Duplájára emelkedik a vadászjegy ára, a plusz bevételből pedig hosszú távú, vadgazdálkodási célok valósulhatnak meg. Jámbor Lászlóval, a vadászkamara elnökével beszélgettünk.

– A korábbi, évtizedeken át tartó állóvízhez képest most viharos gyorsasággal megváltozott minden a vadászat körül - több, markánsan új törvény is megjelent. Miként reagál minderre a kamara?

– A vadgazdálkodás és vadászat jogi hátterének megújítása az elmúlt időszakban generálisan megtörtént. Ezek a változások a következő 20 évre biztosítják a nyugodt, kiegyensúlyozott vadgazdálkodás feltételeit. Természetesen erre a kamarának is reagálnia kellett, ezért teljesen új alapokra helyzetük a működésünket. Reagálnunk kellett arra, hogy bővültek a kamarai feladatok, emellett stabilizálódott és kibővült a kamara anyagi háttere. Másrészt olyan forrásokat kaptunk, amelyek az egész vadgazdálkodás érdekeit szolgálják.

– Mi volt a kamarai megújulás első lépése?

– Amikor 2014-ben megválasztották a kamara új vezetését, két fontos célt tűztük magunk elé. Az egyik: a kamara működésének belső szabályozottságát felülvizsgáltuk és a vadászok, valamint az érdeklődők számára teljesen tiszta, átlátható viszonyokat teremtettünk, hatékony és transzparens kamarai működést teremtettünk. Ennek keretében megalkottuk az országos központ SZMSZ-ét, mert bármennyire is hihetetlennek tűnik, egész addig nem volt szervezeti és működési szabályzata az OMVK központjának.

– Milyen változást hozott az új szabályzat elfogadása?

– A kamarában az operatív munkát a főtitkár irányításával a megyékben a titkárok végzik. Azonban addig a titkári értekezleteket teljesen ad hoc módon hívták össze, a meghozott határozatokat vagy végrehajtották, vagy nem. Épp ezért a titkári értekezlet intézményét bevettük az alapszabályba, a működési szabályzatát, ügyrendjét a titkári értekezlet saját maga határozza meg. Ezáltal szervezett, kiszámítható keretek közé került ez a fórum. Emellett végrehajtottuk a '97-es kamarai törvény azon passzusát, hogy a gazdálkodással kapcsolatos legfontosabb kérdéseket az alapszabályban kell rögzíteni. Korábban az alapszabályig semmitmondó dolgokat tartalmazott csak. Most rögzítettük a gazdálkodással kapcsolatos legfontosabb kérdéseket, hatásköröket, döntési mechanizmusokat, felelősségi köröket. Azt is kimondtuk, hogy a kamarát ezentúl nem ad hoc, hanem átgondolt, tervezett programok alapján kell működtetni. Ezeket a programokat a megfelelő testületek hagyják jóvá - nem az elnök vagy a főtitkár.

– Mennyire sikerült tartania magát az elnökségnek saját elveihez? A meghirdetett program mentén tudtak dolgozni?

– A 2014 júniusában megalkotott és elfogadott program minden pontját sikerült teljesítenünk. Így aktívan részt vállaltunk a vadászati törvény reformjában, elfogadtuk az SZMSZ-t, hozzá járultunk a hivatásos vadászok erkölcsi- és anyagi megbecsülésének javításához, sokat léptünk előre a kommunikációban, a vadászat társadalmi elfogadottságában, és a kamarai törvény megújításával megvalósult a kötelező kamarai tagság is. Sokat léptünk előre a vadkár jogi rendezésében is. A vadkármegelőzéssel kapcsolatos szabályok annyira egyértelműek a vadászati törvényben, hogy a végrehajtási rendeletben nem is kellett kitérni rájuk. Ami a vadkárprotokollal és a vadkárszakértők végzettségével, visszahívhatóságával kapcsolatos szabályokat illeti, legkésőbb a jövő év első felében hatályba lépnek. Végezetül felülvizsgáltuk a kamarai kitüntetések rendszerét, megalkottuk a kamarai érdemérmet, megőrizve a kamarai aranyérem megbecsültségét.

