Se a Tisza, se a Duna, se az autópálya nem állította meg – az előzetes reményekre rácáfolva – a sertéspestis terjedését. Akkor mi fogja? A készülő, új főállatorvosi határozat? Több pénz? Szemléletváltás? Esetleg a katonaság bevetése?

Két főállatorvosi határozat, megannyi on- és offline ASP-tanfolyam gazdálkodóknak és vadászoknak, ingyenes fertőtlenítőszer-osztás, tízezrével leölt házisertések - a hivatalosan tavaly tavasszal az országban megjelent afrikai sertéspestis terjedését mégsem sikerült megállítani. A legfrisseb hírek szerint pedig nem csupán egy zárt disznóskertben, de a pilisi erdőkben is megjelent a betegség.

Hajtani vagy kímélni?

Lapunk információi szerint új főállatorvosi határozat készül az eszkalálódó helyzet kezelésére. Ennek kapcsán szakmai körökben ismét fellángolt a vita: a vaddisznóállomány radikális gyérítése, vagy minél nagyobb nyugalomban tartása a kulcs a hatékony védekezéshez?

Mint ismert: a fertőzéssel érintett területeken már tavaly betiltották a disznóhajtásokat - arra alapozva, hogy ha nem zavarják meg a disznókat, azok nem is hagyják el a területet, így csökkentve a kór terjedésének lehetőségét. Azonban az idő és a tapasztalat ezt a feltételezést nem igazolta vissza.

A minél intenzívebb hajtás mellett kardoskodók szerint a gyérített, kis létszámú populációban nehezebben terjed a pestis, hisz az egyedek találkozására is kisebb az esély. Példaként Németországot szokás felhozni, ahol ugyan még nem ütötte fel a fejét a kór, mégis – vagy pontosan ezért – két éve intenzív állománygyérítésbe fogtak.

Információink szerint a szakértői tárgyalásokon most már a létszámcsökkentés felé hajlanak a döntéshozók - márpedig ennek leghatékonyabb módja a disznóhajtás.

A legfertőzöttebb területeken egyéb korlátozást is bevezettek: 10 kg/km2-ben határozták meg az egy hónapban kiszórható takarmány mennyiségét. Összehasonlításképp: “békeidőben”, szórókkal jól ellátott területen 300 kg is elfogy havonta négyzetkilométerenként.

A rendelkezés ellent mond annak a szándéknak, hogy helyben tartsák a fertőzött egyedeket, mivel a takarmányozás hiányában egyre nagyobb területek bejárására kényszerítik a vaddisznókat - vagyis nő a fertőzés veszélyének kitett terület nagysága.

Minden eszközzel

A szakértői egyeztetéseken részt vevő forrásaink szerint több ízben is felmerült a katonaság bevetésének ötlete. Vagyis nagyobb létszámú egységekkel támogatnák meg az egyes vadászterületek gyérítési akcióit.

Az ötlet azonban jelen pillanatban halva született, ugyanis nem elegendő a vadászathoz, ha valakinek fegyvere van. A jogszabályok nem teszik lehetővé sem a katonai fegyverek alkalmazását vadászati célokra, sem a vadászvizsgával nem rendelkezők lövöldözését a területen. Márpedig vaddisznókra lövöldözni semmilyen körülmények között nem tekinthető hadászati feladatnak.

Információink szerint megint felvetődött az elektronikai rásegítéssel működő céltávcsövek és a hangtompító engedélyezésének ötlete. Ezekkel az eszközökkel a tájegységi fővadászokat valamint az állami erdészetek szakszemélyzetét, hivatásos vadászait és a fegyveres testületek tagjait látnák el.

Az ötlet nem új: már tavaly márciusban ezért kardoskodott a Nébih. Akkor azonban Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes lapunknak azt mondta: "Szó sem lehet róla! Ez olyan, mint a gát, ha egy ürge egyszer átfúrja, és először átfolyik néhány liter víz az ürgelyukon, akkor utána több hektoliter és végül összedől a gát és jön az árvíz. A céltávcsőnél vörös vonal van, amit nem engedek átlépni! A kereső távcső biztonsági kérdés volt, ami akceptálható, az éjjellátó céltávcső vadászetikai kérés, ami nem akceptálható. Ha itt engednék, többet nem lehetne a szellemet visszatuszkolni a palackba, vagy a fogkrémet a tubusba! Nem beszélve arról, hogy a Nébih javaslatát se a vadásztársadalom, se általában a magyar társadalom erkölcsileg nem fogadná el. És igaza is van!”

A végső határozatból ki is került ez az ötlet - ám akkor is azzal védekezett a Nébih, hogy az asp miatti kilövések nem tekinthetőek vadászatnak.

A jelenleg hatályos jogszabályok azonban igenis vadászati tevékenységnek tekintik a vaddisznók bármely célból történő terítékre hozását, így a vadászatuk is a vadászati törvény hatálya alá esik. Az pedig tiltja a fenti eszközök használatát, de még a birtoklását is vadászat során.

Nem tudjuk, pontosan mikor jelenik meg az új főállatorvosi határozat, az viszont biztos: október közepéig nem ülésezik a parlament, így semmiféle lehetőség nincs a törvény módosítására.

Pénz, pénz, pénz

Úgy tudjuk, a szakértők most azt próbálják elérni, hogy a jelenlegi támogatási szint helyett komolyabb, a realitáshoz közelebb álló segítséget kapjanak a vadászatra jogosultak az ASP elleni kűzdelemben.

A legtöbben azt vetették fel: az elhullott állatok tetemeinek felkutatása az egyik legfontosabb feladat. A dög ugyan úgy terjeszti a sertéspestist, mint az élő állat, és vonza a kórt messzebre vivő fajokat is. A jelenlegi szabályozás nettó 250 forintos órabért határoz meg a keresésben résztvevők számára, amelyet az állam fizet. Ez töredéke még a minimálbér óradíjának is. 2019-ben 857 forint a minimálbérnek, míg a garantált bérminimumnak 1121 forint az órára lebontott bére.

A legtöbb vadásztársaság nincs olyan anyagi helyzetben, hogy képes legyen az állami támogatás és a valóság közötti különbözetet saját zsebből kigazdálkodni.