Tucatnyi tagja volt annak a társaságnak, amely évek alatt összesen közel 120 millió forinttal vert át külföldi vadászokat Magyarországon. Kertben nevelt őzeket hajtottak a puskák elé, a hivatalos trófeabírálatot pedig kihagyták.

Most kezdődött a Hódmezővásárhelyi Járásbíróságon annak a 11 vadásznak a tárgyalása, akiket az ügyészség azzal vádol, hogy 119 millió forint értékben csaptak be 2010-ben és 2011-ben svájci, francia, olasz, osztrák dán és német vadászokat – írja a delmagyar.hu. Az ügyészség szerint a szervezésben részt vett férfiak zárt kertben nevelt, ivartalanított, nagy aganccsal rendelkező őzbakokat vittek a vadászat előtt a területre, miközben a vendégek viszont azt hitték, tényleg szabadon élő vadra lőttek.

A feltételezett elkövetők a hivatalos trófeavizsgálatot is megkerülték, és hamis papírokkal látták el ügyfeleiket. Így azok, bár jóhiszeműen jártak el, törvénytelenül vitték ki az országból a trófeákat.

Lapunk úgy tudja: a nyomozás során nem vizsgálták, hogy az őzek agancsának növekedése érdekében adtak-e az állatoknak hormonkészítményeket. Márpedig ez önmagában is bűncselekmény. Korábban lapunknak Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke kijelentette: az állam minden erejével lecsap a bűncselekményeket elkövető vadászokra.

Az egyik vádpont szerint 41 millió forintot fizetett egy dán férfi azért, hogy Magyarországon gímszarvasra, őzre, vaddisznóra vadászhasson. Az elejtett vadak trófeáit megkapta. Később kiderült azonban, hogy az agancsok, kampók törvénytelenül kerültek a birtokába, mert akik az itteni időtöltését szervezték, több ponton is megszegték a vadászati törvényt.

Az elsőrendű vádlottat, a vásárhelyi B. Zs.-t 7 rendbeli, jelentős kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalással, 57 rendbeli közokirat-hamisítással és 49 rendbeli hamis magánokirat felhasználásával vádolja az ügyész. A 49 éves, erdésztechnikus, vadgazdálkodási szakmérnök végzettségű cégvezető huszonöt éve foglalkozik külföldiek vadásztatásával. A tárgyalás során elismerte, hogy a vádiratban szereplő hamis okiratokat – köztük nem létező trófeabíráló bizottság, kitalált vadásztársaság, s létező kormányhivatal fejlécével ellátott dokumentumokat – ő készítette.

Ezt – mint Pásztor Anikó bíró kérdésére elmondta – azért tette, mert a vendégeit a területen fogadó vadásztársasági emberektől rendre hiányos dokumentációt kapott a trófeákkal, és úgy tűnt praktikusnak, ha nem szól nekik, hanem ő gyárt ilyeneket. Nagyon megbánta. Akkor is ezt tette, amikor egyébként törvényesen zajlott a vadászat, mert nem igazodott el azon, amit az üzletfeleitől kapott. Azt viszont határozottan állította: nem tudott arról, hogy nevelt őzeket vittek a puska elé a területen a partnerei. Csupán annyit hallott, hogy egyiküknek „van valamilyen vadaskertje".