"A Rendelet 50. § (1) bekezdésében, az „állami vadászjegy” szövegrész helyébe a „vadászjegy”, a „tízezer” szövegrész helyébe a „húszezer” szöveg lép." – áll az agrártárca rendelet-tervezetében. Az áremelés indoka: "a vadgazdálkodási ágazat pénzügyi helyzetének rendezése".
Ahogy azt az OMVK elnökségi ülésén Jámbor László elnök elmondta: az agrártárca már elkészítette a vadászjegy árának megduplázásához szükséges rendeletmódosítás tervezetét. A lapunk birtokába került előterjesztés keltezése november 28. - vagyis egy nappal az elnökségi ülés után lezárult a jogszabály-tervezet közigazgatási egyeztetése.
Az előterjesztés indoklása szerint: "… a jogszabályi környezet megreformálásával megpróbálja a vadgazdálkodási ágazat pénzügyi helyzetét rendezni.
A magyarországi vadfajok és az Európában szinte egyedülállóan természetes élőhelyek megőrzése, területük növelése, a magyar vadgazdálkodás szakmai színvonalának emelése, megkérdőjelezhetetlen ágazati célkitűzések. E célok eredményes megvalósítása azonban az ágazat sikeres működésében érdekeltek – így a vad tulajdonjogát bíró állam és különösen a vadgazdálkodási, vadászati tevékenységet folytatók – részéről a kitűzött célokkal arányban álló pénzügyi hozzájárulást feltételez, annak érdekében, hogy a magyar vadgazdálkodás fejlesztésére közvetlenül felhasználható bevételek növekedjenek, elősegítve és erősítve a magas szakmai színvonalú vadgazdálkodási tevékenység folytatását. … biztosítja, hogy a jövőben a magyar vadgazdálkodás fejlesztésére közvetlenül felhasználható bevételek növekedhessenek. … Az ehhez szükséges többletforrások előteremtése érdekében szükségessé vált a 2004 óta változatlan mértékű vadászjegy árának megemelése."
Az indoklása – ha indirekt módon is – azt sugallja: mindeddig a vadgazdálkodók és a vadászok nem fordítottak elég pénzt a "vadgazdálkodás színvonalának emelésére", az "élőhelyek megőrzésére", a "vadgazdálkodás fejlesztésére". Hogy ez a jövőben másként legyen, vadászati törvény végrehajtási rendeletének módosítása második bekezdése így szól: "A Rendelet 50. § (1) bekezdésében, az „állami vadászjegy” szövegrész helyébe a „vadászjegy”, a „tízezer” szövegrész helyébe a „húszezer” szöveg lép."
A tervezet meg sem próbálja feloldani azt az ellentmondást, hogy vadgazdálkodást kizárólag a vadászatra jogosult, vagyis a vadásztársaság végez, míg a vadászjegyet az egyéni vadászok fizetik - akiknek jelentős része nem tagja egyetlen társaságnak sem. A vadászjegy ára a Kamarához folyik be, amely – a jogszabályok szerint – az egyéni hivatásos és sportvadászok érdekképviseleti szervezte, szemben a Védegylettel, amely a vadásztársaságok szövetsége.
Az OMVK elnökségi ülésén többször is elhangzott: a plusz – hozzávetőleg 600 millió forintnyi – bevételt teljes egészében a Vadgazdálkodási alapba forgatja a testület. Az itt felhalmozott pénzre kizárólag vadásztársaságok (egyedül vagy konzorciumban) pályázhatnak.
Az idézett előterjesztés több rendeletet is tervez módosítani. Így egyebek mellett szerepel benne: "A vadászvizsga bizottság 4 főből áll. A vadászvizsga bizottság elnöke az OMVK területi szervezetének titkára, tagjai az OMVK területi szervezetének illetékességi területén dolgozó tájegységi fővadász, a területi vadászati hatóság képviselője, valamint az Országos Rendőr-főkapitányság által kijelölt személy. A vadászvizsga bizottság elnöke, tagja csak felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező személy lehet. Az OMVK területi szervezetének illetékességi területén dolgozó tájegységi fővadászt a vadászvizsga bizottságba a vadászvizsga bizottság elnöke hívja meg.”
A módosítás a rendelet-tervezet kihirdetésétől számított 31. napon lép hatályba - ám pontosan még nem tudni, ez mikor történik meg.
Ahogy arról beszámoltunk: a parlamentnek benyújtott agrár tematikájú salátatörvény végszavazására a tervek szerint december 18-án kerül sor. Az a jogszabály mondja ki, hogy a vadászjegyek ára költségtérítés és nem igazgatási-szolgáltatási díj. Az agrárminiszternek azonban ettől függetlenül is joga van módosítani a vadászjegy árát – a rendelet-módosítást azonban társadalmi vitára kell bocsátani a jogalkotásról szóló törvény értelmében. Információink szerint az érintett, nem kormányzati szervezetek (Agrárkamara, Vadászkamara és Védegylet) december harmadikáig véleményezheti a szöveget, ezt követően kerülhet fel a kormány honlapjára. Majd a néhány napos társadalmi vitát követően válhat hivatalossá a szöveg. Így a legrövidebb határidőkkel számolva január közepére léphet életbe az emelés.
Lapunk korábban megírta: a Kamara elnökségi ülésén született döntés értelmében azt javasolja a testület a decemberi küldöttközgyűlésnek, hogy 2019-ben szűkítse a vadászjegy kiváltására rendelkezésre álló időt egyetlen hónapra, februárra.
