Társadalmi egyeztetésre bocsátotta az agrártárca a vadászati tájegységek vadgazdálkodási tervéről szóló rendelet-tervezetet. Meglepőnek tűnő tiltások találhatóak benne és csupán 24 óra áll az érintettek rendelkezésére a véleményezésre.

Felháborodást váltott ki több, vadászattal foglalkozó fórumon, hogy a földművelési minisztérium mindössze 24 órát adott az érintetteknek arra, hogy véleményezzék az öt vadgazdálkodási tájegységet érintő rendelet-tervezetet. Lapunk úgy értesült: a mostani már a második körös egyeztetés, ugyanis hónapokkal korábban, az FM első szöveg-vázlatát már megtárgyalták az érintettek, így az illetékes kamarai testületek is. Az általuk javasolt módosításokat építették be a most megjelent szövegtervezetbe, vagyis nem beszélhetünk teljesen új elképzelésekről.

Emellett nem alaptalan a kapkodás: az idén tavasszal hatályba lépő új vadászati szabályozás értelmében a vadászatra jogosultak saját vadgazdálkodási terveit csak a tájegységi tervekkel összhangban készíthetik el. Márpedig addig, amíg a tájegységi tervezés jogi környezetét nem alkotja meg a tárca, az egyes vadásztársaságok keze is meg van kötve. A törvény szerint: "Tájegységi vadgazdálkodási tervet első alkalommal a 2017. március 1-jével kezdődő húsz évre szóló vadgazdálkodási időszakra kell elkészíteni. (2) A 2017. március 1-jétől hatályos vadgazdálkodási üzemtervet a tájegységi vadgazdálkodási terv alapján kell elkészíteni. (3) A 2017. március 1-jén kezdődő vadászati évre vonatkozó éves vadgazdálkodási tervet a tájegységi vadgazdálkodási terv alapján kell elkészíteni." Tehát igencsak sürgető a tájegységi vadgazdálkodási terv jogszabályi környezetének megalkotása.

A most nyilvánosságra hozott tervezet mind az öt vadgazdálkodási tájegységet érinti, meghatározza a vadfajok gazdálkodásának alapjait, egyebek mellett pontos útmutatást tartalmaz a trófeabírálatokkal kapcsolatban is, vadfajra lebontva.

Visszatetszést váltott ki az érintettekben, hogy a minisztérium megtiltaná a rendeletben a vízivad bérvadászatát, noha erre eddig lehetőség volt. Lapunk birtokába került információk szerint a tárca azzal a ma élő gyakorlattal kíván szakítani, hogy egyes vadászatra jogosultak akár egy évre is kötnek bérvadászati szerződést, akár egész tavakra. Ezeken a bérbe adott területeken pedig nem ellenőrzik a jogszabályok betartását, a védett állatok lövésének tilalmát, a terítékkorlátozásokat. A gyakorta külföldi vadászok pedig élnek a kontroll hiányával és nem egyszer súlyos természetkárosítást végeznek vadászataik során.

Ugyancsak meghökkenést váltott ki a rendelet-tervezetben szereplő kitétel: "Vízivad vadászat során a madarak csalogatására semmilyen eszközt nem szabad használni, beleértve a műcsalimadarakat és a csalisípokat is." Az agrártárca valójában kiszélesíti a hatályos törvényben amúgy már szereplő tiltást. A vadászati törvény 71. paragrafusa sorolja fel a "vadászat rendje megsértésének minősülő" eszközök használatát. A 23. bekezdés kimondja ugyanis a tilalmat "a vad megtévesztésére alkalmas elektronikus akusztikai eszköz használatára". Az FM mindössze ezt a tiltást szélesíti ki a nem elektronikus csalisíp alkalmazására is. Emellett a műcsalimadár alkalmazásának betiltása is ellent mond a törvénynek, abban ugyanis nincs felsorolva ez a vadászati mód a tiltott eszközök között.

A tiltások több, lapunknak nyilatkozó, rutinos vadászt is meglepetésként értek. Egybehangzó álláspontjuk szerint miközben a vad számára történő esélyadásból egyértelműen következik az elektronikus akusztikai eszközök betiltása, a mechanikusra, vagyis a tüdővel fújt sípokra való kiterjesztését nem értik. Utóbbiak használatához ugyanis nagy ügyesség és hosszú évek gyakorlása szükséges, használatuk pedig évszázados hagyományra tekint vissza.

Az FM tervezetének szintén meglepő része: "Zárttéri vadtartó létesítmény létesítése tilos, kivéve a művelés alól kivont területen történő bemutatási célú vadtartást.". A vadászati törvény felsorolása szerint zárttéri vadtartó létesítménynek minősül a vadaskert, a vadaspark, a vadfarm és az apróvadtartó és -szaporító telep. Vagyis a szaktárca megtiltaná a jövőben a vadaskertek létesítését – ilyen jellegű tiltás a törvényben nem szerepel. Arról viszont nem rendelkezik az agrártárca rendelet-tervezete, hogy a már meglévő, működő vadaskerteknek mi lesz a sorsa.

A fenti bekezdés és a törvény szellemiségével egybe hangzó a jogszabály-tervezet következő bekezdése: "Kizárólag őshonos fajok repatriációs célú kibocsátása lehetséges. Egyéb vadfajok, illetve nagyvadtartásból származó vad szabad vadászterületre történő kibocsátása tilos." Ezzel a szabállyal a kertben "csinált" bikák, trófeás vad szabadterületi kilövését akarják megakadályozni. A vadászati törvény hatályos rendelkezéseivel ez összhangban áll, olyannyira, hogy a jogszabály kimondja: a vadaskertben elejtett vad trófeabírálatakor jelezni kell, hogy nem szabad területen esett a vad.

A rendelet-tervezettel kapcsolatos kérdéseinket elküldtük a földművelési tárcának és a vadászkamar országos központjának is. Amint válaszolnak, cikkünket frissítjük.