Tombol az afrikai sertéspestis Magyarországon – ám szerencsére sikerült lokalizálni a kórt. Elsősorban Heves megyében, Gyöngyös környékén pusztít az ASP, egyre gyorsuló üzemben.
A NÉBIH kimutatása szerint csak április első 5 napjában máris 78 vaddisznó tetemében sikerült kimutatni az ASP jelenlétét. Az állatok egy része elhullott, más részület állománygyérítés során ejtették el. A betegség egy évvel ezelőtti felbukkanásakor még egy hónap alatt mindössze 7 esetben volt pozitív az APS-teszt a laboratóriumokban. Idén márciusban 463 pozitív mintát találtak.
Az mindenképp sikerként könyvelhető el, hogy a fertőzés nem szabadult el az egész ország területén. A NÉBIH adatai szerint a Heves megyei, elsősorban Gyöngyös környéki gócpont a legkritikusabb, ám a korábbi helyszínektől eltérő régióban nem volt kitörés. Ugyancsak pozitívum, hogy a házisertés-állományban sem jelent meg mindeddig az ASP. Ennek ellenére a magyar sertéságazat a betegség miatt elveszítette exportpiacainak egyharmadát.
Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének társadalmi elnöke a napokban egy konferencián elmondta: a sertéshúsra épülő húsfeldolgozás exportja 8,6 százalékkal csökkent az afrikai sertéspestis miatt, ugyanis a betegség belföldi megjelenését követően Magyarország elveszítette exportpiacainak harmadát. A kiesett távol-keleti piacokat az ország pótolni tudta más európai uniós tagállamok piacaival, így a kivitel a mennyiséget tekintve nem változott, a nyereség azonban elmaradt a korábbi értéktől. Éder Tamás szerint a magyar sertéshús ágazat helyzetét nagyban segítette a belföldi értékestés 9,8 százalékos növekedése.
Tavaly 4,7 millió sertést vágott a magyar húsipar, ugyanannyit, mint 2017-ben. A magyarországi sertések száma sem változott, decemberben 2,8 millió volt, a kocák létszáma azonban közel 4 százalékkal, 178 ezerre emelkedett. 2014 óta, az élősertés és a félsertés áfájának csökkentését követően, 1 millióval, 27 százalékkal nőtt a vágott sertések száma, miközben a sertések létszáma 4,5 százalékkal csökkent. Az eredmények az ágazat egyértelmű fehéredését jelzik.
Az élő sertés átlagára 2018 egészében meghaladta az uniós átlagárat, ez utóbbi pedig szinte mindig magasabb a világpiacon tapasztalható árnál: így a magyar húsipar továbbra is a világpiacinál és az EU piacinál magasabb áron kénytelen alapanyagot vásárolni, ezért a nemzetközi versenytársak nagy többségénél nehezebb helyzetben van.
Eközben Kínában is megjelent az afrikai sertéspestis, a betegség miatt drasztikus méreteket öltött a leölt sertések száma, bár hivatalos adatot egyelőre nem közöltek. Kína fontos szerepet játszik a globális sertéspiacon, az ázsiai ország rendelkezik a világ sertésállományának a felével, lakossága pedig jelentős sertéshús fogyasztó. Kína, sertésállományának csökkenése miatt, jelentősen növelte sertés importját, többek között egyes uniós államokból is. Ennek a lett az egyik következménye, hogy miközben Németország Kína egyik beszállítójává vált, saját igényeinek kielégítése érdekében elkezdett érdeklődni a magyar élő sertések felvásárlása iránt. Ez a folyamat felhajtja az élősertés és a sertéshús árát: a magyar piacon az év első három hónapjában 30 százalékkal emelkedett az élősertés ára, mindez pedig előbb vagy utóbb, de meg fog jelenni a termékek árában is.
A hazai APS-helyzetről kérdeztük a NÉBIH-et. Amint válaszolnak, cikkünket frissítük.
