem szóltak, hogy a Nébih eddig megkereste-e öket, de készek és képesek a feladat kezelésére.
Felkészül: XII. kerület
Ezt állítja magáról a főváros XII. kerületének önkormányzata is. Szeptember végén a Pilisi Parkerdő területén, Budapesthez közel ütötte fel a fejét a járvány.
Budapest XII. kerületében hosszú évek óta jelentős problémát okoznak a budai hegyekből lakott terülere betévedt vaddisznók. A kutatások pedig arra az eredményre jutottak, hogy a vadpopuláció egy része már életvitelszerűen tartózkodik a közigazgatási határokon belül.
Részben a fenti okok miatt, másrészt mivel a fővárosiak által kedvelt kiránduló utak egy része is a hegyvidéki önkormányzathoz tartozik – így a turisták akár a betegség hordozóivá is válhatnak – megkerestük a hivatalt: felkészültek-e arra, hogy a közelükben megjelent az ASP?
“A Hegyvidéki Önkormányzat szakmai megbeszélést tartott az országos főállatorvossal, a NÉBIH igazgató főállatorvosával, a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgatójával és erdészetvezetőjével, valamint a környező önkormányzatok képviselőivel október másodikán a Lóvasút Kulturális és Rendezvényközpontban.
Az egyeztetésen résztvevő szakemberek és a hatóság jelenlegi ismeretei szerint a sertéspestis kizárólag a Pilis Parkerdő Zrt. Budakeszi Erdészetének körbekerített vadászterületét érinti, viszont a szigorúan korlátozott területek határán a turisták találkozhatnak a NÉBIH tájékoztató plakátjaival, amelyek arra hívják fel a figyelmüket, hogy afrikai sertéspestis miatt különösen ellenőrzött területre kívánnak belépni, illetve kit értesíthetnek, ha esetleg elhullott vaddisznót találnak. Az afrikai sertéspestis a vaddisznók és házi sertések megbetegedése, más állatokra és az emberre teljesen ártalmatlan, a gyerekeknek, időseknek sem kell tartania tőle. Még akkor sem, ha bármilyen okból megérintenének egy beteg vagy már elhullott állatot, esetleg a húsából ennének. Utóbbi egyébként teljességgel kizárt, kereskedelmi forgalomba nem kerülhet fertőzött húskészítmény. Annak, hogy a fertőzés máshol is felüti a fejét, a hatóságok jelenlegi ismeretei szerint rendkívül kicsi az esélye, ahhoz az elzárt területen kívül élő állatoknak a fertőzött példányok vizeletével, vérével vagy székletével kellett volna érintkeznie. Amennyiben egy hónap múltán sem találnak az elzárt területen kívül fertőzött állatot, akkor megszűntnek tekinthető a járványveszély. A Hegyvidéki Önkormányzat ezen időszak alatt is folyamatosan végzi a kertekbe, lakóövezetbe betévedt vaddisznók befogását.
Jelen helyzetben legfontosabbnak a lakosság megfelelő tájékoztatását tartjuk, ezért az önkormányzat kommunikációs csatornáin tájékoztatót teszünk közzé a járvány terjedésének megelőzésével kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról.”
Az önkormányzat weboldalán is beszámolt a találkozóról és tájékoztató anyagot is közzé tettek a betegséggel kapcsolatban.
A többi néma csend
Természetesen újból megkerestük a vadászati szakmai vezetőket: véleményezzék a Nébih terveit a hangtompító és az elektronikus céltávcső használatáról, valamint a “külső fegyveres szerv” bevetéséről. Sem Semjén Zsolt, miniszeterelnök-helyettes, a Védegylet elnöke, sem Jámbor László, a Kamara elnöke nem válaszolt többszöri megkeresésünkre sem.
Szerkesztőségünk megjegyzése: közhivatalt ellátó személy – főként olyan, akit egy kisebb vagy nagyobb közösség választott meg az adott pozíció betöltésére – fizikailag bizonyosan képes arra, hogy figyelmen kívül hagyja a neki feltett kérdéseket. Ez azonban - szándéka ellenére – nem a kérdezőt minősíti. Nem lapunkat veszik semmibe e vadászati vezetők hallgatásukkal, hanem az őket megválasztó, minket pedig olvasó vadászokat.