Az Országos Főállatorvos új rendeletet adott ki, amely szigorítja az ASP elleni védekezés szabályait. Emelkedett a magas kockázatú területek száma.

A 3/2018-as főállatorvosi rendelet szabályozza újra az afrikai sertéspestis elleni védekezés főbb pontjait. Mindezt - a jogszabály bevezetője szerint – a betegség "megelőzésére és korai felismerésére, vonatkozó intézkedések hatékonyságának növelése érdekében" rendelte el a hatóság.

Lapunk kizárólag a magas kockázatú területeken a vadászokra, vadászatra jogosultakra vonatkozó szabályokat szedte össze:

– A vadászatra jogosultak kötelesek bejelenteni minden tudomásukra jutott elhullott vaddisznót. A bejelentést a hulla észleléstől számított 24 órán belül kell megtenni és annak tartalmazni kell a hulla fellelési helyének földrajzi koordinátáit, vagy a helyszín részletes leírását.

– Minden vadász az általa talált elhullott vaddisznóról köteles haladéktalanul, de legkésőbb az észlelést követő 12 órán belül tájékoztatni a vadászatra jogosultat. A vadászatra jogosultnak írásban kell e kötelezettségre felhívnia az érintettek figyelmét.

– Minden elhullott vaddisznót virológiai vizsgálatnak kell alávetni.

– Elhullott vaddisznónként nettó 10.000 Ft állami kártalanítás illeti meg az aktív közreműködésre kötelezettet az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró illetékes járási hivatal teljesítés igazolása alapján.

– A vadászati évet követően az illetékes megyei kormányhivatalnak minden vadászatra jogosult esetében össze kell vetni, hogy a vadászatra jogosult által a vadászati hatóságnak jelentett elhullott vaddisznók száma és a megmintázott hullák száma meggyezik-e. Ha a két adat között 10 %-ot meghaladó eltérés mutatkozik akkor az illetékes kormányhivatal köteles kivizsgálni annak okát.

– Ha a vadász az általa megfigyelt vaddisznó esetében azt tapasztalja, hogy a vaddisznó mozgása a megszokottól eltérő, bizonytalan, vagy az bágyadtnak tűnik, illetve az állat kifejezetten senyvesnek látszik, akkor a vadásznak diagnosztikai célból ki kell lőnie az érintett egyedet vagy egyedeket és a tapasztalt klinikai tüneteket haladéktalanul jelentenie kell a járási hivatalnak.

– Az ország ASP szempontjából magas kockázatú területein az elhullott vaddisznók és az egyéni vadászatból származó zsigerek ártalmatlanítására szolgáló gödör létesítésre a vadászatra jogosult a létesítésre vonatkozó számla erejéig jogosult az állami kártalanításra.

– A diagnosztikai célból kilőtt vaddisznók testét is az elhullott vaddisznókra vonatkozó szabályok szerint kell ártalmatlanítani.

– A magas kockázatú területen az elhullott vaddisznókat szervezetten kell keresni. A feladat elvégzésért óránként nettó 1.000 Ft állami kártalanítás jár. Az elhullott vaddisznók szervezett kereséséért területegységenként egy aktív közreműködésre kötelezett személy október 1. és április 30. között, havonta legfeljebb 30 óra után, míg május 1. és szeptember 30. között 60 óra után kaphat állami kártalanítást. Ezen felül az aktív közreműködésre kötelezettet minden általa megtalált és jelentett elhullott vaddisznó után nettó 15.500 Ft állami kártalanítás illeti meg, amennyiben a hullát a mintavételre kijelölt személy meg is találja.

– A magas kockázatú területen szabadtéri vaddisznó társas vadászatot csak a megyei főállatorvos egyedi engedélye alapján lehet tartani.  Az engedély kiadásához a területileg illetékes tájegységi fővadász írásos hozzájárulása is szükséges. A kérelmet a vadászatra jogosultnak a vadászat tervezett időpontja előtt legalább 72 órával kell írásban benyújtania.

– A magas kockázatú területen kilőtt valamennyi vaddisznó teste, vagy annak bármely része csak a NÉBIH által a véralvadékból elvégzett virológiai vizsgálat negatív eredményének kézhezvételét követően használható fel. A vadászok részére trófea is csak negatív eredményt szolgáltató állatból adható ki.

– Az ASP szempontjából magas kockázatú területen található vadászatra jogosultaknak a vadászat során kilőtt vaddisznókból vett mintákat a kitöltött mintaazonosító lappal együtt a vadászatot követő napon 8-10 óra között kell leadniuk kijelölt mintaátvevő helyek valamelyikén, függetlenül attól, hogy a kilövés vagy a mintaátvétel napja hétvégére vagy ünnepnapra esik-e.

– A virológia vizsgálat negatív eredményének megérkezését megelőzően a magas kockázatú területen kilőtt vaddisznók teste a vadászterületet nem hagyhatja el, a felhasználás nélkül ártalmatlanításra kerülő testek kivételével.

– Az ASP szempontjából magas kockázatú területen a kilőtt vaddisznók zsigereit a vadászatra jogosultaknak össze kell gyűjteniük állati eredetű melléktermék feldolgozóban, illetve a vadászatra jogosult által az elhullott vaddisznók ártalmatlanítására létesített gödörben való ártalmatlanítás céljából. A zsigerek ártalmatlanítása csak kivételesen törtéhet helyszíni elásással.

– Az egyenletes vizsgálati nyomás céljából kizárólag egészségesnek látszó vaddisznókat kell kilőni.

– A magas kockázatú területeken a szabadon élő vaddisznók állomány fenntartás céljából történő takarmányozása tilos, a vaddisznók etetése csak vadászati célból engedélyezett. A vadászati célra használt takarmány mennyisége havonta nem haladhatja meg a 10 kg/km2 mennyiséget.

– A megyei kormányhivatalnak gondoskodnia kell arról, hogy a magas kockázatú területen minden vadászatra jogosult, az ASP elleni védekezéssel kapcsolatosan elrendelt és vadászatra jogosultakra vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzése céljából, vadászati évente legalább egyszer ellenőrzésre kerüljön.

Az egyes területek kockázati besorolásáról ezen az interaktív térképen lehet tájékozódni, míg az általános ASP helyzetről a NÉBIH oldalán.