A magyar erdők is tele vannak már elrejtett kamerákkal. Igaz, a vadállományt pásztázzák vele, de bárkiről készülhet felvétel véletlenül. A magyar jog pedig nem tisztázza az ilyen helyzeteket.

Jogerős határozatot hozott Németországban a Saar-vidéki bíróság csütörtökön: a vadászoknak be kell jelenteniük, valamint figyelmeztető táblával jelölniük kell, ha vadkamerát – úgynevezett kameracsapdát – helyeznek el a vadászterületükön. Már első fokú bíróság is a vadászok ellenében, egy lefilmezett család javára döntött, ezt erősítette meg most a végleges verdikt. A bíróság nem fogadta el azt az érvelést sem, hogy a család olyan helyen kempingezett, ahova nem mehettek volna be külön engedély nélkül. Ahogy arra sem volt tekintettel a testület, hogy a vadkamerák által rögzített képeket kizárólag vadászati célra használnák fel.

A bíróság az ítéletben kimondta, hogy a vadkamerák kihelyezése adatvédelmi és személyiségi jogi aggályokat vet fel - ezért kötelező a táblák kihelyezése.

A police.hu által nyilvánosságra hozott képen épp a vadkamerát eltulajdonító tolvajokat rögzítette a kameracsapda

A vadkamerák egyre elterjedtebbek Magyarországon is – kutatók, vadgazdálkodók és természetvédők egyaránt előszeretettel alkalmazzák ezeket a fákra rögzíthető, általában terepszínű, így nehezen felismerhető szerkezeteket. A hazai szabályozás azonban – a némethez hasonló precedens híjján – finoman szólva sem egyértelmű.

Lapunk a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságtól azt a tájékoztatást kapta, hogy mindeddig egyetlen beadvány sem foglalkozott a vadkamerák kérdésével, így a hivatal nem vizsgálta az eszköz használatának jogi vonatkozásait.

A vadászattal kapcsolatos jogi szabályozás sem segít az eligazodásban, mivel az új vadászati törvényben sehol nem szerepel képrögzítésre vonatkozó passzus.

Több, lapunknak nyilatkozó sport- és hivatásos vadász mindegyike jelezte: helyezett már ki vadkamerát az elmúlt évben a vadászterületre, de arról egyetlen hivatalnak sem tett bejelentést - igaz, egyetlen hatóság sem jelezte, hogy regisztráltatni kellene nála a kameracsapdákat. A kamerák kihelyezéséről szóló figyelmeztető tábla kezelése sem egységes: van, aki a vadászterülete forgalmasabb útjának közelébe elhelyezett ilyen táblát, de a többség nem. Utóbbiak azzal érvelnek: egy több ezer, néha tízezer hektáros területre annyi pontról be lehet lépni, hogy lehetetlenség mindenhova figyelmeztető táblákat kitenni.

A vadkamerák kihelyezése tehát jelenleg ingoványos jogi terület Magyarországon - több szempontból is. A vadászatra jogosultak különleges helyzetben vannak: bár az adott vadászterületen vadgazdálkodást folytatnak, birtokolják a vadászati jogot - de ez a jog elválik a földterület (erdők, mezőgazdasági művelésbe bevont föld, stb…) tulajdonjogától. Márpedig a megfigyelő rendszerek telepítését szabályozó törvények – a 2005. évi CXXXIII. törvény a személy- és vagyonvédelemről, valamint az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény – értelmében magánterületen kizárólag a tulajdonos vagy tulajdonosok hozzájárulásával telepíthető kamerarendszer. Vagyis a vadászoknak minimum a földtulajdonosoktól kellene - elvben - engedélyt kérniük. (Állami tulajdonú erdőgazdaságok vagy nemzeti parkok esetében a helyzet egyszerűbb, hiszen a tulajdonos által létrehozott jogi személy kezeli a területet, így saját hatáskörben dönthet kamerák telepítéséről.)

Az Alaptörvény VI. bekezdése azt mondja ki, hogy:

(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák.
(2) Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez.
(3) A személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését sarkalatos törvénnyel létrehozott, független hatóság ellenőrzi.

Tehát mindenki maga rendelkezhet személyes adatai megosztásáról és felhasználásáról. Generálisan személyes adatot felvenni csak az érintett beleegyezésével szabad és ellenőrizhetővé kell tenni az adatfeldolgozás útját. Ebből levezethető – ahogy a német bíróság is tette –, hogy mégis kötelező lenne kihelyezni a figyelmeztető táblákat a vadászterületeken a kameracsapdákról. Ugyanis a vadászterületek általában közforgalom előtt megnyitott magánterületek – például magántulajdonban lévő erdő, amelyen turistaút vezet keresztül – a közforgalom szereplőinek fel kell kínálni a döntési lehetőséget: akarnak-e, ha csak véletlenül is, szerepelni egy esetleges felvételen, vagy sem.

Szintén szabályozatlan kérdés a kameracsapdák esetében a rögzített képek tárolása és megosztása. Számos olyan kameracsapda létezik a világban és Magyarországon is, amelynek képét akár on-line is nyomon lehet követni - ez pedig újabb, jelenleg tisztázatlan személyiségi jogi és adatkezelési problémákat vethet fel.