Noha egyre gyakoribbak és brutálisabbak Erdélyben a medvetámadások, az Európai Unió tagállamai nem fogadnának be Romániából áttelepített vadállatokat.
Legutóbb a hét elején sebesített meg egy fiatal lányt és egy férfit medve a dél-erdélyi Fogarason. A támadó vad elejtését vagy legalább eltávolítását korábban a helyi erdészet többször kérte, azonban semmi nem történt az ügyben.
Grațiela Gavrilescu, román környezetvédelmi miniszter ugyan korábban, hosszas 400-ról 140-nel megemelte a veszélyessé vált, így kilőhető medvék számát az országban – azonban a miniszteri rendelet megjelenése óta sem hagytak jóvá egyetlen egy, elejtésre vonatkozó kérelmet sem. Gavrilescu a medvékkel kapcsolatban inkább a zöldek álláspontjához közelít: az Európai Unió szaktestülete előtt vázolta tervét a veszélyes állatok áttelepítéséről uniós tagállamokba.
Erről az elképzelésről azonban Európai Bizottság Környezetvédelmi főigazgatóságának vezetője kijelentette: kivitelezhetetlen. Az Európai Unió vadászegyesületekért és fajmegőrzésért felelős szövetsége (FACE) és az Európai Parlament biodiverzitás, vadászat és halászatért felelős munkacsoportjának legutóbbi értekezletén jelen volt Borboly Csaba, Hargita megyei tanácselnöke is, aki a Régiók Bizottsága témában felelős raportőre.
A székelyföldi politikus az ülésen kifejtette, hogy az EU-s környezetvédelmi irányelv 14-es és 16-os cikkelye előírja a vadon élő állatok egészséges populációjának megőrzését a beavatkozási kvóták által. Ezt a módszert az unió tagállamaiban sikeresen alkalmazzák, ahol jóval kisebb a populáció mint Romániában. Ezen kilövési kvóta hiánya miatt többször elhangzott, hogy a populáció genetikai állománya jelentősen romlik, emellett megnő az ember és ragadozók közötti konfliktus. Ez utóbbi, ha nem születik érdemleges lépés az ügyben azt eredményezheti, hogy az emberek saját kézbe vehetik a helyi problémák megoldását, ami orvvadászathoz vezethet.
Svédország 3000-es medve állományra 312 beavatkozást hagyott jóvá, Horvátország 1500 egyedből 110-et emelt ki, Szlovénia 500 medvéből 65-öt emelt ki, Szlovákiában 1000-es állományból 30 beavatkozást hagyott jóvá, Finnország pedig 120 egyed kiemelését határozta meg 1500 medvéből. Ehhez viszonyítva Romániában, ahol hozzávetőleg 7000 egyedről beszélnek 2016-tól eltörölték a beavatkozási kvótát.
Borboly Csaba azt is hangsúlyozta, hogy az Európai Vidékfejlesztési Alap több prevenciós intézkedést is támogat (úgy mint pásztorkutyák, villanypásztorok beszerzése) viszont Romániában, ellentétben más tagállamokkal, a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) ezt nem teszi lehetővé.
Grațiela Gavrilescu környezetvédelmi miniszter elképzelése, miszerint Romániából áthelyeznék más tagállamokba a medvéket, gyakorlatilag kivitelezhetetlen. Nicola Notaro, az Európai Bizottság Környezetvédelmi főigazgatóságának vezetője a konferencián elmondta, hogy a medvék más tagállamba történő áthelyezése nem járható út, helyben kell megoldani a problémát.
Borboly Csaba azt is kiemelte, hogy itthon a veszélyes egyedekkel szemben történő önvédelem sem tisztázott, egy ilyen esetben ugyanis nagyobb valószínűséggel büntetik meg a személyt mint hogy elismerjék, hogy önvédelemből cselekedett. Ugyanakkor egyes településeken a lakók nem mernek az utcára kimenni.
