Vadgazdálkodást nem folytatnak velük, húsukat alig fogyasztják, trófeája nincs – mégis tömegesen pusztítják Libanonban az Európába tavasszal visszatérő gólyákat. És mindezt a helyiek vadászatnak nevezik.

A napokban a Committe Against Bird Slaughter tett közzé közösségi oldalán egy elrettentő képet, amelyen egy férfi, feltehetően saját kertjében pózol több tucat lemészárolt gólya teteme között. A Bekaa-völgyben készült képet amúgy a „büszke elejtő” maga posztolta a WhatsApp-ra.

A férfi épp a magamutogatásba bukott bele, mivel a libanoni belügyminisztérium, amely vadászati hatóságként is eljár, azonosította és letartóztatta a tettest.

A gólyák mészárlása azonban hatalmas méreteket ölt a közel-keleti államban. 

Libanon a költöző madarak egyik legfontosabb vándorlási útvonalán fekszik – írja összefoglalójában a turistamagazin.hu. Ezen az útvonalon tavasszal és ősszel madarak millió repülnek fészkelő, illetve telelőhelyeik felé. Köztük mintegy 500 ezer gólya, melyek épp ezekben a napokban is európai, például magyarországi fészkelő helyeik felé tartanak Libanonon át.

Libanonban egyrészt a tengerparti területek számítanak fontos pihenőhelynek, de az ország keleti felében húzódó Bekaa-völgy táplálékban gazdag rétjei, vizes élőhelyei is madarak milliói számára számítanak fontos megállóhelynek. A vándorlás tetőpontján gólyák százezrei töltik fel raktáraikat pár napig itt a völgyben fekvő Quaraoum-tónál a további vándorútra, több ezer madár azonban soha nem tér vissza fészkelő helyére.

Az országban a Birdlife International becslése szerint évente mintegy 2,6 millió vándormadár pusztul el illegális vadászat miatt, de van, aki ennek a számnak a többszörösére becsüli a pusztítást. Libanonban minden négyzetkilométerre 248 lelőtt madár jut, ez az egyik legmagasabb szám a Földközi-tenger térségében.

Arról, hogy miért lövik a madarakat, Suzanne Daou, libanoni környezetvédelmi újságíró és aktivista azt mondta: 

„A madarak vadászatának nagy hagyománya van Libanonban, a legtöbben, ahogy más országokban is, csak kedvtelésből vadásznak. Vannak olyanok is, akik eladják az állatokat éttermeknek, magánszemélyeknek. A gólyákra is leginkább kedvtelésből lőnek, bár az országnak olyan részei is vannak, például északon, ahol eszik is a gólya húsát, ebből készül a tradicionális Qawarma nevű étel. „

Az országban egy ideje már törvény szabályozza a vadászatot, például a vadászati szezont, a vadászható fajokat vagy a minimális korhatárt, amitől fegyvert foghat valaki. 

„A törvény kimondja, hogy akit illegális vadászat miatt elkapnak, az egy hónapig terjedő börtönbüntetést vagy 500 ezer libanoni líráig (333 USA dollár) terjedő pénzbüntetéssel sújtható.”

A gyakorlatban a törvény betartatása azonban nem úgy megy, ahogy az elvárható lenne, ugyanis a korrupció erősebb a törvénynél.

„Eddig 40 eset jutott el a bíróságig, és közülük többen néhány órás letartóztatással vagy pénzbírsággal megúszták, de senki nem került börtönbe. Amit mi várunk, hogy végre eljussunk a törvény szigorú betartatásáig, komolyabb pénzbírságot rójanak ki, és a bűnösök kerüljenek börtönbe.”

De a probléma nem szorítkozik Libanonra. A Földközi-tenger térségében évente 25 millió költöző madár válik az illegális vadászat áldozatává. Egyiptom, Líbia vagy Szíria mellett több európai országban is sokan ölik a vándormadarakat, például Máltán, Cipruson vagy épp Olaszországban.