Mindössze ötezer házisertést vágtak le 2018 áprilisa, vagyis az afrikai sertéspestis magyarországi megjelenése óta a betegség miatt - közölte Bognár György főállatorvos. A szám bizonyosan nem stimmel, az okok azonban változatosak. Százmilliárdos érdek fűződik az APS-mentesség fenntartásához - bármi áron.

Az ATV-nek nyilatkozó főállatorvos ezúttal is maradt a hivatalos szövegnél: a sertéspestis vírusát kizárólag vaddisznóban mutatták ki, házisertés nem érintett a megbetegedésben. Azonban, ha a betgeség gyanúja felmerül, a háztáji állományt is fel kell számolni. Ennek keretében eddig – hivatalosan – nagyjából ötezer állatot öltek le.

Azt, hogy a Bognár által említett szám nem fedi a valóságot, biztosan kijelenthetjük. Szerkesztőségünkhöz érkezett információk, valamint a hvg.hu és a 24.hu által készített riportok is ezt a feltevést igazolják. Azonban hivatalos adat mégis igaz lehet - bizony szempontból.

Az ASP vírus megjelenésének - elismerésétől - kezdetétől a fertőzött területeken a gazdágnak be kell jelenteniük a házaknál tartott disznókat is. Több forrásból úgy értesültünk, hogy a különösen veszélyeztetett területeken nem telik el úgy hét, hogy a helyi állatorvos ne járná végig a kisebb és nagyobb telepket. De arra sem kell várni, hogy a hivatal szúrja ki a beteg állatot - a tulajdonos érdeke is az együttműködés, hisz a hivatalos vágási kötelezettség után legalább kap némi kártérítést.

A telepek felszámolásának folyamata: akár a gazda, akár az állatorvos jelzi, hogy beteg egyedet talált, azonnal elrendelik a disznók leölését. Gyakorta csak a telep teljes felszámolása után végzik el a disznókból vett minta elemzését - és láss csodát: minden minta negatív volt eddig. Ilyenkor általában tüdővészt állapítanak meg, de számos más betegség is van, amely az ASP-hez hasonló tünetekkel jár. Ha sikerült felírni a lapra utólag, hogy nem sertéspestis volt a telepen, akkor már nem is kerül be a hivatalos ASP-statisztikába az adott állomány felszámolása.

Ebben az értelemben tehát akár igaza is lehet a főállatorvosnak, miközben információink szerint tízezres nagyságrendben öltek már le disznókat az ASP miatt.

Több forrásunk arról is beszámolt, hogy nem egy esetben helyi, hivatásos vadászok segítségét kérik a sertésállomány felszámolásához.

Miközben a sertéstartók és a vadászok is folyamatosan osztanak meg egymás között ASP-vel fertőzött házisertésekről szóló híreket, bizonyítékot eddig senki nem szolgáltatott a betegség jelenlétére a tartott állomány körében. Ezek a híresztelések viszont mind azt feltételezik, hogy a munkájukat az érintett területen végző állatorvosok mindegyike hajlandó meghamisítani hivatalos iratokat. Ez, bár indirekt állítás, mégis nagyon komoly és mindeddig alá nem támasztott vád.

Érdek azonban valóban fűződik ahhoz, hogy fenntartsák a házisertések ASP-mentességének hírét. Jelen pillanatban Magyarország a második legnagyobb sertéshús-exportőr Romániába, és nincs annyi disznó, amennyit a pestissel sújtott távol-keleti piac ne venne fel. Mindennek azonban egy csapásra vége szakadna, ha akár csak egyetlen házisertésben is kimutatnák hivatalosan a betegséget. Vagyis többszázmilliárd apró indokot találhatunk, amiért minden híresztelés és információ ellenére sincs hivatalos bejelentés a betegségről.

Szerkesztőségünk megjegyzése: az állattartók kényszervágás esetén természetesen kártérítést kapnak az államtól - információnk szerint 3-400 forint közötti összeget kilónként. Ez a 600 forintos piaci ár alatt van, de legalább nem marad teljesen hoppon a gazda. Azonban semmilyen kártérítésre nem számíthatnak azok a vadásztársaságok, amiket milliós kár ér az ASP miatt letiltott, vagy egyszerűen a megtizedelt állomány miatt megtarthatatlan hajtások kiesésével.