Minden kiskaput bezárnak és teljesen betiltják az éjjellátó eszközök használatát a vadászatban – megjelent a vadászati törvény végrehajtási rendelete.

Az új vadászati törvényhez megjelent minisztériumi végrehajtási rendeletben teljes egészében betiltják az éjjellátó céltávcsövek használatát a vadászatban. És ez csupán az első lépés a nagyon szigorú szabályozás irányába.

– A törvénybe még nem került bele, de a rendeletben benne van a kamara szorgalmazására, hogy aki vadászaton vesz részt, az nem birtokolhat ilyen eszközöket – mondta a Magaslesnek Jámbor László, az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) elnöke. – Ezzel együtt rögzítjük azt is, mi számít a vadászat kezdetének és végének. Aki beírja magát a vadászkönyvbe, az elkezdett vadászni, és a folyamat mindaddig tart, amíg onnan ki nem írja magát.

Az új jogszabály látszólag nem szigorít az eddigi rendszeren, hiszen éjszakai vadászat esetében eddig sem használhattak a vadászok éjjellátó céltávcsöveket – vagyis a fegyverre felszerelt, célzást segítő eszközt. Ezt azonban könnyen kijátszhatta – és ki is játszotta – aki akarta. Ugyanis a jogszabályok eddig ilyen tárgyak birtoklását nem, csupán használatát tiltották. Vagyis a vadászok könnyedén feltehették fegyverükre a céltávcsövet, majd egy esetleges ellenőrzés során csupán egy mozdulattal el is távolíthatták. A tetten érés szinte kizárt, miközben semmi nem tiltja, hogy más felszerelési tárgyak között éjjellátó eszközt is hordjon magával bárki.

Ezt a kiskaput csukja be a végrehajtási rendelet a birtoklás tiltásával. Így már akkor sem lehet a vadásznál éjjellátó, amikor gyalog vagy kocsival a les felé tart, vagy elindul cserkelni.

– Akinél talál a hatóság ilyen eszközt, azt az első alkalommal figyelmeztetésben részesítik – mondta Jámbor lapunknak. – A második lebukáskor azonban már orvvadászatért vádat emelnek ellene, amiért akár 3 év börtönbüntetést is kaphat az elkövető.

A kamara azonban nem akar itt megállni. A jelenleg hatályos vadászati törvény szerint: „A hivatásos vadász munkaköri feladatainak ellátása során éjjellátó keresőtávcsövet is használhat.” A kamarai értelmezés szerint ez azt jelenti, hogy csak és kizárólag hivatásos vadászok használhatnak ilyen eszközöket, ám ez így nem szerepel ebben a pillanatban a jogszabályban. Ezért hamarosan kezdeményezik a törvény módosítását úgy, hogy ne csupán a céltávcsövek, de a keresők esetében is tilos legyen az éjjellátók birtoklása és használata.

A tervezett szigorítás várhatóan komoly vitát vált majd ki a vadászok és a szakemberek körében – részben azért, mert már Magyarországon is egyre elterjedtebbek az ilyen eszközök. Jelen pillanatban a jogszabályok és a Országos Magyar Vadászkamara etikai kódexe is etikátlannak tartja az éjjellátóval vagy hőkamerával szerelt céltávcsövekkel történő vadászatot. „Éjjellátó berendezést, hőkamerát, elektronikus akusztikus eszközt, illetőleg a vad megtévesztésére alkalmas anyagokat, azaz a modern technika képességpótló eszközeit az igazvadász nem alkalmazza. A vad természet adta képességeivel a vadász csak saját képességeit, illetve az emberi kitartást, szívósságot és akaraterőt állítja szembe.” „A vadászatnak nem lényege az, hogy sikeres legyen.” – mondja José Ortega y Gasset (1883–1955) spanyol filozófus. Így folytatja: „A vadászat minden vonzereje abban rejlik, hogy mindig bizonytalan. Az ember egyre modernebb és egyre hatékonyabb eszközei segítségével villámgyorsan és könnyedén meg tudná semmisíteni az állatfajok legnagyobb részét”. A filozófus ezért tartja kiemelkedően fontosnak az esélyadást. Épp ez diktálja a legmodernebb eszközökről való tudatos lemondást.

Az érem másik oldala azonban, ugyancsak az előbb említett etikai kódexből: „fordítson gondot a megfelelő felszerelés kiválasztására (fegyver, kereső és céltávcső, ruházat).” Azonban a céltávcső sem olyan régi találmány: alig száz évre nyúlik vissza az elterjedése és általános használata. A maga idejében hasonlóan komoly etikai vitát generált a szabad irányzékkal – vagyis távcső nélkül – való vadászat hívei és a céltávcsövet használók, például Széchenyi Zsigmond között. Utóbbiak nyertek.

Ugyanezen logika mentén visszakövetve a vadászat fejlődését a történelemben, azt láthatjuk, hogy a technikai fejlődés minden esetben módosított a vadászati technológián – minden esetben az adott kor legújabb vívmányainak beépülésééig a vadászatba.

Az elektronikai képalkotó céltávcsövek ellenzői alapvetően az etikus-etikátlan tengelyen mozognak. Kétségtelen, hogy a vadnak drasztikusan csökken a túlélési esélye, ha a vadász rendelkezik ilyen eszközökkel, vagyis sem az esélyadás, sem a joggal elvárható önkorlátozás elve nem érvényesül. Emellett – érvelnek az ellenzők – amennyiben legálissá válna ezeknek az eszközöknek a használata, úgy elválaszthatatlanul összefonódna a hadiipar a vadászattal.