Nem akar tippelni, mi okozhat tömeges elhullást a vaddisznók között az ország keleti megyéiben, de afrikai sertéspestist ezidáig egyetlen mintában sem mutattak ki – dr. Bognár Lajossal, az országos főállatorvossal beszélgettünk.

– Jelen van az afrikai sertéspestis megbetegedés Magyarországon?

– Nincs jelen. Mindeddig egyetlen mintában sem mutatták ki a kórokozót.

– Vadászok mást állítanak. Egy szerkesztőségünknek küldött képen például tucatnyi vaddisznót ásnak éppen el, és bár a zsigerelésnél roncsolt belső szerveket észleltek, minden minta a laborból negatívként jött vissza.

– Erről beszéltem: laboratóriumban mindeddig nem állapították meg a betegség jelenlétét. 

– Akkor mi lehet a tömeges elhullás oka?

– Nem szeretnék látatlanban semmit mondani, de számos más betegség is létezik, amelynek ez lehet az eredménye. Mi jelen pillanatban a sertéspestisre koncentrálunk, más irányú felderítési tevékenységet nem végeztünk.

- Járványügyi szakemberek szerint az asp évente 30-50 kilométert tesz meg nyugati irányba. Kárpátalján már 2016-ban detektálták a megbetegedést vaddisznókon. A matematika azt sugallja, hogy rég jelen kell lennie a vírusnak Magyarországon.

– Lehet, de ez nem matematikai, hanem biológiai kérdés. Kétségtelen, hogy akár 50 kilométert is megtehet a vírus, de bizonyos helyzetekben csak tízet. Számos környezeti, biológiai hatás függvénye ez. A keleti határ közelében, Kárpátalján pedig, bár már 2015-ben megállapították a betegség megjelenését vaddisznókban, ez azonban zárt kertben élő állatokat érintett, vagyis onnan sem tud könnyen kitörni a betegség, hogy a tankönyvi terjedési sebességével haladjon.

– Az asp elleni küzdelem kapcsán megjelenő új, főállatorvosi határozat mely elemét tartja a legfontosabbnak?

– Az új jogszabály hatályon kívül helyezi az előzőket és egységes szerkezetben határozza meg a teendőket. A keleti országrész megyéinek kockázati szintjét újra meghatározzuk, a veszély mértékétől függően magas vagy közepes besorolásba kerülnek. Ezekre a területekre speciális szabályok érvényesek. De a legfontosabb most az érintettek – vadászok és állattartók – bejelentési kötelezettsége. Az elhullott állatok után kártalanítást is fizetünk, ezért mindenkinek érdeke a jogszabály betartása. Csak így tudjuk a legkorábban észlelni az asp jelenlétét.

– A NÉBIH elnökhelyettese, Nemes Imre a FeHoVa kiállításon azt mondta: nem az a kérdés, bejut-e az országba az asp, csak az, hogy mikor. Egyetért ezzel?

– Igen. A betegség természetesen úton, elsősorban vaddisznókon keresztül terjed, vagyis nem lehet megakadályozni a megjelenését. Persze emberi tevékenység hatására is megjelenhet bárhol – a lényeg mégis az: nincs tökéletes védekezés a kórokozóval szemben.

– Főállatorvosként mire számít idén?

– Senkinek nem lenne jó, ha én most jósolni kezdenék. Mindent elkövetünk, hogy a leghamarabban megtaláljuk az első megbetegedéseket. Ezt követően pedig igyekszünk hatékonyan védekezni a vírus terjedése ellen. Mindenkinek tisztában kell lennie azzal, hogy a károkat csak akkor tudjuk mérsékelni, ha az érintettek betartják a jogszabályokat. A vadászatra jogosultaknak össze kell gyűjteniük a területükön elhullott egyedeket, az állattartóknak pedig gondoskodniuk kell a zárt tenyésztés biztonságáról. Mind a vadászok, mind az állattartók kártalanítást kapnak, ha az egyedek asp miatt hullanak el, azonban kizárólag akkor, ha betartották a jogszabályokat. Ezért úgy vélem, senkinek nem lehet érdeke elhallgatni a betegséget, hisz akkor nem ellentételezi számukra senki a veszteségüket.