Nagy horderejű, törvényi változásra nem, csupán a meglévő jogszabályok finomhangolására készül a kormányzat – mondta a lapunknak adott interjúban Bitay Márton, az agrártárca vadászatért (is) felelős államtitkára. Arra sem számíthatunk, hogy az egységes vadkárptokollt rendeleti formába foglalják.

– Az Országos Főállatorvos legújabb rendelete alapján kijelenthető-e, hogy nem sikerült megfékezni az ASP terjedését?

– Eddig sikerült megakadályozni a betegség házisertés állományokba való bekerülését, köszönhetően a vadállományokra vonatkozó állategészségügyi intézkedéseknek és az érintett szereplők tevékenységének. Az alapvető cél továbbra is ez, hiszen a vaddisznók közötti természetes terjedést megakadályozni nem lehet, azt a nemzetközi példák alapján helyhez lehet kötni.

– Felmerült-e a Minisztériumban olyan vad állományának fokozott gyérítése, amely terjesztheti a betegséget? Szőrmés vagy tollas kártevőké?

Semmilyen tudományos tény nem támasztja alá azt, hogy ezen állatfajok az afrikai sertéspestis terjesztésben bármilyen szerepet játszanának. Ennek megfelelően nem tervezzük ezen fajoknak az ASP megelőzése érdekben történő gyérítését.

– Rendelkezik-e a Minisztérium előrejelzéssel az ASP okozta károkat illetően?

Folyamatos az ASP-hez köthető károk és károsítások felmérése, mivel viszonylag új jelenségről van szó, pontos számadatokkal nem rendelkezünk, jelenleg kiemelt figyelmet fordítunk az ASP-vírus miatti vadászati korlátozások nyomán keletkező vadkárok felmérésére, hiszen az érintett jogosultaknak ez jelentősen befolyásolhatja a tevékenységét.

– Az előző kormányzati ciklusban számos, a vadászatot érintő, nagy horderejű jogszabály-alkotásra került sor. Milyen jogalkotási folyamatokra számíthatunk az új ciklusban? Kezdeményezik-e a belterületi vadkilövés szabályainak felülvizsgálatát?

Az elmúlt vadászati év az új üzemtervi időszak első éve volt. A 2015-ben megvalósult törvénymódosítás során lefektetett – részben módosított, részben új – szabályok alkalmazhatóságáról már van visszajelzés. Természetesen a jogharmonizáció keretén belül folyamatosan szükség lehet a vadgazdálkodásról szóló törvény és a hozzá kapcsolódó miniszteri rendeletek finomhangolására.

A belterületen – tehát nem vadászterületen – megjelenő vadászható vagy akár védett állatfajok által okozott károk, problémák kezelése fontos feladat. Alapvetően fontos kiemelni, hogy ez nem elsősorban vadgazdálkodási, vadászati ágazati szakkérdés, hiszen a törvény hatálya belterületre nem terjed ki. Ezekben az esetekben nem is beszélhetünk a szó eredeti értelmében vadászati tevékenységről. 

– Mikorra készülhet el a vadkárrendezéssel kapcsolatos protokollt szabályozó miniszteri rendelet?

A vadkárfelmérési útmutató elkészítése folyamatban van, a munkacsoportok az elkészült szakmai anyag összegzésén dolgoznak. A tervek szerint még az idén megjelenik a kiadvány. Egyelőre ezt nem tervezzük jogszabályi formában megjelentetni, azonban szükséges kidolgozni hozzá azt a jogszabályi hátteret, ami az országosan egységes alkalmazhatóságot biztosítani tudja.

– A tapasztalatok alapján a tájegységi fővadászok rendszerének bevezetése sikeresnek tekinthető-e? Beváltotta-e a rendszer a hozzá fűzött reményeket?

A 2017-ben elindult tájegységi fővadászi rendszer jól vizsgázott. Az ágazati szereplők visszajelzései pozitívak. A tájegységi fővadászok kitöltötték a korábban fennálló űrt a hatóság (vadászati, természetvédelmi, állategészségügyi, stb.) és a vadászatra jogosultak között. A tájegységi fővadászok rendszeresen közreműködnek a vadgazdálkodási és vadászati tevékenység hatósági ellenőrzésében, a trófeabírálatban, a társas nagyvad vadászatok előkészítésében, a sebzett nagyvad utánkeresésében.

Összefoglalva elmondható, hogy mára az országot lefedő, minden magyar vadászatra jogosultat közvetlenül elérő, olyan szakmai alapokon szerveződő és szakmai munka végzésére létrejövő rendszer alakult ki, amely a magyar vadgazdálkodás színvonalának emeléséért, a vadállomány fenntartható módon történő kezeléséért, valamint az élőhelyek megőrzéséért és javításáért dolgozik. Az indulástól eltelt másfél évben a fővadászok megismerték tájegységüket, a vadállomány jellemzőit, az ott (vad)gazdálkodók problémáit, a helyi viszonyokat. Az így megszerzett tapasztalat és információ a következő években a fejlesztési irányok megalapozói lehetnek. A fővadászokat ma már nap, mint nap hívják különböző szakmai kérdésekkel, rendszeres helyszíni egyeztetéseket folytatnak (versenyek, képzések szervezésének segítése, vagy a vadkárokkal kapcsolatban), mindenhol a megoldást keresve és segítve.

– Információink szerint felmerült, hogy a tájegységi fővadászok kamarai irányítás alá kerülhetnének. Ön szerint melyik struktúra a legmegfelelőbb?

Jelenleg nincs ilyen előterjesztés az Agrárminisztériumban, és a tárca a 2017-től kialakított struktúrában kívánja működtetni a tájegységi vadgazdálkodási rendszert és a fővadászok rendszerét is.

– Szükséges-e a tájegységi fővadászok rendszerét "finomhangolni", az eddigi tapasztalatok alapján módosítani a jogszabályokat? Ha igen, milyen változást tartana kívánatosnak?

 Az eddigi tapasztalatokat értékelése folyamatos, és amennyiben szükséges a megfelelő lépéseket az agrártárca megteszi.

– Milyennek ítéli a minisztérium és az OMVK együttműködését?

Az Országos Magyar Vadászkamara a magyar hivatásos és sportvadászok érdekképviseleti szervezeteként az Agrárminisztérium kiemelt stratégiai partnere. Ebben a minőségében folyamatos szakmai kapcsolatban áll a Minisztériummal. Fontos kezdeményező és javaslattevő szerepe van az ágazati jogalkotásban, hiszen közvetíti a jogalkotó felé a vadásztársadalom részéről felmerülő szakmai igényeket, egyben saját javaslataival is segíti a munkát. Az elmúlt évek, évtizedek alatt számos alkalommal és témakörben működött együtt a Kamara a tárcával, és bízom benne, hogy ez a konstruktív együttműködés a jövőben is megmarad. Fontos feladatok előtt állunk, hiszen például egyre közelebb kerülünk a 2021-ben tervezett „Egy a természettel” elnevezésű világkiállításhoz. Szakmai meglátásukra és stratégiai partnerségükből következő munkájukra továbbra is számítok.

(Fotó: origo.hu)