Bár az OMVK vezetése azt ígérte a kötelező kamarai tagság visszaállítása után, hogy az etikai eljárások szerepe felértékelődik, egyáltalán nem érzékeli ezt a tendenciát az országos etikai bizottság elnöke, Bárándy Péter. 

Lapunk korábban már megírta: az OMVK 2016. december 18. elnökségi ülésén fogadták ez az Etikai Kódex átdolgozásáról (is) szóló, középtávú tervet. Utóbbira azért lenne szükség - az elnökség szerint , mert a kötelező kamarai tagság visszaállításával "…egy etikai eljárásnak a korábbinál sokkal nagyobb súlya lehet, miután a kamarából való kizárással a vadászati tevékenységre való jogosultságát is elveszíti a vadászjegy tulajdonosa."

Ahogy arról is beszámoltunk: az etikai eljárások rendjét meghatározó Etikai Szabályzat kimondja, hogy az a vadász, aki "csupán" az Etikai Kódex valamely passzusát sérti, de más jogszabályt nem, az legfeljebb megrovással büntethető. Ezzel kapcsolatban Jámbor László, az OMVK elnöke lapunknak kijelentette: "Az Etikai Szabályzatot azonban hozzá kell igazítani a megváltozott jogszabályi környezethez és a módosított Alapszabályhoz is. Egyebek mellett épp a kizárások lehetővé tétele miatt. A felülvizsgálatot az Etikai Bizottság végzi."

Az Országos Etikai Bizottságot, amelyre az elnök utalt, dr. Bárándy Péter vezeti – így őt kérdeztük az etikai ügyekről.

– Tisztázni kell mindenek előtt néhány félreértést – közölte a bizottsági elnök. – Amit etikai szabályzatnak és etikai bizottságnak hívunk - jogszabályi kényszer miatt - valójában fegyelmi eljárást és fegyelmi bizottságot jelent. Tehát e szervezetek összemosása az etikai előírásokkal nem szerencsés, hiszen ennél jóval komplexebb a feladatuk. Ezek a testületek az Etikai Szabályzatban megfogalmazott szabályok megsértése esetén folytatnak fegyelmi eljárásokat.

Bárándy elmondta: ilyen eljárás indulhat bűncselekmény elkövetése esetén, de a fegyverkezelési szabályok áthágásáért is, minként a vadászati törvény bármely passzusának megszegéséért.

– Amikor a ma is hatályos szabályok megszülettek, kötelező volt a kamarai tagság a vadászok körében – mondta el a bizottsági vezető. – Később ezt a nem hivatásos vadászok számára megszüntették, így az etikai bizottságok és eljárásaik is elvesztették súlyukat. Ha el is ítéltek valakit, az legfeljebb kilépett a kamarából és vadászott tovább. Azonban nemrég ismét a vadászat feltétele lett az OMVK-tagság, így az eljárások megint komoly szerephez jutnak, mivel direkt módon érintik a vadászati egzisztenciát.

Bárándy lapunknak határozottan kijelentette:

"nem a szabályzatot kell módosítani, hiszen azzal nem volt probléma, sokkal inkább az a gond, hogy az eljárások elvesztették jelentőségüket. Nem ismerek konkrét elképzelést arról, miként kellene a szabályzatot módosítani és én sem látom szükségét. De azt kezdeményeztem, hogy az elnökség ezt a témát vitassa meg. Eddig erre nem került sor."

Az Etikai Kódexről elmondta: ebben az esetben célravezetőbb úgy tekintetni rá, mint etikett szabályok gyűjteményére. Vagyis olyan viselkedési szabályokra, amelyek a vadász-vad, a vadász-vadász, vagy épp a vadász és kutyája közötti viszonyrendszert. Ezért lehet mindössze megrovással szankcionálni olyan kódexsértést, amely semmilyen más (jog)szabályt nem hág át.

Kíváncsiak voltunk, az országos etikai testület vezetőjeként Bárándy Péter érzékelte-e 2018-ban a bizottságok vagy az eljárások felértékelődését.

"Egyáltalán nem érzékeltem, hogy nőtt volna a bizottságok szerepe."

Éppen ezért hívom össze a területi bizottságok vezetőjét, hogy felhívjuk a figyelmüket a megváltozott helyzetre, a bizottsági munka kiemelkedő fontosságára – mondta az elnök. Biztos vagyok abban, hogy ezt meg fogják érteni, és így kezelhetőbbek lesznek a notórius szabályszegő vadászok ügyei.