A belterületeken egyre nagyobb számban felbukkanó vadak miatt nemrég a földművelésügyi miniszterhez fordult a Balatoni Szövetség. Hiánypótló jogalkotást és vadvédelmi szolgálat létrehozását kérték. Ennek legfontosabb teendője a belterületeken felbukkanó vadak befogása és a lakosság tájékoztatása lenne.

A vadkár országos szintű probléma, ami a kiemelt üdülőkörzetben azért jelentkezik hatványozottabban, mert a vízparti, természet-közeli településeken a belterületek is kedvező életteret nyújthatnak a vadon élő állatoknak – mondta Balassa Balázs. A balatoni önkormányzatokat tömörítő szövetség elnöke szerint a lakott területekre bejáró vadak a tetemes vadkárokon kívül veszélyhelyzeteket teremthetnek, riadalmat okoznak, illetve egészségügyi kockázatot is jelenthetnek.

"Mivel a panaszok száma folyamatosan nő, a probléma kezelése nem tűr halasztást"

– mondta fogalmazott a BSz elnöke. A szervezet szakmai fórumokat szervezett a Balaton körül. Meghívták az illetékes hatóságokat, a vadásztársaságokat, a vadászkamarát és a témával foglalkozó kutatókat is.

A vadkár megtérítésére a vadásztársaság kötelezhető

Egyértelművé vált, hogy több mindent lehet tenni a helyzet javításáért, de a legfontosabb lenne a belterületi vadgazdálkodás jogi hátterének megteremtése, illetve a belterületeken felbukkanó vad tulajdonviszonyának meghatározása – mondta Balassa.

A polgári törvénykönyv szerint a belterületi vadkárok megtérítésére az a vadásztársaság kötelezhető, amelynek a területéről a vad a településre tévedt, ez azonban sokszor nem egyértelmű, és nem bizonyítható – jelentette az MTI. A lakott területekre tévedt vadak kezelése azért is nehézkes, mert a vadászatra jogosultak csak a számukra kijelölt vadászterületen gazdálkodhatnak, amelyeknek nem részei a belterületek, a lakott területeken elejtett, befogott vadak elszállítása pedig lopásnak számít.

Ha veszélyhelyzetet kell kezelni, lehetőség van egyedi kilövési engedélyek kiadására, de BSz szerint ez túl veszélyes megoldás lakott területeken. Az új szolgálat segítene abban is, hogy a településeken a jövőben csak élve befogás történhessen.

A szervezet a szakmai javaslatokat összegezve meghatározta, kinek milyen felelőssége, szerepe van a vad-probléma enyhítésében. Eszerint: a vadásztársaságoknak a vadállomány túlzott elszaporodása ellen kell tenniük. A vízügy a nádaratás kiterjesztésével, a vadak lakott területi életterének szűkítésével segíthet. A hegyközségeknek az elhanyagolt szőlők tulajdonosait, az önkormányzatoknak az elhanyagolt ingatlanok tulajdonosait kell rábírniuk a területik rendbetételére. A lakossággal, üdülőtulajdonosokkal pedig meg kell értetni, miért ne etessék a vadakat, és miért ne nyújtsanak búvóhelyeket számukra.

Balassa példákat is említett. Gyenesdiáson az elmúlt két évben 62 vaddisznót gyűjtöttek be a zagyterekről, Fonyódon az elmúlt másfél évben 20 rókacsapdát helyeztek ki, amivel 46 állatot fogtak be és szállítottak el a vadászok. Balatonőszödön az egyik utcába bejáró szarvasok okoztak riadalmat és károkat. Révfülöpön 3 őzet, 2 szarvast, 28 vaddisznót gyűjtöttek be. Három dél-nyugat balatoni kistelepülésen a rókák mellett aranysakálok és dolmányos varjak kilövésére is kértek már engedélyt. Örvényesnél a kutyasétáltatás vált veszélyessé bizonyos helyeken a vaddisznók miatt, a közúton járkáló vadak pedig járművekben is okoztak már kárt. Legjellemzőbb vadkár a konyhakertek, gyepek feltúrása, kerítések megrongálása, gyümölcsösök tönkretétele, a termés elpusztítása, a hulladékgyűjtők dézsmálása és rongálása.