– Újabb hosszú távú programra már aligha van idő, hisz jövőre kamarai választások jönnek. Erre az egy évre mit terveznek?

– Az elnökség már jóváhagyta a 2017-18-ra vonatkozó programot, amiből néhány pontot már meg is valósítottunk. Folyamatban van a külföldiek vadászati engedélyének értékesítése, ezt a feladatot az államtól vettük át sikeresen. Emellett bekerült az alapszabályba a feladatarányos finanszírozás rendszere, ahogy a vadgazdálkodási alap is. Az elektronikus beírókönyv lehetőségének felülvizsgálatára év végig adtunk időt. Ezzel kapcsolatban az álláspontunk: amint kidolgozzák a megfelelő programokat, jövőre teljesen önkéntes alapon kipróbálhatják a vadászatra jogosultak. Mindenképpen ez a jövő, de az általános bevezetése nem rövid távú cél. Az egyik legfontosabb célként most azt tűztük ki, hogy a fiatalokkal megismertetjük és megszerettetjük a vadászatot. Ugyancsak kiemelt programunk a hivatásos vadászok képzése és továbbképzése. Jövőre a hivatásos vadászoknak kötelező lesz évente egyszer továbbképzésen részt venniük, ehhez dolgozunk ki egységes törzsanyagot.

– Ahogy az orvosoknak vagy a pedagógusoknak? Folyamatosan frissen tartani a tudásukat?

– Igen, erről van szó. A kötelező továbbképzésekhez pedig a kamara igyekszik egységes tartalmat és követelményrendszert párosítani.

– Akkor sikerült a ciklus utolsó évét is alaposan betáblázni tennivalókkal.

– Ennek az útnak még nincs vége: az állam a kamarát olyan helyzetbe kívánja hozni jogilag, anyagilag, hogy gyakorlatilag a vadászattal, vadgazdálkodással kapcsolatos minden kérdés itt összpontosuljon. Ebből ma már csak a trófeabírálat lóg ki - de még ez sincs lezárva. A keretek tehát adottak, rajtunk múlik, miként tudjuk megtölteni tartalommal. Ehhez például nélkülözhetetlen az évek óta változatlan etikai szabályaink felülvizsgálata. Eddig különösebb joghátrány abból nem származott, hogy ha valakit elítélt az etikai bizottság. Most azonban, a kötelező kamarai tagság mellett egy elmarasztalással akár a vadászattól is búcsút kell mondania a vétkesnek. Éppen ezért jeleztem a megyei tisztújítás során, hogy most nagyon alaposan fontolják meg, kit delegálnak az etikai és a vadgazdálkodási bizottságokba. Utóbbiak a vadgazdálkodási alapról fognak dönteni. 

– A kamarát nem csak jogi, hanem anyagi eszközökkel is az eddigieknél előnyösebb helyzetbe hozta az állam. Mennyi pénzből gazdálkodhatnak jövőre?

– 2018-tól az éves vadászjegy ára 10 ezerről 20 ezer forintra emelkedik - csak ez 630-650 millió plusz bevételt jelent majd. Ez az összeg egy az egyben bekerül a vadgazdálkodási alapba. De összességében 1,9 milliárd forinttal gazdálkodunk majd jövőre, szemben a korábbi 500 millióval. Ezért is olyan fontos, hogy tisztán, átláthatóan és számon kérhetően működjünk. Az alapszabályban minden pénzügyi döntési mechanizmus belekerült, a legfontosabb döntések pedig mind az országos küldött közgyűlési hatáskörbe kerültek.

– Majdnem megnégyszereződött az OMVK bevétele. Hogy oszlik meg ez az összeg a központ és a megyék között?

