A Nébih kitart amellett, hogy fel sem merült a hivatal részéről a hangtompító és az elektronikus céltávcső alkalmazása. Annak ellenére is, hogy a véleményezésre kiküldött határozat-tervezetben szerepel. A hadsereget pedig ők nem is emlegették. Csak egy rejtélyes “külső fegyveres szervet”.
Lapunk korábban azt kérdezte a Nébihtől: felmerült-e (ismét) a hangtompító és az elektronikus céltávcső használata a vaddisznó-kilövések kapcsán, hivatásos vadászok esetében? A hivatal kedden kategórikusan tagadta ezt az információt, miközben ragaszkodott korábbi álláspontjához, miszerint az állategészségügyi okokból történő kilövés nem vadászat.
Szerkesztőségünk birtokába került a főállatorvos legújabb határozatának tervezett szövege, amelyet véleményezésre küldtek szét szakembereknek. Eszerint:
“…fel kell hívni a vadászatra jogosult figyelmét, hogy a járványügyi intézkedésként meghozott utasítás végre nem hajtása következtében a vadászatra jogosult köteles hozzájárulni ahhoz, hogy az állategészségügyi hatóság külső fegyveres szervek bevonásával oldja meg az állománygyérítést. Az állománygyérítés sikeres végrehajtásához speciális eszközök (éjjellátó céltávcső és keresőtávcső, hőkamera céltávcső és keresőtávcső, hangtompító,) használatára csak a tájegységi fővadászok, az erdészeti zrt-k szakszemélyzete, az erdészeti zrt-k hivatásos vadászai és a fegyveres testületek tagjai kaphatnak engedélyt. A speciális eszközök használatára jogosult személyek állománygyérítésre való aktív közreműködésre kötelezése, valamint a speciális eszközökkel való felszerelése a vadászati hatósággal és a tájegységi fővadásszal történt egyeztetés után a HJK feladata. A diagnosztikai kilövésre aktív közreműködésre kötelezetett a kilövés elvégzéséért állami kártalanítás illeti meg.”
Amikor erre rákérdeztünk újfent a Nébih-nél, azt a választ kaptuk:
“Igen, a válaszunk továbbra is az, hogy nem merült fel hivatásos vadászok ellátása. Megjegyeznénk azonban, hogy a hatóság – mint azt többször is hangsúlyoztuk – minden, a betegség terjedésének megakadályozását lehetővé tévő megoldást, lehetséges intézkedést megvizsgál, hogy az állománygyérítés érdekében hozott állategészségügyi intézkedések eredményesek legyenek. Az ilyen eszközök használatának lehetőségét is, amely terveket a Szakértői Csoport véleményezni fog.”
A Nébih emellett felhívta szerkesztőségünk figyelmét a hivatal
“semmikor, semmilyen formában nem utalt a hadsereg igénybevételére”.
Ez utóbbi tényszerűen igaz: sem a honvédség, sem a hadsereg, sem a katonaság szavakat nem írták le. Amit viszont igen: “külső fegyveres szervek bevonása”.
Igyekeztünk utána járni, mely “külső fegyveres szerveket” vonná be a Nébih a vaddisznóállomány kilövésébe. Érdeklődtünk a honvédségnél, az Országos Rendőr-főkapitányságon és a Terrorelhárítási Központnál is. (Amint válaszolnak kérdéseinkre, cikkünket frissítjük.) Felmerült még a mezőőri szolgálat igénybevételének lehetősége, azonban a hatályos jogszabályok szerint: “A mezőőr sörétes vadászlőfegyverét lakott területen kívül kártevő riasztására, vaktölténnyel vadriasztásra és … a seregély (Sturnus vulgaris) állományának gyérítésére használhatja.” Utóbbiak tehát komoly segítséget nem jelentenének, ahogy a viszonylag kis létszámú adórendőrség - bár kétségtelen, hogy fegyverük van.
Még talán a polgári védelem egységei lennének bevethetőek, elvégre van fegyverük, róluk azonban azt mondja a törvény: “olyan össztársadalmi feladat-, eszköz- és intézkedési rendszer, amelynek célja katasztrófa, illetve fegyveres összeütközés esetén a lakosság életének megóvása, az életben maradás feltételeinek biztosítása, valamint a lakosság felkészítése azok hatásainak leküzdése és a túlélés feltételeinek megteremtése érdekében.”
Az agrárminisztériumtól azt tudakoltuk: van-e bármiféle jogszabályi alapja a Nébih érvelésének, miszerint “az állategészségügyi okokból történő állománygyérítés nem vadászatnak minősül.” Amint válaszolnak, cikkünket frissítjük.
