Harminc, Lyme-kórral diagnosztizált ember közül legfeljebb egy fertőzött ténylegesen. A félrekezelés pedig halálos is lehet.

Amit mindenki tud, vagy tudni vél a Lyme-kórról:

• a Lyme-kór influenzaszerű tüneteket produkál,
• a fertőzésnél minden esetben megjelenik a betegségre jellemző, kokárda szerű bőrpír,
• minél előbb orvoshoz fordulunk, annál jobb,
• a kullancscsípés helyét fertőtleníteni kell, de a legjobb, ha orvos távolítja el az élősködőt és azonnal meg is vizsgálja,
• minél előbb antibiotikumos kezelést kapunk, annál jobb,
• szerológiai vizsgálattal biztosan meg lehet állapítani a fertőzöttséget,
• a Lyme-kór a legkülönbözőbb tüneteket produkálhatja, rengeteg panaszért lehet felelős,
• Brüsszel betiltotta a kullancsok irtását,
• vannak, akiket "szeretnek" a kullancsok,
• az enyhe telek és a meleg nyarak, általában pedig a klímaváltozás kedvez a kullancsoknak.

A felsorolt állítások mindegyikét – egy kivételével – azonnal el kell felejteni, mert nem igazak – állítja Lakos András infektológus, a Tudományos Akadémia doktora. A szakember elmondta: az Európai Unió minössze egyetlen olyan szer használatát tiltotta be, amelyet az EU-ban egyedül Magyarországon engedélyeztek korábban. Az, hogy jelenleg nincs olyan, hatóságilag jóváhagyott méreg, amellyel ritkítanák a kullancsokat, kizárólag a magyar állam felelőssége, mivel a szakhatóságok a meglévő anyagok egyikét sem engedélyezték ezidáig.

Az akadémikus az időjárásra vonatkozó tévhitekkel is leszámol. Lakos kijelentette: elképzelhető, hogy Európai északi államaira igaz, hogy a klímaváltozás miatt elszaporodtak e paraziták, de Magyarországra biztosan nem, a feltételezést semmilyen adat nem támasztja alá. Ahogy azt sem, hogy az enyhe telek vagy a meleg nyarak miatt több lenne a kullancs. Sőt, az évtizedek óta gyűjtött adatok tanúsága szerint a legkevesebb fertőzést épp 2014-ben, minden idők legmelegebb esztendejében jegyezték fel Magyarországon.

– A kullancscsípések száma annyiban függ össze az időjárással, hogy ha jó az idő, és még hosszú hétvége is van, rengetegen mennek a szabadba kirándulni vagy a kertbe dolgozni – mondja Lakos. 

A szakember arra is felhívja a figyelmet, hogy nem szabad az influenzához hasonlítani a Lyme-kór tüneteit.

– A fertőzés szinte minden eseteben láz nélkül jelentkezik, nincs felső-légúti panasza a betegnek, emellett az esetek 90 százalékában – vagyis nem mindig – megjelenik a kokárda szerű bőrpír. – Lakos arra is felhívja a figyelmet, hogy a bőrön látható tünet nem minden esetben a klasszikus folt. A bokáknál szinte mindig bevérzéssel jár együtt, vagyis vöröses-lilás folt jelenik meg, míg a térdhajlatban a leggyakrabban csak egy pirosas csík látható.

A szakember állítja: sem megijedni, sem pánikszerűen cselekedni nem szabad kullancscsípés esetén. A legjobb, ha mindenki otthon távolítja el az állatot magából – egy cérna is megteszi, ha pedig a kullancs szájszerve beleszakad a bőrbe, azt nem kell piszkálni, eltávolítani, kilökődik magától. Teljesen fölösleges az utólagos fertőtlenítés is, mivel az állat az első harapásnál már a vérbe juttathatja a betegséget kiváltó kórokozókat. Ennél szakszerűbben az orvosok sem tudják kiszedni az állatot, emellett egyáltalán nem biztos, hogy egy fertőző kullancs át is adta áldozatának a kórokozókat – így a kullancs vizsgálata is felesleges.

