Több őz esik április 15-től az erdőkben és a földeken, mint eső. Azonban aki nem jól választja meg a felszerelését, könnyen hibázhat - vagyis nem lő bakot.
.
A téli szünetet követően április 15-én indul újra igazán a vadászati idény. Ekkortól lehet őzbakokra vadászni a magyar erdőn, mezőn. Azonban az őzek életterének és ivararányának megváltozása egyre komolyabb feladat elé állítja a vadászokat a vad terítékre vitelében. Ezért is kiemelkedően fontos a megfelelő felszerelés kiválasztása a vadászat előtt.
Kereső távcső
Bármilyen vadászati módot is választunk, a felszerelés kihagyhatatlan része. Őzbakról lévén szó, feladata "mindössze" a leendő zsákmány észlelése. Nem szabad lebecsülni a keresőtávcső előnyét: két szem mindig többet lát, mint egy. Azonban a leggyakrabban használt lencsék sem képesek 8-10-szeres nagyításnál többre - ami ezúttal kevés lesz. A vad ugyanis könnyen kerül takarásba az éppen rügyeit, leveleit bontogató természetben. Arra pedig végképp alkalmatlan egy ilyen eszköz, hogy a kiszemelt bakról – ha ideális esetben ennyit be tudunk azonosítani – megmondjuk a korát, állapotát, trófeája becsült nagyságát.
Egy keresőtávcső tulajdonságait számtalan adattal írják le a gyártók. A vadászok elsősorban a nagyítási érték alapján választanak, de ugyan ilyen fontos, hogy a lencsék mennyi fényt képesek átereszteni – például holdvilágnál használhatóak-e még. A lencsék anyag és bevonata szintén alapvetően meghatározza a használhatóságot épp úgy, mint az árat. Ezúttal azonban egy kevésbé ismert paramétert, a látómező méretét (FOV - Field of View) emelnénk ki. Ezt a gyárak vagy fokban (teljes kör - 360 fok - hányad részét láthatja a használó), vagy méterben (a látóirányra merőleges szakasznak a hosszával is, amely egy adott távolságban a kereső látómezejében megfigyelhető) adhatják meg. A nagyobb általában jobb alapon előszeretettel vásárolnak a vadászok minél nagyobb FOV értékkel bíró távcsövet. Őzbak esetében erre azonban vajmi kevés szükség van, mivel a cél a vad minél pontosabb felkutatása. Ezzel ellentétben egy vaddisznóhajtáson – már aki még használ ilyet hajtásban, annak - előnyt jelent a magas FOV érték. Ugyan ezt az értéket természetesen céltávcsövek esetén is megadják.
Spektív
A pontos elbírálás elmaradhatatlan kelléke a spektív. Bár a sportvadászok körében nem annyira elterjedt a használata – elvégre ritka alkalom, amikor nélkülözhetetlen – a hivatásos vadászoknak elmaradhatatlan segítség. A keresőkkel ellentétben a spektív 35, de akár 80-szoros nagyításra is képes. Ezzel már pontosan fel lehet mérni a bak agancsát, korát, állapotát. Így véletlenül sem lőhetünk sutát, ami amúgy nagy baklövés lenne.
10-szeres nagyítás felett a kéz természetes remegése annyira felerősödik a távcsőbe tekintve, hogy szabad kézben használhatatlanná válik az eszköz. Spektívet használva legalább a könyököt stabilan meg kell támasztani, azonban előnyösebb, ha állványra rögzítve használjuk ezt a távcsőfajtát. (A későbbiekben szót ejtünk az erre ideális lőbotról is.)
Vadászok általában hozzászoknak az "egyenes" képhez, vagyis ahhoz, hogy azt látják a távcsőben, amerre az néz. Így érdemes egyenes betekintésű spketívet beszerezni – szemben a ferde betekintésűvel, amelynél nem esik egybe a szem iránya a spektívben látható képpel. Hordozhatóság szempontjából a kihúzható spektívek a leginkább megfelelőek a vadászok számára.
Céltávcső
Főleg az Alföldön, de az ország más tájegységein is őzbak vadászatakor hosszú lövésre kell felkészülni. A vadásziasnak tartott lövési távolság 100-150 méter közötti, azonban bizonyos területeken nem ritka a 300 méteres vagy annál is hosszabb lövési távolság. Ehhez megfelelő céltávcsövet kell tehát választani.
Hatalmas könyvtárnyi kötet áll rendelkezésre a megfelelő céltávcsövek kiválasztásáról, így most csak néhány szempontot ragadunk ki a megszámlálhatatlanból.
