A vadállatok okozta károkat a vadásztársaságok kötelesek megtéríteni a gazdálkodóknak – már ha a földtulajdonosok is megteszik a kötelességüket. Az új törvényt kevesen ismerik, sokszor a gazdák járnak pórul.
Az idén életbe lépett vadászati törvény és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendelet sok újdonságot tartalmaz a vadkár elhárításával és megtérítésével kapcsolatban. Az alapvetés azonban továbbra is változatlan: az állam által a vadásztársaságokra ruházott vagyonértékű jog – vagyis az adott területen történő vadászat lehetősége – kötelezettségekkel is jár, így alapvetően a vadászatra jogosultaknak kell helyt állniuk a vadállomány által a mező- vagy erdőgazdaságokban okozott kárért. Ennek mértéke és mikéntje azonban jelentősen módosult. így például a vad által okozott kár 10 százalékát – a korábbi 5 százalék helyett – nem kell megtéríteni, azt a vadállomány természetes "fogyasztásának", egészen pontosan "természetes önfenntartási értéknek" tekinti a jogalkotó. Vagyis ennyit még tűrnie kell mindenkinek, aki a természetet – legyen az termőföld vagy erdő – hasznosítja.
A fennmaradó 90 százalék esetében azonban a vadászatra jogosult köteles helyt állni - amennyiben a gazdálkodó is eleget tett a törvény által rá kirótt kötelezettségeknek.
Márton Attila, osztályvezető, tájegységi fővadász, a Somogy Megyei Vadászok Szövetsége és az OMVK megyei szervezete által koordinált, az agrártárca támogatásával megvalósuló konferencián jelezte: újdonság a jogszabályban, ha a vadászatra jogosult nem teljesíti az elejtési tervszámokat – vagyis önhibájából túlszaporodik a vadállomány – a következő évben már nem lehet levonni a vadkárból a 10 százalékos, önfenntartási részt, vagyis mindent a társaságnak kell fizetnie. Emellett a vadászatra jogosult köteles azonnal értesíteni a gazdálkodót, ha kárt észlel a területén és kapcsolattartót kijelölni a károkkal kapcsolatos ügyintézésre. A fővadász ezzel kapcsolatban azt javasolja a társaságoknak, hogy a település jegyzőjénél jelentsék be a kapcsolattartó elérhetőségeit.
Márton Attila, osztályvezető, tájegységi fővadász
Márton felhívta a figyelmet arra, hogy a jogszabály új kötelezettséget ró a földhasználókra is: "az erdősült terület szélétől legalább 5 méter szélességben olyan mezőgazdasági kultúra kerüljön termesztésre, amely magassága alapján lehetővé teszi az erdőből kiváltó vad észlelését és vadkárelhárító vadászatát". A fővadász tapasztalata szerint ezt a bekezdést nem ismerik a gazdálkodók, így gyakran előfordul, hogy a jogszabály ezen passzusának be nem tartása miatt a termésben keletkezett kárt vagy egyáltalán nem, vagy csak részben hajlandó a vadászatra jogosult kifizetni. Kemenszky Péter, a vadászkamara területi szervezetének titkára jelezte: a közeljövőben megállapodást kötnek a megyei agrárkamarával. Ennek részeként kérik majd, hogy a falugazdász hálózaton keresztül juttassák el a törvénymódosítás részleteit a gazdálkodóknak.
Márton Attila előadásában arra hívta fel a vadászatra jogosultak figyelmét, hogy az új szabályozás értelmében jövő márciustól a vadásztársaságoknak elkülönített számláról kell fizetniük a vadkárt. Ezt a számlát pedig 2018. november 15-re épp annyi pénzzel kell feltölteniük, amennyit az előző vadászati évben kifizettek vadkárok miatt. Vagyis a társaságok csak úgy futhatnak majd neki a következő idénynek, hogy rendelkezésükre áll legalább akkora forrás, amennyi a korábbi vadkár-kifizetésekhez kellett. Amennyiben ennek a kötelezettségüknek nem tesznek eleget a társaságok, elveszíthetik vadászati jogukat.
