Pedagógusok tiltakoznak a lőterek építése ellen, noha a kormány soha nem tervezett lőállásokat iskolákba. Erről is beszélt lapunknak Kun Szabó István vezérőrnagy, miniszteri biztos. A tábornok elmondta: örülne, ha a vadászok belépnének a területi tartalék rendszerbe.

– Nemrég jelent meg a Magyar Közlönyben a kormányhatározat 107 lőtér létesítéséről. A feladatot a honvédelmi tárcára testálták. Miért?

– Azonnal pontosítanunk kell: a kormányhatározat nem lőterekről szól, hanem honvédelmi sportközpontok létrehozásáról. Ez sokkal bővebb, mint egy lőtér építése vagy fejlesztése. A kabinet a honvédelemhez köthető sportok űzését és a honvédelmi nevelést lehetővé tévő intézményrendszert alakít ki. Ezek lesznek a honvédelmi sportközpontok. Ezeknek csak az egyik, bár nagyon fontos eleme lesz a lőtér.

– Miért van szükség komplett sportközpontokra?

– Az Alaptörvény szerint három pilléren nyugszik a honvédelem: a szövetségi kötelezettségen, a magyar honvédségen és az állampolgárok önkéntes áldozatvállalásán a haza védelmében. Azonban ahhoz, hogy az állampolgárok ebben az önkéntes áldozatvállalásban részt tudjanak venni, lehetővé kell tenni a számukra, hogy el tudják sajátítani a szükséges képességeket és készségeket. Erre szolgálnak a honvédelmi sportközpontok. Annyit még pontosítanék: nem a minisztériumhoz, hanem a Honvédelmi Sportszövetséghez kötődnek majd a központok, hiszen a határozatban is az szerepel, hogy a sportközpontok kialakításához a Honvédelmi Sportszövetség ad szakmai iránymutatást.

– De ez a 107 sportközpont része annak a 197 új lőtérnek, amelyek létrehozását korábban Lázár János jelentette be? 

– Igen, hiszen már a bejelentés sem önálló lőterekről, hanem ezekről a központokról szólt, a honvédelmi neveléshez hátteret biztosító intézményekről, közösségi terekről. De tisztázzuk a legelejétől: az, hogy a sporton és más, önkéntes, szabadidős tevékenységen keresztül a polgárokat bevonjuk a honvédelmi nevelés programjába, közfeladat. Ezért a parlament tavaly ősszel 80 százalék feletti többséggel elfogadta azt a törvényt, amely erre a célra létrehozott egy köztestületet, a Honvédelmi Sportszövetséget. A szervezet idén január 11-én megalakult, az alapítói: a Honvéd Sportegyesületek Országos Szövetsége, a Budapesti Honvéd Sportegyesület, a Magyar Sportlövők Szövetsége, a Magyar Tartalékosok Szövetsége, a Magyar Vívószövetség, a Magyar Judo Szövetség és a Magyar Technikai és Tömegsportklubok Országos Szövetsége. Így a Honvédelmi Sportszövetség már a megalakuláskor közel 20 ezer emberhez ért el, és a hónapok során a nagy érdeklődés miatt ez a szám mintegy 27 ezerre nőt. A Honvédelmi Sportszövetségről szóló törvény rögzíti, melyek a honvédelemhez köthető, katonai sportok. Ezért nem véletlen, hogy az alapítók között a vívás, a sportlövészet és az önvédelmi sport is megtalálható.

Azt szeretnénk elérni, hogy a fiatalok csatlakozzanak a sportszövetséghez, kezdjenek el sportolni, hogy az állóképességük fejlődjön, az életmódjuk kicsit változzon, tartozzanak közösséghez – és mindezen keresztül ismerjék meg a honvédelmi nevelés programját. A honvédelmi sportközpontok teret biztosítanak a szövetség munkájához.

– Bár még a tervezés kezdeti szakaszán vagyunk...

– A tervezés egy jelentős részén már túl vagyunk, hiszen a kormány döntéséhez előkészítő alapadatokra szükség volt. Megfelelően alátámasztottuk a kormány döntését: ezeknek a sportközpontoknak a koncepciója már készen van.