Az ideális eszköz paralaxis mentes. A parallaxis egy optikai hiba: a cél látszólagos elmozdulása a szálkereszthez képest, a fej elmozdítása közben, miközben a tekintet a céltávcsőben marad. Akkor jelentkezik, ha a cél képe a távcső belsejében nincs teljesen ugyanabban a képsíkban, mint a szálkereszt. A parallaxis megszüntetésére egyes céltávcsövek állítható frontlencsével vagy oldalsó parallaxállító tekerővel készülnek.
Érdemes ma már olyan céltávcsövet vásárolni, amely rendelkezik ballisztikai toronnyal. Ez a távolság beállítását könnyíti meg jelentősen. Ha még beépített távolságmérővel is rendelkezik az eszköz, az több, mint ideális.
Lőbot
A hosszú, pontos lövés leadásához cserkelés közben elengedhetetlenül szükséges a fegyver stabil megtámasztása. Mivel nem hagyatkozhatunk a szerencsénkre, hogy a lövés pillanatában mindig rendelkezésünkre áll majd egy fatörzs - magunknak kell gondoskodunk a stabilitásról. A német vadászhagyományok átvételével a lőbot vált Magyarországon is az elfogadott, vadászias megoldássá. A bipod (vagyis a puskaállvány) se nem vadászias – inkább militáns –, se nem ideális. Cserkelés közben a szerelék össze-összekoccan, emellett elsősorban fekvő testhelyzetben garantál stabil lövést.
A lőbotok széles skálája elérhető Magyarországon is, a klasszikustól az egészen modernig. Utóbbiak egyes fajtái arra is alkalmasak, hogy spektív-állványként funkcionáljanak.
Fegyver – lőszer
Természetesen az egyik – vagy talán a – legfontosabb a megfelelő fegyver és lőszer kiválasztása az őzbakvadászatra. Ahogy a keresőtávcsöveknél is említettük: a nagyobb nem mindig jobb. Sőt. Egy nagy kaliberű fegyver brutálisabb lőszerrel akár felesleges roncsoláshoz, így az értékes hús elpocsékolásához vezethet, akár ahhoz, hogy a lőszer képtelen leadni az energiáját, így akár vérnyom nélkül halad át a vadon.
Ugyanígy tévedés a hosszabb cső - pontosabb lövés hiedelem. A Walther cég egy régebbi kísérletéből kiderült: 100 méteren, azonos lőszerrel végzett kísérlet során az 50-52 centiméter csőhossz jelentősen pontosabb lövést tesz lehetővé, mint a 60-65 centiméteres.
A kaliber választásnál a legfontosabb kitétel, hogy a magyar vadászati jogszabályok az őz elejtéséhez legkevesebb 1000 joule energiájú lőszer használatát írják elő. Fontos szempont az optimális ballisztikai görbe és lövedék átmérője is – hisz valljuk be nem csak a trófeagyűjtés miatt vadásszuk kedvenc rőtvadunkat, hanem a minél kevésbé roncsolt, értékes vadhúsért is.
Európában elterjedt, őzezésre alkalmas kaliberválasztékunk a 222 Remingtonnál kezdődik, de meg kell említenünk következő kalibereket is: 223 Remingtont, 5,6x50R Magnum, 5,6x57R, 243 Winchestert, 270 Winchester, 7 x 64, 6,5 x 55. Ne feledjük, sőt, olykor nem tudjuk nélkülözni elejteni kívánt őzünk esetében a „nehéztüzérséget”: 308 winchester, 30-06, 7 mm Remington Magnum, 300 Remington Magnum kalibereket sem. A lövedék tömegét csak a kaliber átmérővel tudjuk olykor növelni és ez fontos, ha messzebbre kell „elnyúlnunk”. Hisz a szél és a távolságot okozta tényezőket csak a nagyobb hüvelyben lévő lőporral és a nehezebb lövedék tömeggel tudjuk kompenzálni.
Különös figyelmet kell emellett fordítani a lövedék hegyére. A puha, ólomhegyek könnyen "szétrobbannak" akár egy gabonaszemen is, vagyis vagy nem érik el a vadat, vagy csak szenvedést okozó sebet ejtenek rajta. A kemény, műanyag heggyel szerelt töltények alkalmasak a takarásban álló őzbak terítékre hozására is. A nagyobb kaliberek esetében egy megfelelően választott lövedékmaggal minimalizálni tudjuk a vadhús roncsolódás mértékét is és mégis 350-400 méterre pontos lövést tudunk tenni velük!
A lövéseinkkor, bár legyenek közeliek vagy olykor kikényszerített távoliak, mindenkor vegyük figyelembe az élő környezetet és az emberi vagyontárgyakat, hisz a lövedék-maradványtest a vékony testű őzünk után tovább is repül, és amennyiben nem találjuk el a vadat, gellert is vehetnek! Legfontosabb a balesetmentesség és a vétlen károkozás elkerülése vadászataink alkalmával!
Köszönjük a Weigl Vadászbolt segítségét.
