A vadászat nem háború, a vad nem ellenség és nem is céltábla – az etikus vadászatnak nem része a több száz méterről leadott lövés.
Az etikus, vadászias lőtávolság – a terepviszonyoktól függően – 100 és 250 méter között van maximum. Jeff Johnston, az American Hunter szerzője szedett össze érveit a hosszú lövések ellen.
1, Az állatok állatok és nem feláldozható célpontok. A vad sebzése etikátlan, felesleges szenvedést okoz és értékes erőforrás-pazarlás. Ha valakinek a hosszú lövések jelentenek örömet, tegye azt lőtéren, ne élőlényeken gyakoroljon.
2, Egy vadászat során a legritkább esetben lehet kialakítani egy ideális, kényelmes tűzfészket, ahonnan biztonságosan leadható a hosszú lövés. A német-magyar vadászati hagyományok szerinti lőbot pedig a legkevésbé sem alkalmas egy hosszú lövés leadására.
3, A vadászat sport és szórakozás, amelynek során a vadászok adrenalinszintje, szívritmusa emelkedik - ez természetes. A testi reakciók között szintén fontos ilyen állapotban a pupillák kitágulása, amely rontja a hosszú lövések pontosságát. A szakemberek általában a fegyver és a felszerelés, valamint a lőszer jó megválasztására, karban tartására hívják fel a figyelmet, de elfelejtkeznek a legkritikusabb változóról: a lövész fizikai állapotáról.
4, Változatos terepviszonyok között a légmozgások is eltérőek. Könnyen lehet, hogy a vadászhoz közel eső területeken más erővel és más irányba fúj a szél, mint a vad közelében. Ha ezt valaki nem tudja pontosan belekalkulálni a lövésbe, akkor bizonyosan csak szenvedést okoz a vadnak.
5, A profi mesterlövész onnan ismerszik meg, hogy kalkulál a széllel, ismeri és elvégzi a ballisztikai számításokat, korrigál a környezeti változókkal, majd hideg csővel adja le az első és egyetlen, tökéletes lövést. Ezzel szemben egy amatőr rajongó a lőtéren is több lövés, folyamatos korrigálás és próbálkozás után kongatja meg az akár 1000 méterre lévő célt. Erre azonban egy vadászaton nincs lehetőség – a cső hideg, a körülményeket azonnal fel kell tudni ismerni, és egyetlen lövéssel kell terítékre hozni a zsákmányt.
6, A vadászat nem háború. Egy kevésbé pontatlan lövés a harctéren sebesült ellenséghez vezet, ami a csatában megfelelő eredmény. A vad azonban nem ellenség. Nem cél "csak" megsebesíteni az állatot – sőt, mindent el kell követni, hogy ezt elkerüljük.
7, A túl messze álló vad esetében a sebzés helyét sem könnyű megtalálni. Ilyenkor a vadász – minthogy nem hallja a becsapódás hangját – gondolhatja, hogy elvétette a célt. Így még a szükséges utánkeresés is elmaradhat.