Akár 100 forint alá is eshet januárra a vaddisznóhús felvásárlási ára a húsfeldolgozók szerint. Ez komoly veszteséget okoz mind a régi, mind a frissen alakult vadásztársaságoknak. Lapunk az okoknak és a következményeknek járt utána.

Az elmúlt két hónapban már a legnagyobb vadfeldolgozók majdnem 50 százalékkal csökkentették a vaddisznók felvásárlási árát. Míg az ősz elején akár 400 forintot is adtak a zsigerelt vadért, addig december elején már csupán 250-230 forintért veszik át a disznót. De ez még mindig több, mint például a német piac aktuális ára. Tőlünk Nyugatra jelenleg 60 centet - nagyjából 180 forintot – kap a vadászatra jogosult a vaddisznó kilójáért.

A vadfeldolgozók szerint pedig messze még a gödör alja. Januárra a felvásárlási ár akár 100 forint alá is eshet.

A húsüzemek és a vadászatra jogosultak úgy vannak egymásra utalva, hogy közben érdekeik éppen ellenkezőek. Miközben a felvásárló értelemszerűen minél alacsonyabban tartaná az árat, a "termelő" a lehető legtöbbet szeretné kapni az áruért. A vadászat azonban speciális ágazat: a vadásztársaságok azt nem tehetik meg, hogy bizonyos árszint alatt nem "termelnek", vagyis felfüggesztik a vaddisznóvadászatot. Ez ugyanis az állomány – még a mostaninál is nagyobb – túlszaporodásához vezetne, aminek egyenes következménye a jelenleginél nagyságrendekkel nagyobb vadkár. Így a vadászatra jogosult nem csupán a tervezett bevételétől esne el, de a kiadásai is megsokszorozódnának.

A húsüzemek "szőrben-bőrben" veszik át a vadat, vagyis csupán a zsigerektől szabadítják meg azokat a vadászok. Így a feldolgozó olyan súly után is fizet – szőr, bőr, csontok, vaddisznó esetén a fej –, amelyet később nem tud hasznosítani, értékesíteni. A vaddisznó esetében különösen igaz, hogy az átvett állatnak legjobb esetben is a 60 százalékát lehet továbbadni, miközben a nyúzással, bontással, csomagolással és tárolással járó költségeket a feldolgozó viseli.

Az hús árának zuhanását a legnagyobb vadfelvásárlók egybehangzóan a "túltermeléssel" magyarázzák.

Magyarországon december és február között, a disznóhajtások idején esik a teljes teríték közel kétharmada. Tavaly 160 ezer vaddisznó került terítékre az országban, vagyis ebben az időszakban nagyságrendileg 100 ezer vadat értékesítenének a társaságok. A hús eladásából származó bevétel a vadászatra jogosultak gazdálkodásának egyik meghatározó tétele a bérvadászat mellett.

A legnagyobb felvásárlók jelezték lapunknak: nem csak Magyarországra, hanem egész Európára jellemző a húspiac túltelítettsége. Egybehangzó tapasztalatuk, hogy nem csupán idehaza, de az eddig stabilnak tartott, bejáratott külpiacokon is nagy nehézséget okoz a mélyfagyasztott termékek értékesítése. Az egyik, magyar tulajdonú cég jelezte: már abban sem biztosak, hogy a jelenlegi raktárkészletükön túl tudnak adni a hús 3 éves fogyaszthatóságának lejárata előtt.

A túltermelés okai között minden érintett említette a szezonalitást – ez a fajta áringadozás minden decemberi és januári időszakra jellemző volt. A jelenlegi kilengésre azonban legutóbb csak 2012-ben volt példa. Az egyre nagyobb vaddisznó-terítékeket az állomány kontinens szintű túlszaporodása is magyarázza. Emellett azokon a területeken – elsősorban Németországban –, ahol eddig nem jelent meg az afrikai sertéspestis, hatalmas erőket mozgatnak a vaddisznó-állomány gyérítésére. Ezzel igyekeznek elérni, hogyha felüti fejét a fertőzés, nehezebben terjedjen, könnyebb legyen a védekezés a kórral szemben.

Az átvételi ár csökkenése fájdalmas veszteséget okoz a régóta működő vadásztársaságoknak, de még nagyobb gondot jelent az idén alakult vadászatra jogosultaknak. És nem ez az egyetlen, ami komoly kihívás elé állítja a vadászokat: jövőre már egy elkülönített számlán kell tartaniuk a vadkárra költött összegeket, jövő növemberre pedig egyben kell lennie a teljes vadkár-pénznek a 2019-es évre, előre. Ez a nyomás valószínűleg tovább drágítja majd a vadászatot – ami már, trófeás vad esetében most is afrikai szafarik árával vetekszik. Ez pedig jelentőseb rontja a magyar vadászati turizmus lehetőségeit.

A vadászatra jogosultak számára egyetlen lehetőség marad a vadhús értékesítésére a felvásárlókon kívül: maguk adják el a húst, egyből a fogyasztóknak, vagy éttermeknek, szállodáknak. Ezt azonban a jogszabályok szigorúan korlátozzák. Ilyen módon a kisebb társaságok maximum 100 nagyvadat adhatnak el, a nagyobbak pedig a teljes teríték 40 százalékát.

Emellett szigorú egészségügyi előírásoknak is meg kell felelni ilyen esetben. Így például vadhús csak hatósági állatorvosi igazolással adható el végfelhasználónak. Ennek költségét és az ezzel kapcsolatos eljárást a vadásztársaságnak kell magára vállalnia. Ezek a kiskereskedelmi csatornák pedig gyorsan megtelhetnek, ha a vadászatra jogosult nem szervezi meg alaposan a területe környékén a promóciót és az értékesítést.