Természetes védvonalként tekintettek az afrikai sertéspestis megfékezésével foglalkozó szakemberek a Dunára - egészen eddig. A legfrissebb hírek szerint Budakeszin megjelent az ASP, és úgy tűnik, egyszerre 170 vaddisznóval végzett.
A 444 tudósítása szerint a Pilisi Parkerdő Zrt. Budakeszi Erdészetének területén, azon belül a Disznóskert nevű, körülkerített erdőrészen tömegesen hullottak el vaddisznók, 170-et is meghaladhatja a megtalált tetemek száma. A lapnak péntek délelőtt Nagy István agrárminmiszter annyit mondott, hogy a sertéspestissel kapcsolatos ügyekben a Nébih az illetékes, annyira, hogy ő maga is a szervezet vezetőjénél érdeklődött pénteken reggel a budakeszi ügyben, de akkor még nem kapott választ.
A Nébih válasza: „Valóban találtak elhullott vaddisznókat a Budakeszi Erdészet elkerített vadászterületén. Az állategészségügyi szolgálat haladéktalanul megkezdte a vizsgálatot, az még folyamatban van, eredménye a későbbiekben várható. Valóban erős a gyanú az ASP megjelenésére, mivel az elmúlt hetekben több olyan külföldi állampolgár is járt a területen, akik ASP-vel súlyosan fertőzött országból érkeztek. Az országos főállatorvos elővigyázatosságból, a vizsgálatok megkezdésével párhuzamosan, elrendelte az érintett területen a vaddisznó hullák fokozott keresését. Ez zajlik jelenleg.”
(Magyarországon a jelek szerint kizárólag külfödiek terjesztik a betegséget: tavaly májusban, miniszteri meghallgatásán Nagy István elmondta, hogy Heves megyébe egy migráns által eldobott szendvics útján került a kór. Most pedig a Nébih hivatkozik külföldi látogatókra.)
Információink szerint az elhullott állatokból vett minták analízise még zajlik, de a szakemberek biztisra veszik, hogy sertéspestis végzett a vadállománnyal.
Az ASP nem most először érinti a fővárost. Nemrég a Nébih nemrég vizsgálta fölül az egyes területek kockázati besorolását, és a főváros valamennyi, pesti határkerületénél alacsonyról közepesre emelte a szintet, miközben a város határától néhány kilométerre mér magas kockázatú területek is találhatók.
Az ASP fővárosközeli megjelenése, valamint a Duna vonalának átlépése kiemelkedő kockázatokat rejt magában. A budai kerületekben - de egyre gyakrabban Pesten is – a vaddisznóállomány már nem kivált a lakott területre, hanem ott él. Így könnyen kerülhet fertőző testnedv olyanok ruházatára, járművére, akik nincsenek tisztában a betegséggel kapcsolatos tennivalókkal, óvintézkedésekkel. Egyszerűbben: az állaomány túlaszoporáda miatt civilek kerülhetnek – tudtukon kívül – kapcsolatban fertőzött vaddisznókkal.
A Duna vonalára a védekezéssel foglalkozó szakemberek természetes védvonalként tekintettek eddig. Korábban felmerült: a Duna partjától Nyugatra 25 km mélységű sávban minden vaddisznót ki kellene lőni, így akadályozva a fertőzés átjutását. Erre azonban nem került végül sor.
