Egy olvasónk oldotta meg a rejtélyt, amit sem a Nébih, sem a rendőrség, sem a hadsereg nem volt hajlandó. A rendőrség segítségét veheti igénybe a hivatal, ha a kiírtásra utasított nem tesz eleget a rá ruházott feladatnak.

Napok óta igyekszünk kideríteni: mire is gondolt pontosan a Nébih, amikor “külső fegyveres szervek” lehetséges bevonásáról írt a következő, főállatorvosi határozat-tervezetben. Sem a hivatal, sem az általunk megkeresett rendőrség és honvédség nem volt hajlandó válaszolni a kérdéseinkre a kijelentéssel kapcsolatban. Kizárólag a TEK jelezte: ha érkezik ilyen jellegű kérés, és a belügyminiszter azt jóvá hagya, ők készek kivonulni a vadászterületekre.

Egyik olvasónk hívta fel a figyelmünket 2008. évi XLVI. törvényre, mely az élelmiszerláncról és annak hatósági felügyeletéről rendelkezik. A jogszabály 51. bekezdése meghatározza, milyen állategészségügyi intézkedéseket hozhatók.

“Állatbetegség megelőzése, megállapítása, továbbterjedésének megakadályozása, kártételének csökkentése, felszámolása érdekében, továbbá a betegség természetéhez és elterjedtségéhez mérten, az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai alapján az alábbi állat-járványügyi intézkedéseket rendelheti el a veszély elhárításához szükséges mértékben és ideig: … i) diagnosztikai vizsgálat és ilyen célú leölés, kilövés;”.

Valamivel később pedig az olvasható a tövényben: “Amennyiben az a fertőző állatbetegség leküzdéséhez szükséges, a rendőrség közreműködik a járványveszély elhárításában.”

Egy névtelenséget kérő forrásunk szerint a jogszabályban leírtak a mindennapokban inkább arra vonatkoznak, hogy ha egy, állománya felszámolására utasított gazdálkodó nem hajlandó végrehajtani a határozatban foglaltakat, akkor rendőri segítséggel lehet érvényt szerezni az adott döntésnek. Mindeddig nem volt arra példa segítőnk szerint, hogy egyenruhások, szolgálati fegyverükkel lövöldöztek volna ilyen helyzetben állatokra.

A citált jogszabályi hely azonban alkalmat kínál a Nébihnek arra, hogy valóban kérhet segítséget “külső fegyveres szervtől” járványhelyzetben. Ahogy azt a hivatali álláspontot az alátámasztja a tövény, hogy a “diagnosztikai célú kilövé” valóban nem vadászat, nem terjed ki erre a tevékenységre a vadászati törvényt. Így tehát ilyen kilövés “elvégzéséhez” nincs szükség sem vadászvizsgára, sem kamarai tagságra, általában semmire, amivel egy civilnek rendelkeznie kell, ha vadászni szeretne.

Már 2017-ben alkalmazták a törvényt az ASP miatt

Bár a “diagnosztikai célú kilövés” a köznyelvben egy-egy egyed szúrópróba szerű elejtését jelenti, a Nébih ezt nem így értelmezi és nem is így használja.

2017. április 7-én, a Fehérgyarmati Járási Hivatal kiadott egy határozatot, amelyben Garda Béla járási főállatorvos elrendelte a Nyírerdő Zrt. vadaskertjében “az afrikai sertéspestis fertőzöttség gyanúja miatt az egész vaddisznóállomány állami kártalanítással történő diagnosztikai kilövését”.

Érdekessége a határozatnak, hogy hivatalosan a sertéspestis csak egy évvel később, 2018 áprilisában jelent meg Magyarországon. A hivatalos indoklás szerint a határozatban említett esetkor 3 vaddisznótetemet találtak, meg is vizsgálta az ezekből vett mintát a Nébih laboratóriuma, azonban “kétes eredményűnek” titulálták az vizsgálati eredményt, amely alapján “nem lehetett kizárni az állomány fertőzöttségét”.

Van példa tehát arra, hogy a “diagnosztikai célú kilövés” valójában a teljes állomány kiírtásának jogi szakzsargonba burkolt neve legyen.

Olvasóinkban felmerült: miért nem hívják segítségül a vadászatra jogosultak a társasági tagsággal nem rendelkező vadászokat. A kérdés annyira szerteágazó, hogy következő, külön cikkünkben foglalkozunk ezzel.