A hivatalos adatok szerint sikerült lokalizálni az afrikai sertéspestist, és arról sincs adat, hogy a betegség terjedne az országban. Mind a Nébih, mind a Kamara elégedett az eddigi intézkedésekkel és nem terveznek szigorítást.

A legfrissebb hírek szerint Belgiumban a napokban négyezer házisertést vágtak le, miután kilenc vaddisznóban kimutatták az afrikai sertéspestis vírusát. Ezek után döntött úgy a kormány, hogy a vaddisznók megtalálási területe körül 630 négyzetkilométeren, egészségi állapotuktól függetlenül minden sertést levágnának. Az Európai Bizottság üdvözölte a döntést, amely véleményük szerint az egész európai húsiparra nézve kedvezően hat majd.

Az intézkedéssel "a belga hatóságok helyes döntést hoznak". A sertéspestis elleni küzdelem uniós prioritásnak kell lennie, ugyanis a betegség az egész kontinens gazdasága számára fenyegetést jelent - mondta Anca Paduraru bizottsági szóvivő.

Belgium egy héttel ezelőtt 63 ezer hektárra kiterjedően fakitermelésre és erdőjárásra vonatkozó tilalmat vezetett be az érintett régióban. Célja, hogy a vaddisznók ne riadjanak meg, és ne vándoroljanak át más területekre, vagy akár a szomszédos Németországban, vagy Luxemburgba. Az intézkedés október közepéig marad érvényben.

Lapunk megkereste a magyar hatóságot és az Országos Magyar Vadászkamarát is a magyar ASP-helyzettel kapcsolatban. A két szervezet elégedett az eddigi eredményekkel és úgy látják, nincs szükség további intézkedésekre a betegség terjedésének megállítása érdekében.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal közlése szerint: "a mai napig 36 vaddisznó esetében bizonyosodott be a vírus jelenléte Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Az eseteket mindezidáig a fertőzött területen belül állapították meg, tehát a vírus lokalizációjára tett intézkedések eredményesek voltak. Házisertés-állományokban eddig nem jelent meg a fertőzés. Továbbra is a legfontosabb feladat a betegség lokalizációja, és a házisertés-állományba való átterjedésének megakadályozása."

A Kamara álláspontja szerint – amelyet Bajdik Péter főtitkár jegyez –: az OMVK "elleni hatékony védekezést és megelőzést elősegítendő, folyamatos kapcsolatot tart a Kamara megyei Területi Szervezeteivel, annak érdekében, hogy a járványhelyzetről folyamatosan naprakész információnk legyenek, ezáltal folyamatos segítségére lehessünk az országos és megyei illetőségű állategészségügyi hatóságoknak. A Kamara rendszeresen konzultál Dr. Bognár Lajos országos főállatorvos úrral, valamint Nemes Imre elnökhelyettes úrral, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Országos Járványvédelmi Központjának vezetőjével. Az ASP vonatkozásában bevezetés előtt álló, a vadgazdálkodási ágazatot érintő állategészségügyi intézkedések kapcsán folyamatos tájékoztatást és véleményezési lehetőséget kap a Kamara.

Bajdik Péter, az OMVK főtitkára

A Kamara elsősorban a hivatásos, és sportvadászok, de összességében az ágazat érdekeit szem elött tartva minden esetben igyekszik a lehető leggyorsabban reagálni az ehhez hasonló megkeresésekre, tekintettel az ASP elleni védekezés kiemelt jelentőségére.

Jelenleg kettő, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Heves megyében mutattak ki a begyűjtött mintákból ASP vírust, mely eseteket település szerint lokalizálták. Ennek megfelelően a pozitív esetek közvetlen közelében kialakításra került az ún. különösen ellenőrzött terület, illetve az azt körül vevő fertőzött terület. Ezekre a területekre fokozottabb járványügyi intézkedéseket vezettek be, többek között a vadászati tevékenység korlátozása, a lőtt vaddisznó értékesítésének korlátozása, illetve a kötelezően végzendő elhullott vaddisznók keresése."

A lokalizáció sikere okán sem a Nébih, sem a Kamara nem látja szükségesnek újabb intézkedések bevezetését. 

A ASP elleni védekezés jegyében az elmúlt hetekben Romániában a környezetvédelmi minisztérium elrendelte a szőrmés kártevők, a róka és az aranysakál populációjának drasztikus gyérítését. A két, döghúst is fogyasztó faj könnyen válhat a vírus terjesztőjévé: az ASP az elhullott állatok testnedveiben tovább él, így a róka vagy sakál bundájára ragadt vérrel is terjedhet.

Sem a Nébih, sem az OMVK nem látta szükségesnek, hogy Magyarországon hasonló intézkedést vezessenek be. A hivatal szerint: "a Nemzeti Klasszikus Sertéspestis és Afrikai Sertéspestis Szakértői Csoport szakértői a döntéseit a hazai és az EU jogi szabályozások figyelembe vételén túl, az Európai Unió Afrikai sertéspestissel kapcsolatos stratégiájára; az EU állategészségügyi vészhelyzeti csoportjának ajánlásaira (CVET), szakirodalmi adatokra, valamint a többi tagország tapasztalataira alapozva hozza meg javaslatait a követendő eljárásrendre. Tekintettel arra, hogy ezen szakmai utasítások és ajánlások egyike szerint sem javasolt az egyéb fajok gyérítése, nem merült fel ilyen intézkedések kezdeményezése."

A kamarai álláspont: "A Kamara az Agrárminisztérium megkeresése kapcsán nemrégiben kezdeményezte a róka és az aranysakál akkusztikus eszközökkel való gyérítésének lehetőségét, de nem az ASP miatt. Felhívom a figyelmet, hogy egyébként az említett fajok állományának gyérítésére most is több lehetőség adott a gyakorlatban. A két ragadozó állományának kontroll alatt tartása elemi érdeke a vadászatra jogosultnak, tekintve a károkozásuk jelentőségét. Ebből kifolyólag erre irányuló külön intézkedést nem kívánunk kezdeményezni, különös tekintettel arra, hogy az ASP fertőzés terjedésének fő kockázati tényezője az emberi tevékenység, ezt jól példázzák a cseh, belga vagy akár a hazai heves megyei kitörések."