Nem az a kérdés, hogy a betegség bekerül-e az országba, hanem az, hogy mikor – mondta a FeHoVa kiállításon Nemes Imre, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal elnökhelyettese. Miközben a hivatal új szabályokon dolgozik, egyre többen pletykálják: már jelen van a betegség az országban.

A szakkiállításon a NÉBIH elnökhelyettese kijelentette: nem az a kérdés, hogy a betegség bekerül-e az országba, hanem az, hogy mikor, illetve az, hogy fertőzött vaddisznókkal, fertőzött húst tartalmazó, illegálisan behozott élelmiszerben érkezik-e, vagy esetleg a házi sertésekben észlelik a vírust.

Nemes Imre, a NÉBIH elnökhelyettese

A hivatal eddig is több szabályt hozott az afrikai sertéspestis megfékezése érdekében. Így évek óta fokozottan ellenőrzik az ukrán határon, hogy bárminemű húskészítmény – akár csak egy sonkás szendvics – átjut-e a határszakaszon. Emellett szintén évek óta fertőtlenítik a keletről érkező járműveket. Ezekhez most a bejelentés szerint újabb szabályok csatlakoznak a közeljövőben. 

A most készülő jogszabály alapján hamarosan kockázati területenként kategorizálják a megyéket. Így Szabolcs egésze és Borsod egyharmada magas, Borsod többi része, Hajdú-Bihar, Heves, Nógrád Békés és Jász-Nagykun-Szolnok megye közepes, míg az ország többi területe alacsony kockázatú lesz. Utóbbiakban teljes egészében tilos lesz élő vaddisznót szállítani, míg a magasabb besorolású területeken csak az azonos besorolású területről lehet átszállítani vadat.

Új elemként jelentették be, hogy az elhullott vaddisznókat azonnal be kell jelenteni és legalább mintát kell venni belőlük – azonban ilyen értelmű szabály már most is életben van. Szintén újdonságként kommunikálják, hogy kártérítést fizet az állam az elhullott vadért – noha lapunk is beszámolt arról, hogy uniós forrásból már hónapok óta felajánlottak elhullott egyedenként 50 eurós kártalanítást.

Szintén újdonságként harangozták be, hogy bevezetik a diagnosztikai célú kilövést, aminek értelmében minden, a szokásostól eltérően viselkedő vaddisznót el kell ejteni. Valójában ez állandó szabály a vadgazdálkodók számára: az állomány egészségének megőrzése érdekében eddig is kötelező volt terítékre hozni az egyértelműen beteg egyedeket, és nem csupán a vaddisznók esetében.

Mindemellett engedélyezni fogják a kilövési terven felüli koca-gyérítést, a populáció csökkentése érdekében. Hasonló intézkedést Németországban már tavaly év végén bevezettek. Ott az a cél, hogy legalább félmillióval csökkentsék a meglévő vadállomány nagyságát. Ennek érdekében engedélyezik az elektronikus rásegítéssel működő kereső- és céltávcsövek használatát is, a már legtöbb tartományban engedélyezett hangtompító mellett.

Persze minden szabály csak annyit ér, amennyit betartanak belőle. A múlt heti HVG-ben szólalt meg egy vadásztársasági elnök – Széles Zoltán, a fehérgyarmati Ravasz Róka VT elnöke –, aki elmondta: "Egy üveg hipóval és ásóval megyünk ki vadászni. Ha valaki elhullott vaddisznót talál, azonnal elégeti a tetemet. Amit elejtünk, annak kiszedjük a zsigereit, leöntjük fertőtlenítővel, aztán elássuk." (A zsigerek elásását korábban kötelezővé tették több, déli megyében, ahol az aránysakál elszaporodása egyre nagyobb problémákat jelent.)

Széles beszámolója egyértelműen arra utal: rendszeresen találnak elhullott állatokat a területükön, ezeket azonban nem jelentik be a hatóságnál, mintát sem visznek belőlük. Így könnyen elképzelhető, hogy a vaddisznók már az asp miatt pusztultak el, azonban bevizsgált minta nélkül ezt hivatalosan nem lehet kijelenteni.

A napokban az egyik közösségi oldal zárt, vadászattal foglalkozó csoportjában keltett feltűnést egy bejegyzés, melynek írója névvel vállalta: az ukrán határtól 10 kilométerre rengeteg vaddisznó hullik el, mégpedig a sertéspestis miatt. Amikor azonban lapunk kapcsolatba lépett vele, kijelentette: nem kíván további információkat megosztani senkivel, az elhullott egyedekről készült fotóit törölte, és hozzátette, hogy bejelentése után fenyegetéseket is kapott. Így állításait nem tudtuk ellenőrizni.

A közzösségi portálon meglejent kép – elpusztult vaddisznók az ukrán határ közelében, magyar oldalon

Lapunknak korábban Lukáts Orsolya vadászatszervező azt nyilatkozta, hogy február elejétől a spanyol hatóságok megtiltották élő vaddisznók szállítását az országukba Magyarországról. A legutóbbi, hivatalos EU-s vizsgálat – tavaly ősszel – még azt állapította meg, hogy Magyarországon nincs jelen a betegség, így a spanyol hatóságok lépése csupán óvintézkedés.

Nem alaptalanul. Járványügyi szakemberek szerint az afrikai sertéspestis évente 30-50 kilométert tesz meg nyugati irányba. Tavaly január 5-én adott hírt a NÉBIH arról, hogy a kárpátaljai Nagyszőlős közelében asp-ben elpusztult vaddisznót találtak. E két adat azt jelzi: bő egy év elteltével már be kellett jutnia a kórnak Magyarországra is. Hasonló a helyzet a román határ környékén is, ahol az utóbbi fél évben rendszeresek már a háztáji disznótelepek felszámolásai is.

Mindezek ellenére a NÉBIH jelen pillanatban kitart amellett, hogy Magyarországon nincs jelen az afrikai sertéspestis. Ennek persze lehet az az oka, hogy a vadászok, vadászatra jogosultak valóban inkább elássák, elégetik az elhullott állatokat, mintsem jelentsék a pusztulást a hivatalnak. A vadásztársaságoknak ugyanis nagyon komoly bevételt jelent a vaddisznó vadászata, a hús értékesítése. Amennyiben hivatalossá válik a betegség jelenléte, a vadhús lényegében eladhatatlanná válik. Valamint hatalmas károkat okoz egy ilyen bejelentés a mezőgazdaságnak is, hisz a magyar sertés ezt követően tiltó listára kerülne a világban.

Azonban a betegség haszonszerzési okokból történő eltitkolása, bár rövid távon látszólag jövedelmet termel, hosszabb távon sokkal nagyobb károkat okoz. Ugyanis a hatékony és koordinált fellépés elmaradása miatt később sokkal több lesz a fertőző egyed és az érintett terület nagysága megnő, mintha az első pillanattól kezdve, lokalizáltan lépne fel a hatóság az asp ellen. Csehországban például a jelek szerint sikerült megakadályozni a betegség országos elterjedését azzal, hogy az első felbukkanási hely körül 40 kilométeres karanténzónát állítottak fel. Magyarországon ez nem lesz hatékony az első, hivatalos bejelentést követően sem, ha igaz az, hogy a betegség már rég, de be nem jelentett formában a határokon belül van már.