Az uniós agrárbüdzséből biztos nem enyhítik az afrikai sertéspestis okozta károkat a vadászatra jogosultaknak – közölte lapunkkal az agrártárca.

Az agrárminisztérium az elmúlt hetekben többször is bejelentette: vizsgálják annak lehetőségét, hogy az ASP okozta károkat a sertéstenyésztőknek uniós alapokból enyhítsék. Ezzel kapcsolatban a konkrét elképzelésekről kérdeztük a minisztériumot.

Válaszuk: "Nagyon fontos leszögezni, hogy a mai napig csak vaddisznóban igazolta a betegség jelenlétét a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), tehát házi sertésben nem mutatták ki az afrikai sertéspestist. Az állattartók szigorú higiéniai előírások betartása mellett tartják az állatokat, amelyek fő célja éppen fertőzések terjedésének megakadályozása. Ha mégis bárhol felmerülne a gyanú, hogy állatuk megbetegedett, akkor kötelességük haladéktalanul jelenteni az állatorvosuknak vagy a hatósági állatorvosnak.

Amennyiben ilyen előfordulna, a hatósági intézkedésre leölt állatok, megsemmisített eszközök után állami kártalanítás járna azoknak, akik betartották a járványvédelmi előírásokat. Ilyen intézkedésekre azonban eddig nem került sor.

A minisztérium vizsgálja az egyéb támogatási lehetőségeket is a közvetett károk rendezésére. Ahogy a közvetlen károk kompenzálása is csak utólag lehetséges, a járulékos, közvetett gazdasági károk enyhítésére is csak azután kerülhet sor, hogy tényleges kár keletkezett, kimutatható, számszerűsíthető módon, legyen szó akár uniós, akár nemzeti forrásból történő bármilyen kárenyhítésre.

Amennyiben a járványügyi intézkedések nyomán keletkezett másodlagos károk megfelelően alátámaszthatók, a tárca kérelmezni fogja az Európai Bizottságtól a rendkívüli piactámogatási intézkedés lehetőségét."

A szaktárca azt is közölte lapunkkal: "Az EU agrárpiaci szabályozása a termelő ágazatokat foglalja magába, így nem tartalmaz válságintézkedési lehetőséget a vadászatra jogosultak számára."

Nagy István földművelésügyi miniszter

A szakminisztérium szerint hosszan elnyúló válságra van kilátás: " Áttekintve a betegség európai történetét, amennyiben egy meghatározott területen az afrikai sertéspestis rendszeresen és tömegesen előfordul (endémia), a fertőzés felszámolása hosszú időt vesz igénybe. Azokon a területeken, ahol a vírus oda-vissza „közlekedik” a házi és a vadsertés állományokban, sőt bizonyos ízeltlábú vektorokban is megjelenik, a mentesítés a szigorú járványvédelmi intézkedések és tökéletes állományzártság esetén is évekig eltarthat.

Az afrikai sertéspestis évtizedeken át kizárólag az afrikai kontinensre korlátozódott, azonban 1957-ben továbbterjedt Portugáliára, majd Spanyolországra is. A betegség mindkét országban endémiásan fennmaradt egészen 1995-ig, amikor is megtörtént a teljes Ibériai-félsziget vírusmentesítése, 38 év intézkedései nyomán.

A 90-es évekig számos különböző európai országban regisztráltak megbetegedéseket fertőzött házi sertések behurcolása miatt - nem alakult ki endémia -, a betegséget sikerült gyorsan megfékezni. Az egyetlen kivétel Szardínia szigete, ahol 1978 óta a vírus a mai napig folyamatosan jelen van.

Az Európai Unió északkeleti területén először 2014 januárjában Litvániában, februárban Lengyelországban, majd júniusban Lettországban és szeptemberben Észtországban is megjelent a vírus. Az azóta eltelt évek alatt a balti tagállamok területének jelentős része, valamint Lengyelország északkeleti része a fertőzés miatt kereskedelmi korlátozás alá került a betegség jelenléte miatt. Az elmúlt hónapokban Lengyelországban tovább terjedt a vírus, immár Varsó környékén, illetve a Kalinyingráddal határos területen is több fertőzött vaddisznót találtak. Csehország és Románia 2017-ben fertőződött meg. A fentiek miatt Magyarországon is évekig tartó mentesítési programra kell készülnünk, melynek sikere nagyban függ az érintett szereplők (vadászok, állattartók, állatorvosok, utazók stb.) együttműködésétől."