– Bevezettük a feladatarányos finanszírozást – ez viszi el a bevételeink felét. A lényeg, hogy a megyék ezentúl nem a tagság számarányában kapnak pénzt, hanem elvégzendő feladataik szerint. A megyei szervezetek jogi- és gazdasági önállósággal rendelkeznek, a megfelelő döntési mechanizmusok betartásával saját belátásuk szerint használják fel a bevételeiket. A megyéknek rendelkezésre álló források 2016-hoz képest 8o százalékkal emelkednek. Ebből részben az apparátus normális működésének anyagi feltételeit biztosítjuk, részben a  tiszteletdíjak rendszerét egységesítettük.

– Ki dönti el, a bevételekből mennyi kerül a megyékhez és mennyi marad a központnál?

– Ennek az arányát minden évben az elnökség előterjesztése alapján a legfőbb döntéshozó szervezetünk, a küldött közgyűlés határozza meg. Persze az az összeg, ami a központhoz kerül, azt sem mi költjük el magunkra. A kamara központi költségvetése jövőre nagyjából 150 millió forint lesz. Már idén 200 millió kerül a vadgazdálkodási alapba, jövőre pedig a korábban említett 650 millió évente. A konkrét összegekről is a közgyűlés határoz.

– Ha jól számoljuk, marad még 50-100 millió közötti összeg a központi költségvetésben. Ennek mi a sorsa?

– Ez az összeg a kamara aktuális, kiemelt céljainak megvalósítását szolgálja majd. A megyék pályázhatnak terveikkel, programjaikkal, amelyeket innen finanszírozunk. Vagyis végeredményben ezt is a megyék helyben használhatják fel.

– A vadgazdálkodási alap korábban az agrártárcánál működött - nem túl hatékonyan. Most, hogy ezt is átvette a kamara, miként koordinálják? Kik pályázhatnak, kik döntenek?

– Csak és kizárólag vadászatra jogosultak pályázhatnak az alaphoz, egyedül vagy konzorciumba tömörülve. A pályázatokat a megyei vadgazdálkodási bizottságoknak nyújtják be, itt is születik róluk döntés, amire végül a megyei elnökség bólint rá. Ezt követően az országos vadgazdálkodási bizottságnak két feladata van: miközben szakmailag nem bírálhatja felül a korábbi döntéseket, formailag ellenőrzi a pályázatokat. Emellett ha több pályázat érkezik be, mint amennyi forrás rendelkezésre áll, akkor rangsort állít fel, majd azt az országos elnökség elé terjeszti. A végső szót az elnökség mondja ki, amely ezt követően szerződik a pályázóval. 

– Fellebbezésnek helye nincs?

– Természetesen van, a pályázók a küldöttgyűlés előtt megtámadhatják a döntést. De ennek nem lesz sok jelentősége, mivel az a pályázat, amelyet támogattak, de az adott évben nem lehetett megvalósítani forráshiány miatt, akkor az a következő évben elsőbbséget élvez a pályázati elbírálás során. Nem fog senki kimaradni.

– Önrészre szükség lesz a pályázatokhoz?

– Alapvetően igen, de ez maximum 50 százalék lehet. De lesz olyan pályázat is, ahol nem kell majd önrész a vadászatra jogosult részéről.

– Milyen témákat támogatnak?

– Az alapszabály szerint a vadgazdálkodási alapból támogatandó célokat évente az elnökség határozza meg, ehhez pedig a vadgazdálkodási bizottságtól kérünk javaslatokat - szeptember közepére meg is kapjuk ezeket. Az bizonyos, hogy az egyik fontos támogatandó cél az apróvad, azon belül az apróvadas élőhelyek létrehozása, megóvása. Azt nem szeretnénk - néhány kirívó esettől eltekintve - ha egy éves programokkal pályáznának. Olyan célokat akarunk támogatni, amelyek az előttünk álló vadgazdálkodási problémák hosszú távú megoldását szolgálják. 2021-re, a vadászati világkiállításra ezekben a kérdésekben eredményt kell felmutatni.