Sokkal több kóbor kutya van Magyarország utcáin, mint ahány férőhelyet tart fenn az egyébként is szuperdrága és szuper elavult állami ebrendészeti ellátórendszer – állítják az állatvédők.
Miközben Magyarországon 106, önkormányzati fenntartású ebrendészeti telep működik, nagyjából 2000 férőhellyel, valamint ezek mellett közel 100 civil szervezet képes ellátást biztosítani 5-6 ezer kutya számára, a becslések szerint legalább 30 ezer gazdátlan, kóbor kutya van az országban – állítja nemrég elkészült, országos jelentésében a Magyar Állatvédők Országos Szervezetének vezetője, Mészáros Gabriella. Szerinte a kóbor állatok közterületről történő befogása kiemelten fontos járványügyi- és közegészségügyi állami feladat, amit az állam a települési önkormányzatoknak delegált. Az emberek viszont magukra maradtak a problémával.
Mészáros a jelentésében leszögezi: „sok a tisztázatlan kérdés mind szakmai, mind pénzügyi tekintetben. Egyre aggasztóbb a transzparencia hiánya, valamint a járványügyi- és közegészségügyi kockázat folyamatosan nő, sőt, helyenként a veszélyes határt súrolja. Fürtökben lógnak a kóbor állatok Magyarország utcáin, akik sok helyen falkába verődve embereket, haszonállatokat támadnak meg.
A megoldás szerintünk a túlszaporulat megállításában, illetve csökkentésében, azaz az ivartalanításban van.
Sürgősen központi állami beavatkozást, új ebrendészeti stratégia kialakítását és egy országos kisállativartalanítási program megvalósítását szorgalmazzuk.
Az ivartalanítási program lényege az volna, hogy azokat a több tízezer utcán élő állatot ivartalanítanánk, akik be sem kerülnek az ellátórendszerbe, azonban az ő utódaik özönvíz-szerűen ömlenek az egyébként is nehéz körülmények között működő, túlzsúfolt ebrendészeti telepekre, hiszen ezek az utcakutyák, utcamacskák minden kontroll nélkül folyamatosan szaporodnak.
A tanulmány publikálásáig már 86 állatvédelmi civil szervezet csatlakozott közös egyetértési nyilatkozatunkhoz, miszerint szükség van egy országos ivartalanítási programra. Ez az országban aktív tevékenységet folytató állatvédelmi szervezetek fele. A csatlakozók száma pedig folyamatosan nő.
A tanulmányt januárban bemutattuk és átadtuk az Agrárminisztériumnak illetve a NÉBIH-nek, mint szakigazgatási hivatalnak. Egyelőre annyi választ kaptunk, hogy további egyeztetésekre lesz szükség, amelyek folyamatban vannak.
A megoldás halogatása már eddig is válságos helyzetet teremtett. A kóborkutya helyzet válságos, cselekednünk kell!”
A napokban az alábbi videó került ki a Facebookra: