Újabb adót készül bevezetni a kormány, ezúttal a kutyák után – harsogják a szalagcímek. A hír csak részben igaz: az ebrendészeti hozzájárulást már 1998-ban bevezették. 

A parlament a napokban kezdte tárgyalni Semjén Zsolt, a KDNP elnöke, miniszterelnök-helyettes javaslatát az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosításáról. A javaslattal kapcsolatban a legnagyobb visszhangot kiváltó passzus az ebadó bevezetésének lehetőségével függ össze. A tervezet nevesíti, hogy az önkormányzatoknak joga lehet ebrendészeti hozzájárulás kivetésére. (A hatályos törvények szerint a települési önkormányzatok most is szabadon határozhatnak meg adónemeket az ott élők részére, a jogszabály-tervezet pedig nem tenné kötelezővé e közteher kivetését.)

A javaslat szerint az ebadó évente legfeljebb kutyánként 6 ezer – veszélyes eb esetén 20 ezer – forint lehet. Az adó esetleges kivetésekor az önkormányzatnak a tulajdonos szociális helyzetére, a kutyatartás céljára és a helyi ebrendészeti körülményekre is tekintettel kell lennie.

Ugyancsak komoly visszhangot váltott ki, hogy a Semjén Zsolt által beterjesztett módosítás kivenné az esetleges ebadó hatálya alól a Országos Magyar Vadászkamara által kiállított vadászkutya alkalmassági vizsgaigazolvánnyal rendelkező kutyák tulajdonosait. Az ellenzők szerint Semjénnek, mint a Magyar Vadászati Védegylet elnöke, erősen maga felé húz a keze. A tárgyszerűséghez hozzátartozik: a javaslat minden munkakutya tulajdonosát mentesítené a kivethető adó megfizetése alól. Így a vizsgázott vadászkutyák mellett a mentő- és segítő ebeket és a Magyar Honvédségben, rendvédelmi szervben, nemzetbiztonsági szolgálatban vagy közfeladatot ellátó őrszolgálatban alkalmazott kutyákat is. Valamint nem lehetne ebadót fizettetni a magyar ebfajtának minősülő törzskönyvezett és az ivartalanított kutyák után, ahogy a menhelyről elhozott állatok után sem.

A kritikák csupán arról nem szólnak, hogy az ebrendészeti hozzájárulást – az ismertetett mértékben és kivételekkel – a parlament által 1998-ban elfogadott XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről is tartalmazza. A most benyújtott módosítás mindössze a korábbi törvényi helyek egy részét egyszerűsítit – vagyis egyetlen olyan új elem sem kerülne ezekben a cikkelyekben a jogszabályba, amelyek már eddig ne lettek volna érvényben.

Eközben a Lehet Más a Politika (LMP) nyújtott be az országgyűlésnek törvénymódosító javaslatot a kutyalövésekkel kapcsolatban. A beterjesztő, Sallai R. Benedek szerint azért szükséges módosítani a vadászati törvényt, mivel „a sportvadászok kutya és macska kilövési túlkapásainak köszönhetően komoly feszültség alakult ki vadászok és állattartók (állatvédők) között.” Lapunk korábbi cikkeiben részletesen foglalkoztunk a kutyalövésekkel (itt és itt olvashatnak róla).

Az LMP politikusa úgy módosítaná a jogszabályt, hogy: „A vadászterületen a hivatásos vadász a vadállomány védelme érdekében – a vad elfogására, elejtésére megengedett vadászati eszközzel – elfoghatja vagy elejtheti, ha a tulajdonosának felderítésére nincs közvetlen lehetőség 

a) a vadat űző vagy a vadat elejtő kutyát, ha a vad sérelme másként nem hárítható el, továbbá

b) fertőzés továbbterjedése vagy másként el nem hárítható támadás megakadályozása céljából a kutyát vagy macskát. …  Az elejtett kutya egyedi azonosítóit (chip, nyakörv) a hivatásos vadásznak kötelessége felderíteni, illetve megőrizni. Az elejtett kutya tetemét a kutya tulajdonosának a hivatásos vadász köteles átadni.”

Eszerint a módosítás a jövőben csak azt tenné lehetővé – elismerve, hogy a kutya képes lehet dúvadként kárt tenni a vadállományban –, hogy kizárólag a hivatásos vadászokat hatalmazza fel a vadállomány védelmére. A politikus a módosítás indoklásában azt írja: „A hivatásos vadász, mint szakember számára biztosított kizárólagos elfogási vagy elejtési jogkör hozzájárulhatna a kedélyek csillapításához. Mivel az elejtett kutya és macska – amennyiben annak azonosítható tulajdonosa van – elkóborolt háziállat, és magántulajdon, a tulajdonos részére a tetemet vissza kellene szolgáltatni.”

Az ellenzéki politikus tervezete semmiféle korlátozást vagy felelősséget nem róna az állattartókra.