Badacsonyőrsön a helyiek annyira tarthatatlannak érezték a belterületre betévedő vadállomány kártételét, hogy parlamenti képviselőtől kértek segítséget. Az állomány beszokásáért azonban nem csak a vadászoknak kell viselniük a felelősséget.

A Badacsonyörsi Érdekvédelmi Egyesület kért levélben segítséget Rig Lajos, jobbikos országgyűlési képviselőtől, mert úgy érzik "mindinkább jellemzően a belterületeket érintően túrnak és rágnak a vadak, amelynek esetenként 30 éves fenyőfák, cédrusok estek áldozatul. Az állatok egyre jobban hozzászoknak az emberekhez, már a vadrisztók sem tartják távol őket sikeresen, a probléma így a kül- és belterületeken egyaránt, szinte napi rendszerességgel jelentkezik. Fényes nappal vaddisznó családok, őzek közlekednek a lakóházak közt, többen már odáig jutottak, hogy félnek a saját ingatlanjaikon tartózkodni, szürkületben ki sem merészkednek, és gyermekeiket nem engedik egyedül az érintett területekre. Ez a helyzet egyre inkább tarthatatlan, a vadállomány exponencálisan nő, és láthatóan a helyi Csobánc Vadásztársaság tehetetlen. Az egyesület úgy véli, hogy a vadászgazdálkodás újraszervezésére lenne szükség, amíg nem történik komoly baleset."

A levélre Fazekas Sándor agrárminiszter válaszolt. Levelében felhívta a figyelmet arra, hogy "a nagyvad okozta humán konfliktusok számának emelkedését jelzi az európai országok nagy többsége is. A konfliktusokért első sorban a gímszarvas- és a vaddisznóállomány nagy létszámát teszik felelőssé. Érdemes azonban arról is beszélni, hogy párhuzamosan a nagyvadállomány növekedésével, ugyanúgy növekszik az ember által használatba vett területek nagysága is. Legyen az belterület, az infrastruktúra kiépítése miatt a természettől elvett terület vagy művelés alá vont földterület. A két jelenség együttesen járul hozzá ahhoz, hogy a vadvilág és az ember közötti konfliktusok napi szinten rendszeressé válnak."

A miniszter felhívta a figyelmet arra is, hogy "a belterületen megjelenő vadfajok, valamint az általuk okozott károk alapvetően nem tartoznak a vadgazdálkodás, valamint a vadászat fogalomkörébe, így a vadászati törvény 75. § (1)-(2) bekezdése alapján az ágazati jogszabály sem tekinti vadkárnak."

"Mivel vad a belterületen történő elejtése a vadászati törvényben foglaltak szerint nem minősül vadászatnak, így minden esetben külön rendőrhatósági engedélyeztetés szükséges ahhoz, hogy a belterületi konfliktus megelőzése okán bárki vadat ejthessen el. …  A vadászatra jogosult részéről nem elegendő ugyanis a fokozott vadászati nyomás, illetve az elterelő etetés. A kívánt hatás eléréséhez az ingatlantulajdonosoknak is következetesen segíteniük szükséges a probléma felszámolását . Gondolok itt azokra az alapvetően a vad számára kedvező körülményekre, mint a zöldhulladék kihelyezés, az elhanyagolt ingatlanok, valamint akár a szándékos vadetetés. Az előbb említett példák nagyban hozzájárulnak a vad lakott területre való csalogatásához, és ezek megszüntetése minden esetben szükséges a vadászatra jogosult elhárító intézkedéseivel párhuzamosan, illetve azt megelőzőleg egyaránt."