A tél – és így az ínségesebb – idők közeledtével egyre több vaddisznó keres magának táplálékot lakott területen. Azt is megtanulták: az ember jobban fél tőlük, mint ők az embertől.
A Kárpát-medence minden tájáról érkeznek a hírek arról, hogy a vaddisznók egyre nagyobb károkat okoznak a mezőgazdaságban, vagy épp az ember közvetlen közelében bukkannak fel és okoznak riadalmat. Néhány hete a tokai gazdák "panaszolták be" a vadat a hegyközségnél: becslésük szerint legalább a termés harmadát legelte le a vadállomány.
A múlt héten Brassó utcáin fotóztak éjjel élelmet kereső vaddisznó-csordát. A lakosok ugyan riasztották a rendőrséget, de mire a hatóság kiért, a csorda visszaváltott az erdős területre. Ugyanezen az éjszakán két medvebocs is tiszteletét tette a város utcán, de ők sem várták be a rendőröket.
Vaddisznók Brassó utcáin
Nemrég az önkormányzat és a helyi rendőrség adott ki belterületi kilövési engedélyt vaddisznókra a Szentendrei szigeten. Az állatok Horány üdülő övezetébe járnak be rendszeresen, feltúrják a kerteket, élelem után kutatnak az egyre kevésbé látogatott nyaralók között. Az üdülőktől csupán néhány száz méterre mezőgazdasági területek találhatóak, a vadállomány ezekre is szívesen bekószál. Az önkormányzat felhívta az érintettek figyelmét, hogy október végétől a délutáni és esti órákban találkozhatnak a kilövést előkészítő és végző vadászokkal.
Lapunknak korábban Pecze István, aki Miskolc külvárosában végzett belterületi vadkilövést, elmondta: a vad és az ember találkozása komoly veszélyeket rejt magában. "A vad ugyanis nagyon másként reagál az emberre az erdőben és a városban. Míg az előbbiben elmenekül, addig az utóbbiban megtanulta, hogy az ember ijedős, könnyű elriasztani. Inkább támadást színlel, mintsem menekülne. Nagyon jól ismerik az embert és tudják, miként kell elrettenteni."
A szakemberek azt javasolják, hogy vadészlelés esetén, amellett, hogy azonnal értesíteni kell az önkormányzatot vagy a rendőrséget, a lehető legmesszebb érdemes elkerülni az állatot.
Dr. Heltai Miklós, a gödöllői Szent István Egyetem egyetemi docense korábban a Pilisi Parkerdő Zrt. megbízásából kutatta a városokban felbukkanó vaddisznók mozgását. A közel egy éves kutatás eredményeként kiderült: a vaddisznóállomány létszáma és elterjedési területe világszerte nő, a városi, zöldövezeti területek számos területen már a vaddisznó valódi élőhelyévé váltak.
A rendkívül alkalmazkodó képes vaddisznó sokféle élőhelyen, köztük a vadon élő állatok által alapvetően elkerült városokban is meg tud élni. Az új élőhelyek meghódításának és számos emlős vadfajt felülmúló szaporaságának köszönhetően a vaddisznó ellenáll az állománycsökkentési törekvéseknek. A lakott területeknek több olyan vonzó, előnyös hatása ismert (kedvezőbb mikroklíma, különösen télen; száraz évszakban locsolt zöldfelületek, megfelelő búvóhelyek és nagy mennyiségű táplálék), amelyek a Magyarországon őshonos, kiemelkedő intelligenciával bíró állat betelepedését megkönnyítik.
A belterületen károkat okozó vaddisznók a közvélekedéssel ellentétben – miszerint az erdőkből „szöknek be” a városba – eleve lakott területen élnek, és nem is térnek vissza a külterületi erdőkbe. A GPS jeladóval ellátott példány mozgásának vizsgálatából kiderül, hogy naponta igen kicsi, csak néhány száz méteres távolságot tesznek meg, búvóhelyük és táplálkozási helyük gyakorlatilag ugyanott, az összefüggő erdőtömbtől távoli belterületen található.
A táplálkozásukat érintő, összesen 34, a belterület közvetlen közelében elejtett vaddisznó gyomortartalma alapján végzett vizsgálatok eredményei azt mutatták, hogy a vaddisznók elsősorban növényeket fogyasztanak, ráadásul olyan lágyszárúakat, amelyek nagy mennyiségben a belterületen is rendelkezésre állnak. Jelentős emellett az ember által „felkínált” táplálékforrások, (zöld)hulladékok szerepe is a táplálkozásban.