– Intézetünkben a hozzánk forduló páciensek 90 százalékát telefonon keresztül diagnosztizáljuk – így Lakos. – Akkor beszélhetünk Lyme-fertőzésről, ha a kullancscsípés helyén, 24 órás lappangási időt követően úgy jelenik meg a bőrpír, hogy az 3 napon keresztül fokozatosan növekszik, és az ovális bőrpír eléri az 5 centiméteres nagyságot. Ez a erythema migrans, vagyis a Lyme folt klinikai diagnózisa.

A szakember harcol az olyan általánosításokkal is, hogy a Lyme-kór bármilyen tünetet képes reprodukálni. Kétségtelen, hogy a betegség képes a folton kívül más tüneteket is produkálni, ám nem mindent és pontosan meghatározott lappangási idő múlva. Így előfordulhat 2-4 hét után, szívizomgyulladás, 4-8 hét múlva arcidegbénulás, a csípés után 3 hónappal vagy akár egy évvel ideggyulladás vagy térdízületi gyulladás.

– Az orvosok előszeretettel fognak minden olyan tünetet a Lyme-kórra, amit nem tudnak semmivel magyarázni – mondja Lakos. Az ilyen félrediagnosztizálás később akár halálos is lehet.

Saját praxisából egy idős erdész esetét elevenítette fel, aki ízületi fájdalmakra panaszkodva került hozzá, mivel korábbi orvosai Lyme-kórral diagnosztizálták. Lakos kizárta a betegséget, és arra bíztatta a páciensét, hogy mindenképp járjon utána a bajnak, mivel a tünetei nem múltak el. Nem sokkal később az erdésznél csontvelő rákot diagnosztizáltak, amely a korábbi, téves diagnózisok miatt annyira előrehaladott stádiumban volt már, hogy a beteg hamarosan bele is halt.

– Pontos magyar adatok nem állnak rendelkezésre, de a német adatsorokból látjuk, hogy míg évente nagyjából 30 ezer Lyme megbetegedést jelentenek az orvosok, az egészségbiztosítónak egymillió fertőzött kezelését jelzik – mondja Lakos András. – Vagyis náluk 100 Lyme-kórral diagnosztizált betegre 3 valóban fertőzött pácines jut. Magyarországon nagyjából évente 3000 megbetegedést észlelnek.

A rossz diagnózis esélye miatt a szakember szerint a kullancscsípés után mindenképp napokat kell várni az orvoshoz fordulással, hogy a korábban említett folt teljesen megjelenjen. Ugyanis ha ezt megelőzően ír fel a háziorvos egy antibiotikum-kúrát, az megakadályozza a folt megjelenését és a szerológiai vizsgálat eredményét is nagyban befolyásolja.

– a Lyme-kór kezelésében a legnagyobb problémát a szerológiai vizsgálatok nem megfelelő alkalmazása okozza – magyaráz a szakember. – A szerológia a betegségekre adott, a vérben kimutatható immunválaszt vizsgálja. Azonban egyetlen teszt semmit nem árul el a betegről. Részben emiatt ma a Lyme-kórra pozitív szerológiai vizsgálatok 91 százaléka fals eredményre vezet.

A Lakos által kidolgozott protokoll szerint a szerológiai vizsgálatot egymást követően többször kell elvégezni, a tesztek során pedig egyszerre kell vizsgálni az összes mintát. Így nem pillanatfelvételt, hanem folyamatábrát kaphat a szervezet immunreakciójáról.

A városi legendák közül egyet azonban Lakos is megerősít: valóban vannak olyanok, akiket jobban szeretnek a kullancsok másoknál. Pontos kutatások ebben az a témakörben Magyarországon még nem zajlottak, Franciaországban azonban igen – az innen származó eredményeket a rovarrisztók gyártói igyekeznek felhasználni.

– A kullancs bár nagyon kifinomult érzékekkel rendelkezik, de csak néhány "szagot" ismer fel, köztük a testünk által kibocsátott szén-dioxidot. Itt azonban néhány mulekulányi eltérést is képes észre venni. Tény: vannak, akiknek a "szaga" vonzóbb a kullancsok számára másokénál.