A Vértesi Erdő új megoldásokat tesztelt, hogy csökkentse a vadgázolások számát. Tavaly 15 millió forintnyi kár keletkezett a vadállományban.
– A Vértesi Erdő Zrt. három, Komárom-Esztergom megyében nyilvántartásba vett vadászterület vadászatra jogosultja – mondta Kocsis Mihály, a Vértesi Erdő Zrt. vezérigazgatója a megyei lapnak. – A közel 30000 hektár nagyságú, jelentős mértékben erdő borította vadászterületeket forgalmas közutak szelik át, mintegy 120 kilométer hosszban, közvetlenül érintkezve a Vértes és a Gerecse hegységben élő nagyvadfajok élőhelyével. Az utóbbi két évben összesen több mint 120 vad-gépjármű ütközést regisztráltunk, az így elhullott vad gazdálkodási értéke évente meghaladta a 15 millió forintot.
A vezérigazgató elmondta: az M1-es autópálya, valamint az 1-es, 81-es számú főutak, a Csákvár, Gánt irányába vezető úgynevezett majki út, és nem utolsósorban a Tatabánya–Budapest vasútvonal közös jellemzője, hogy a vad vándorlási útvonalaira merőlegesen futnak. Nem kerülhető el ezért, hogy a táplálkozó-, ellő- és pihenőhelyek rendszeres felkeresése közben a vad naponta szükségszerűen akár több alkalommal közúton vagy vasúton haladjon át.
– A vadászatra jogosult számára is kárt jelentő vadelütések bekövetkezésének kizárólagos okaként napjainkban legtöbb helyen a vadállomány létszámának növekedését jelölik meg, a helyzet azonban ennél összetettebb – mondta Kocsis Mihály. – Az erdei állatok átkelése a közúton gyakoribb, ha élőhelyük az emberi jelenlét – a legális és illegális tevékenységeket egyaránt idesorolom – hatására zavarttá válik. Emiatt a vad állandó helyváltoztatásra kényszerül.
A bekövetkező balesetek számát befolyásolja a forgalom mértéke illetve a gépjárművek haladási sebessége is. Ez utóbbira jó példa, hogy egyes, úgynevezett vadátváltással fokozottan érintett útszakaszok felújítását, átadását követően rövid idő alatt ugrásszerűen nőtt az elütések száma. Nyilván nem a vadállomány nő meg egyik napról a másikra, hanem a jobb minőségű útburkolat előnyeit kihasználó gépjárművezetőnek marad rövidebb ideje a váratlanul felbukkanó állat észlelésére, vagy a vad számára szokatlan járművek gyorsabb haladási sebessége.
– A vadelütések megelőzését elősegítő, hatékonyabb módszerek kidolgozása érdekében a Vértesi Erdő Zrt. együttműködési megállapodást kötött az ELTE Útökológiai Munkacsoportjával – mondta Kis Balázs, vadgazdálkodási csoportvezető.
– A közösen szerzett tapasztalatok, valamint a kapcsolattartás a közút kezelőjével azt eredményezte, hogy minimálisra csökkent például az M1-es autópálya óvárosi lehajtója környékén a vaddisznóészlelések száma. A vad-gépjármű ütközések jelentős mértékű csökkenése várható a 81-es számú főút Bakonysárkány és Kisbér közötti szakaszán is, ahol az őzek üzekedésének kezdetére ebben az évben több mint két kilométer hosszban – a megyében elsőként – az erdőgazdaság saját költségén kísérleti jelleggel vadriasztó prizmákat telepített.
Ezek a gépjármű fényszórójának fényét az útra merőleges irányba tükrözik, így az út felé közeledő vadat a szemből érkező fényhatás megállásra készteti a jármű elhaladásáig.
