Egyre több vadász véli biztosan tudni: Magyarországra is bejutott az afrikai sertéspestis. Lapunk megkeresése nyomán az illetékes hivatal kategorikusan cáfolta a pletykákat és néhány félinformációt is helyre tett.

Közösségi oldalak zárt, vadászattal foglalkozó csoportjaiban immár hetek óta kezelik nyílt titokként vadászok, hogy Magyarországon is megjelent az afrikai sertéspestis (asp) megbetegedés. Bizonyítékot a pletyka egyetlen terjesztője sem mutatott fel eddig, azonban rejtélyes, uniós ellenőrzésekre és az ország keleti részében betiltott vaddisznóhajtásokra hivatkozva igyekeztek alátámasztani állításaikat.

Lapunk megkereste az Európai Bizottság magyarországi képviseletét, ahol arról tájékoztattak minket: az Európai Unió illetékes főigazgatósága - a DG-SANTE – valóban végzett ellenőrzést Magyarországon az asp-vel összefüggésben, azonban nem az elmúlt hetekben, hanem szeptember 4. és 8. között. Mint a Bizottság jelezte: ilyen ellenőrzésekre rendszeresen kerül sor, nem csupán Magyarországon, hanem minden érintett, fertőzött vagy nagy kockázatú EU tagállamban és az unión kívüli országban - így például Ukrajnában – is. Az audit megállapításait tartalmazó jelentés még nem készült el, azonban itt nyomon követhető lesz az eredmény.

A fertőzéssel kapcsolatos teendőket Magyarországon a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) látja el. A hivatal lapunknak jelezte: "Magyarország az afrikai sertéspestis betegségtől mentes ország. A vírust az Európai Unió területén először 2014-ben, Litvániában mutatták ki. Kárpátalján, a magyar határ közelében 2016 decemberében jelentették első alkalommal az ukrán hatóságok a betegség előfordulását. 2017 júniusában Csehországban vaddisznókban, júliusban pedig Romániában, Szatmárnémetiben egy háztáji gazdaságban állapították meg a betegséget. Látható, hogy terjedése folyamatos és meglehetősen gyors. Tekintettel arra, hogy a betegség esetleges megjelenése hazánkban rendkívül komoly gazdasági kárt jelentene, mindent meg kell tenni a megelőzés érdekében."

A Nébih tehát kategorikusan cáfolta a megbetegedéssel kapcsolatos rémhíreket.

Rákérdeztünk a betiltott vaddisznóhajtásokra is. Ezzel kapcsolatban közölték, a pletykák csak részigazságokat tartalmaznak. "Egy rövid időre valóban felfüggesztették a társas vadászatokat a kelet-magyarországi térségben, amíg megtörtént a hivatásos vadászok, vadászmesterek járványvédelmi képzése. Ezen szakemberek közül 80 vadász tett sikeres vizsgát a múlt héten. Az ő bevonásuk biztosíték lehet arra, hogy felismerjék az esetlegesen beteg állatokat, amelyek kilövésével a lehető leghamarabb felderíthető a fertőzés megjelenése Magyarországon, ami a sikeres járványügyi intézkedések egyik legfontosabb záloga. 

Tekintettel arra, hogy a járványvédelmi képzés lezárult, ismét lehetőség lesz az érintett területen társasvadászatok szervezésére, tartására. Sőt, a magaskockázatú területen lévő 45 vadászatra jogosultnak ebben a vadászati évben 25 százalékkal több vaddisznót kell kilőnie, mint amit ez évre terveztek a vadászok."

Arra is kíváncsiak voltunk: a magyar állategészségügyi rendszer felkészült-e az asp esetleges megjelenésére az országban. A Nébih válasza: "Jelen pillanatban az elsődleges feladata a megelőzés. A szakemberek – a hatósági feladatokon túl – minden érintett számára igyekeznek átadni azon kulcsfontosságú információkat, teendők listáját, amelyek azt a célt szolgálják, hogy hazánkban megelőzzük a betegség megjelenését.

A magyar állategészségügyi szolgálat – figyelemmel kísérve a környező országok járványhelyzetének alakulását – már ezidáig is számos, a megelőzést szolgáló intézkedést vezetett be. A betegség vírusa fertőzött vaddisznók, fertőzött házisertések illegális szállítása, vagy azokból készült húskészítmények útján kerülhet be Magyarországra.

Ukrajnából (mint minden az Európai Unión kívüli, ún. harmadik országból) húst és húskészítményt behozni még személyes fogyasztásra is tilos! A hatóságok mégis rendszeresen találnak ilyen termékeket a poggyászellenőrzés során.