– Mennyi központ épül az első körben?

– A kormány három ütemet határozott meg, ebből az első két ütemről született határozat. Az első ütemben 40, a megyei jogú városokban és a járási központokban épülnek sportközpontok. Erre különítettek el 17 milliárd forintot. Ezzel párhuzamosan a fennmaradó 67 tervezéséről is döntés született. A harmadik ütemben a mostani 107 kibővül a fennmaradó 90-nel.

– Terveik szerint egy ilyen sportközpont hogyan működne? Hol építenék meg? Egy lőtér létesítésének nagyon speciális szabályai vannak. Lakott területen belül miként felelnének meg ezeknek?

– Többfunkciós központokat tervezünk, amelynek kiemelt része a sportcélú lövészet - vagyis elsősorban légfegyverrel és kisöbű, 0.22-es puskákkal használható lőtérről van szó, 50 méteres pályákkal. A tervek szerint a megyei jogú városokban 100 méteres lőpályák lesznek, ahol már nagy kaliberű puskát is lehet majd használni - természetesen kizárólag egyes lövésekkel. Az elképzelés összefügg az önkéntes területvédelmi tartalék koncepciójával. A területvédelmi elven szerveződő tartalékos erők tagjai alaki kiképzéséhez tudjaknak ezeket a megyei jogú városokban létesített központokat használni. A központok fejépületében pedig közösségi terek, előadó termek lesznek, ahol lehet pl. dzsúdót vagy vívást helyben oktatni, előadásokat tartani tantermekben. Tervezünk közösségi tereket, ahova a fiatalok minden nap elmehetnek. A központ területének kijelölése az önkormányzatok feladata, de az az elvárás, hogy ne legyen a településtől távol és könnyen megközelíthető legyen. Ha hat kilométerre van a településtől az erdőben egy jó lőpálya, az honvédelmi sportközpontnak nem alkalmas, hiszen nagyon messze van. De minden önkormányzat nagyon pozitívan állt a kezdeményezéshez, nagyon segítőkészek, mind a 40 önkormányzat már talált is alkalmasnak tűnő területet.

– Egy év múlva hol kell tartania a végrehajtásnak?

– Akkor lennék elégedett, ha a program minél több emberhez eljutna. Most 27 ezer polgárt érünk el. Ha egy év múlva még 10 ezerhez elérnénk, az már siker. Azt szeretnénk, ha minden fiatal foglalkozna valamilyen sporttevékenységgel. Ez hosszú távon visszahatna a társadalomra.

– A vadászok azzal biztos nem lesznek elégedettek, hogy szó sincs a tervekben sörétlövésről, ilyen gyakorlási lehetőségről.

– Nem maradt ki, a terveink között szerepel, de a sörétes lövészet és a zárt célú lövészet két külön műfaj. A területek kijelölésénél jeleztük, hogy vegyék számításba: egy külsőleg, ideiglenesen telepíthető sörétes lövészetet is végre lehessen hajtani a jövőben. De ez még a távoli jövő zenéje. Először el kell indulnunk. Nem lehet mindent megoldani egy vagy két év alatt, de el kell oda jutni, hogy a sörétes lövészettel is tudjunk foglalkozni.

– Saját fegyvert lehet majd a lőtereken használ, gyakorláshoz, belövéshez?

– Igen, erre is szolgálnak majd ezek a központok. Erre most is van lehetőség a sportcélú lőtereken.

– A területvédelmi tartalékos állományban mennyire számítanak a vadászokra? Esetükben a fegyverismeret már adott.

– A válasz egyszerű – bár a területvédelmi tartalékosok ügye nem a Honvédelmi Sportszövetséghez tartozik –: 100 százalékban. A vadásztársadalom fegyverforgató, rendelkezik a szükséges tudással és önfegyelemmel, és náluk jobban senki nem ismeri a lakókörnyezetük környékét. Én annak örülnék, ha az összes vadász tartalékos katona lenne. Arra buzdítok minden vadászt, hogy lépjenek be a tartalékos rendszerbe.