Sunyi vírus, amely ugyan csak az állatok 10 százalékát betegíti meg, de olyan gyorsan öl, hogy szinte lehetetlen az azonnali azonosítása. Évente 50-100 kilométert halad a betegség Nyugat felé, idén szeptemberben 3 kilométerre járt a magyar határtól.
Az afrikai sertéspestisről, terjedéséről és megelőzési lehetőségeiről tartott előadást csütörtökön Kaposváron dr. Tóth Szabolcs, a Somogy Megyei Kormányhivatal főosztályvezetője. A Somogy megye vadgazdálkodásának aktualitásai című konferenciát a Somogy Megyei Vadászok Szövetsége és az OMVK megyei szervezete koordinálta az agrártárca támogatásával.
– Az afrikai sertéspestis sunyi vírus – mondta a főosztályvezető. – Bár jól azonosítható tünetei vannak, mint a fertőzött állatok bágyadtsága, magas láza, bőrvérzése, ám a rövid lappangási időszakot követően a betegség olyan erővel tör ki, hogy a legtöbb tünet megjelenése előtt el is pusztul az állat. Így már csak utólag azonosítható a kórokozó.
dr. Tóth Szabolcs főosztályvezető
A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy a vírus nagyon ellenálló, így remekül tolerálja a hideget, vagyis nem érdemes abban reménykedni, hogy a téli időszak lelassítaná a ragály terjedését. A vírust lefagyasztott húskészítményben hónapok múlva is ki tudják mutatni aktív állapotban. Szerencsére emberre nem terjed a kór, kizárólag a házi sertés és a vaddisznó van veszélyben. A vírus csak a legerősebb tisztítószerekkel távolítható el biztonsággal, miközben képes terjedni a sertés bármely váladékával, vérével - akár hetekkel a gazdatest elhagyása után is. Épp ezért – így a főosztályvezető – kiemelten fontos a vírus terjedésében a felelőtlen emberi magatartás, ahogy a tudatos megelőzés és felkészülés a kitörés megakadályozásában.
A vírus Afrikából először 1957-ben jelent meg európai területen, ekkor Portugáliában és Spanyolországban találtak fertőzött egyedeket. A két országnak csak a '90-es évek közepére sikerült teljesen felszámolnia a megbetegedéseket. Ezt követően 2007-ben tört ki járvány Grúziában. A feltételezések szerint a Dél-Afrikából származó vírustörzs emberi közvetítéssel került a Kaukázusba, ahol a vaddisznó állomány terjesztette el azt. A lokális járvány innen is emberi közvetítéssel került tovább az egykori Szovjetunió tagállamaiba, majd a Baltikumba. A vírus 2017 őszére a balti államok vaddisznó állományának nagy részét megfertőzte, miközben megjelent Lengyelországban, Csehországban - utóbbi államban a hírek szerint sikerült lokalizálni és körbe zárni a kitörési pontot, így nem várható a betegség továbbterjedése –, a magyar határ közelében pedig Romániában és 3 kilométerre az államhatártól Ukrajnában is rögzítettek megbetegedést. Utóbbit épp idén szeptember elsején.
Az afrikai sertéspestis jelenléte 2012-ben. A folt szerű megjelenések oka a vírus emberi terjesztése.
– A Kaukázusból történő elterjedés képe jól mutatja az emberi beavatkozást – jelentette ki Tóth Szabolcs. – Azonban enélkül is évente 50-100 kilométert halad a betegség nyugati irányba, így szinte esélyünk sincs elkerülni a magyarországi megjelenését. A ukrán határon már 2013 óta aktív és passzív biztonsági intézkedéseket, fokozott ellenőrzést és fertőtlenítést vezettek be, ám a vaddisznókat így nem lehet megállítani.
A főosztályvezető kiemelte a vadászok, vadászatra jogosultak szerepét a betegség terjedésének megelőzésében. Ennek része, hogy az ország azon területein se hagyjanak az erdőben zsigereket az elejtést követően a vadászok, ahol ezt eddig nem tiltották meg hatóságilag – ahogy ezt tették például Szabolcsban. Emellett a szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a vadászatra jogosultak kötelessége 24 órán belül értesítenie a hatóságot, ha a területén elhullott vaddisznót találtak, még akkor is, ha a vad halálának feltételezhetően semmi köze a sertéspestishez. A megyei kormányhivatalok minden elhullott vaddisznóból mintát vesznek - monitorozva a vírus esetlegese megjelenését.
– Sikeresen védekezni az afrikai sertéspestis megjelenése és elterjedése ellen a vadászok aktív közreműködése, segítsége nélkül lehetetlen – mondta a főosztályvezető.
