Ötszörösére nőtt a húst csempészők száma egy éve alatt Ukrajna felől – jelentette a NÉBIH. Fokozott ellenőrzéssel igyekeznek kiszűrni a húskészítmények illegális behozatalát a sertéspestissel fertőzött területekről.
Afrikai sertéspestis vírusát mutatta ki az ukrán állategészségügyi hatóság a Beregszászi járásban, Rafajnaújfalu közelében kilőtt vaddisznóból a hét elején – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal. A fertőzött vaddisznót a magyar határtól alig több mint 8 kilométerre lőtték ki.
Az afrikai sertéspestis a vaddisznók és a házi sertések vírusos betegsége, emberre nem veszélyes. A vírust Magyarországon mindeddig nem mutatták ki a laboratóriumi vizsgálatok. A szomszédos országok közül Ukrajnában fordul elő, illetve 2017-ben és 2018-ban, Romániában összesen négy háztáji sertésállományban állapították meg a betegséget. Magyarországra a vírus a vaddisznóállományon keresztül, illegális sertésszállítással, vagy a fertőzött állatokból nyert hússal, húskészítménnyel juthat be. Ukrajna területéről húst, húskészítményt még személyes fogyasztásra is tilos behozni! A NÉBIH 2017 decemberében már mutatta ki a vírust egy, a záhonyi határállomáson kobzott, sertés eredetű húsmintából.
A hazánkba történő behurcolás megelőzése a cél, illetve az esetleges megjelenést minél hamarabb észlelje a hatóság, ennek érdekében a magyar állategészségügyi hatóság már számos intézkedést vezetett be az utóbbi években, melyeket 2017-ben a járványtani helyzetre való tekintettel tovább kellett erősíteni, szigorítani.
A betegség vaddisznóállományban történő terjedésének megakadályozása az állategészségügyi és a vadászati szervek összehangolt stratégiáját igényli. Az ukrán határ menti, legmagasabb kockázatnak kitett vadászterületeken elrendelt, megelőzést és a korai felderítést célzó intézkedések magukban foglalják többek között a vaddisznó-állománysűrűség csökkentését (az etetés tilalma, a kocák és az 1 év alatti egyedek fokozott kilövése révén), az elhullott vaddisznók hullájának szervezett keresését és laboratóriumi vizsgálatát, valamint valamennyi, vadászaton kilőtt vaddisznó laboratóriumi vizsgálatát a vadhús felhasználását megelőzően.
A magyar hivatal azt is bejelentette, hogy a fokozott hatósági ellenőrzési intézkedéseknek köszönhetően a kobzások száma növekedett. Míg 2016-ban mintegy 2 tonna volt az lefoglalt állati eredetű áruk mennyisége, addig 2017-ben ez a szám elérte a 8 tonnát. A kobzást a Nemzeti Adó- és Vámhatóság (NAV) végzi, míg az élelmiszerlánc-biztonsági szerv a szakmai háttértámogatás mellett, az áruk biztonságos megsemmisítésében és a laboratóriumi vizsgálatokban működik közre.
2016-ban - 94 személyt érintően - összesen 2027,1 kilogramm állati eredetű árut (ebből hús és húskészítmény 1744,2, tej és tej alapú készítmény 282,9 kiló volt), tavaly pedig összesen 441 személytől - összesen 8116,16 kilogramm árut koboztak el a szakemberek. (ebből hús és húskészítmény 6382,95 kg, tej és tej alapú készítmény 1733,21 kg). A termékekből már 2015 óta heti rendszerességgel végeznek laboratóriumi vizsgálatokat az afrikai sertéspestis kimutatására.
