Vadlibák dézsmálják a napraforgót Tiszafüred környékén. A madarak a közeli nemzeti parki területeken költenek, azonban két éve rájöttek, hogy a fiatal napraforgó remek táplálékforrás.

A vadludak ráadásul ebben az időszakban védettek, így nem lőhetőek. Megoldásként a gazdák a közeli halastavak kormoránok riasztására használt gázágyúit kérték kölcsön, ezek segítségével védik a termést.

– A halastavaknál használt riasztóeszközöket most Tiszafüred környékén, külterületén gazdálkodó földtulajdonosok működtetik, mert idén a vadliba nagy károkat okoz. Riasztására és a károkozás megelőzésére nem sok lehetőség van – mondta a szoljon.hu megkeresésére Bajor Imre, a Tiszafüredi Földtulajdonosi Vadásztársaság elnök-helyettese. – Körülbelül két éve a vadliba rájött, hogy a napraforgó jó csemege. Azelőtt olyan, hogy napraforgóban libakár? Nem is létezett! Mi határosak vagyunk a nemzeti parkkal, a vadliba ott megveti a lábát a védett élőhelyen. Kijárnak a mezőgazdasági kultúrába és két- és négyleveles állapotában lecsípik a napraforgót. Ezért a növény teljesen elpusztul.

A vadásztársaság felé bejelentett kárigény eddig többszáz hektár. Próbálják riasztani a kártevőket: most madárijesztőket és gázágyút helyeznek ki. A vadliba fél a lövés hangjától, így nem száll le és nem dézsmálja a napraforgót. A halastó-tulajdonosok a gázágyúkat kölcsönadták a mezőgazdászoknak, földtulajdonosoknak, hogy óvni tudják a vetést.

– A gázágyúkat tizenöt éve használjuk a halastavaknál, Tiszafüreden az összes halastó használ ilyet, de a lakók idáig nem panaszkodtak, mert a tavak olyan messze vannak a várostól, hogy a hanghatás nem jut el addig – mondta Bajor Imre.

Azonban a gázágyúk most jelentősen közelebb kerültek a városhoz, mezőgazdasági területeken működnek, ezért hallják azt a lakosok. A vadliba okozta károk a vetés után jelentkeztek először. Többféle módon próbáltak már védekezni ellenük.

– A vetés után két héttel vettük észre, hogy nagy területen hiányzik a napraforgó. A liba lecsipkedte a növény sziklevelét, így az nem hajt ki. Olyan nagymértékű volt a kár, hogy újra kellett vetni, nálam ez ötvenhárom hektárt érintett. Mire a vetőmagot megrendeltük és újra elvetettük, már milliós kárnál jártunk – mondta Jóvér Kálmán mezőgazdasági vállalkozó, akinek földje a vadlibák nádas-vizes élőhelye mellett van. Mikor a nemzeti park illetékesét tájékoztatták arról, hogy a napraforgótáblákra nemzeti parki területről érkezik a vadliba, kiderült, hogy a vadliba költési időszakban vadászati tilalom alatt áll, így nem lőhető. Ráadásul a nemzeti park felé nem élhetnek kárigénnyel sem.

– Több módszerrel próbálkoztunk, eredménytelenül. Tizenkét hektárt már harmadjára kellett újravetni. Már minden tőlünk telhetőt megtettünk. Vadászni a libára csak december 1-től lehet, ami rajtunk, mezőgazdászokon nem segít, a mi gondunk tavasszal és kora nyáron jelentkezik – mondta a gazdálkodó.

Bár az elmúlt években inkább a mezeinyúl-kár volt jellemző, idén a vadliba már többszáz hektáron okozott milliós károkat – és az egész Tisza-tónál hasonló a helyzet.