Az ukrán-magyar határátkelőhelyeken 2014 óta fertőtlenítik az országba belépő járműveket, és fokozottan ellenőrzik a személyes poggyászt; az állati eredetű élelmiszereket elkobozzák. Ezen intézkedés fontosságát és szükségességét támasztja alá, hogy a november végén a Nébih laboratóriuma kimutatta egy, a záhonyi határon elkobzott húsban az ASP vírusát.

Belföldön is fokozottan figyelik a hatóságok az állatszállító járműveket az illegális szállítmányok kiszűrése érdekében. A vadászatra jogosultak közreműködésével 2014 óta zajlik a vaddisznóállomány vizsgálata.

Az Országos Főállatorvos 2/2017. számú határozata további járványügyi intézkedésekről rendelkezik. Az egész országban a sertések elhullását, vagy az afrikai sertéspestis gyanúját 24 órán belül jelentenie kell az állattartóknak az állategészségügyi szolgálat felé. A vadászatra jogosultak kötelesek 24 órán belül bejelenteni az állategészségügyi hatóság felé minden elhullottan megtalált vaddisznót. Ezekből mintavétel történik az ASP vírusának kimutatására, illetve kizárására. Ezen kívül a betegnek tűnő, bágyadt, bizonytalan mozgású vagy senyves vaddisznókat diagnosztikai célból ki kell lőni.

A fenti intézkedéseken túlmenően az ukrán határ mentén található bizonyos Szabolcs megyei településekre és vadgazdálkodási egységekre vonatkozóan elrendelésre került a vadászatra jogosultak számára a vaddisznóhullák szervezett keresése, a megtalált vaddisznók - mintavételt követően - hullájának elásással történő ártalmatlanítása, a vaddisznó kocák, illetve egy év alatti vaddisznók fokozott kilövése, a zsigerek ártalmatlanítása, illetve a vaddisznók etetésének korlátozása. Az Országos Főállatorvosi Határozatban felsorolt vadászterületekről valamennyi kilőtt vaddisznóból is mintát kell küldeni afrikai sertéspestis kizárása céljából, a vaddisznótest csak a negatív vizsgálati eredményt követően használható fel. Az ukrán-magyar határ menti településeken megtörtént a sertésállományok felmérése a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal irányításával. A kilőtt vaddisznó testek tárolására a NÉBIH vadhűtő kamrákat szerzett be, melyet a legveszélyesztetettebb vadászatra jogosultak kaptak meg. E mellett a NÉBIH külön mintaszállító rendszert üzemeltet, mely naponta szállítja be a Nemzeti Referencia Laboratóriumba a vaddisznókból származó mintákat. Így a mintavételt követően 2 napon belül már befejeződhetnek a vizsgálatok is. 

Az állategészségügyi szolgálat munkatársai felkeresték a legveszélyeztetettebb sertéstartó gazdaságokat, ellenőrizték (ellenőrzik) a telepek járványvédelmi zártságát, különös tekintettel a vaddisznóállományoktól történő izolációra, elrendelték a telep és az istállók bejáratánál történő fertőtlenítést, illetve ellenőrizték (ellenőrzik) a mosléketetés tilalmának betartását. Egyúttal tájékoztatást adnak az állattartóknak a betegség tüneteiről és a szükséges óvintézkedésekről. Ebben a térségben a kültéren tartott sertésállományok tartási helyét kettős kerítéssel kell körülvenni a vadállománnyal való érintkezés megakadályozása érdekében. Ellenkező esetben a kültéri tartást meg kell tiltani. Ezen kívül ajánlott a termőföldről származó gabona 30 napos, illetve az almozásra használt szalma 90 napos tárolása felhasználás előtt. Ezek az intézkedések augusztusban Szabolcs-Szatmár-Bereg megye román határ menti 10 kilométeres körzetében található településekre és vadgazdálkodási egységekre is kiterjesztésre kerültek.

A járványhelyzet alakulásának függvényében további intézkedések is elrendelésre kerülhetnek az ukrán határ mentén.

A vaddisznók és a házi sertések a fertőzött állatokból származó élelmiszerhulladékokkal is fertőződhetnek, éppen ezért az élelmiszerhulladék (moslék) etetését jogszabály tiltja. A tilalom betartása a sertésállományok védelmének és az ASP megelőzésének egyik legfontosabb eleme. 

A vendéglátó tevékenységet végző vállalkozások körében hamarosan elindul egy, az élelmiszerhulladék kezelésére fókuszáló kiemelt ellenőrzés is. Ennek során azok, akik nem tudják igazolni, hogy a jogszabályoknak megfelelően kezelik az élelmiszerhulladékot, szigorú büntetésre számíthatnak."