Újra megjelent – szerencsére még nem Magyarországon – a sertéspestis. 12 hasznos tanács vadászoknak a megelőzéshez.
Rövid idő alatt több európai országban számos afrikai sertéspestises (ASP) állatot regisztráltak. Magyarországon egyelőre nem jelent meg a vírus, amely a környező országokban már nagy károkat okoz. Az ASP emberre nem veszélyes, a sertéseknél viszont nem gyógyítható. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) tanácsainak megfogadása kulcsfontosságú lehet annak érdekében, hogy a vírus továbbra se jusson be az országba.
A betegség vírusellenes állatgyógyászati készítményekkel nem gyógyítható és az állatok védőoltására engedélyezett, hatékony oltóanyag (vakcina) sem áll rendelkezésre. Az ASP vírusa iránt a sertés és a vaddisznó minden életkorban fogékony és a megbetegedett állatok szinte kivétel nélkül elpusztulnak. Az ASP vírus az embert nem betegíti meg, ezért közegészségügyi jelentősége nincs, de a felelőtlen emberi magatartásnak a betegség terjesztésében döntő szerepe lehet.
Az ASP nagy gazdagsági kárt okoz a sertéstartóknak, valamint a velük kapcsolatban álló felvásárlóknak, exportőröknek, vágóhidaknak és húsfeldolgozó üzemeknek is. A betegségtől addig mentes országokba/régiókba való behurcolását követően csak szigorú igazgatási/rendészeti intézkedésekkel és jelentős anyagi áldozatok árán lehet felszámolni. A fertőzött és a velük kapcsolatba került állományok valamennyi sertését le kell ölni, az állathullákat a fertőzés terjedését kizáró módon ártalmatlanítani kell, a felszámolt sertésállományok tartási helyét többször is fertőtleníteni kell. Azon a területen, ahol az ASP megállításra kerül, sertések szállítását, forgalmazást, felvásárlást szinten korlátozni kell, valamint az élő sertések, a sertéshús és a sertéshúsból készült félkész és késztermékek exportja sem engedélyezett. A betegség elfojtása/felszámolása érdekében hatósági rendelkezésre leöletett sertései után minden felelősen gondolkodó, cselekvő állattartó állami kártalanításra jogosult.
A hazai sertéságazat fennmaradása és középtávú fejlesztése szempontjából az ASP behurcolásának megelőzése nagyon fontos minden érdekelt számára, ezért a NÉBIH kéri, hogy a vonatkozó előírások és tanácsok betartására különösen ügyeljenek!
Az elmúlt hónapokban Ukrajnában, Lengyelországban, Csehországban, Lettországban, Észtországban és Litvániában is regisztráltak számos újabb megbetegedéseket. A legközelebbit alig 20 km-re a magyar határtól, Kárpátalján, Beregújfalu határában. Az európai hatóságok dolgoznak azon, hogy megállítsák a kórokozó terjedését. Csehországban irányított vadászatot tartanak, Romániában minden repülőtéren, folyami és tengeri határ-kikötőben fokozott ellenőrzést végeztek a hétvégén az illegálisan bekerülő betegség-közvetítő anyagok kiszűrésére.
A NÉBIH összeállított egy 12 pontos listát, amelyet a vadászoknak érdemes betartaniuk. A tanácsok, illetve az ASP-vel kapcsolatos további információk a NÉBIH honlapján találhatók. A hatóság több ezer szórólapot oszt szét a betegség felbukkanása szempontjából legkockázatosabbnak ítélt Szabolcs-Szatmár Bereg megyében. A kiadványban minden fontos információt megtalálnak a gazdák, amelyek segítségével meg tudják előzni a betegség terjedését.
A VADÁSZATRA JOGOSULT TÁRSASÁGOK ÉS A VADÁSZOK FELADATAI AZ ASP MEGELŐZÉSÉBEN ÉS KORAI FELISMERÉSÉBEN
l. A vaddisznók között észlelt tömeges megbetegedést, vagy elhullást be kell jelenteni a megyei vadászati hatóságnak és a vadászterület helye szerint illetékes járási főállatorvosi hivatalnak (az ASP és KSP betegségekre irányuló laboratóriumi diagnosztikai vizsgálatokhoz szükséges mintavételek egyeztetése céljából).
2. Az országúton elütött vaddisznókból szintén kötelező a mintavétel (lépdarab, mandulák) az ASP és KSP betegségekre irányuló laboratóriumi diagnosztikai vizsgálatokhoz.
3. A vadászterületen ne szórjanak szét olyan hulladékot, amely állati eredetű élelmiszerek maradékát is tartalmazza.
4. Ha saját udvarában házisertéseket is tart, akkor minden vadászatot követően cserélje le ruházatát és lábbelijét, mielőtt sertései itatásához, vagy etetéséhez fogna.
5. Sertéstartó udvarokban szabad vadászterületről befogott vaddisznókat elhelyezni tilos!
6. Vadaskertekben, vadasparkokban, vadfarmokon vaddisznók között tapasztalt megbetegedéseket, elhullásokat be kell jelenteni a területileg illetékes járási főállatorvosi hivatalnak.
7. Az ASP-vel fertőzött országokból érkező vendégvadászokat kérjék meg arra, hogy ne hozzanak magukkal sertés-, vagy vaddisznóhúsból készült élelmiszereket.
8. Nagyüzemi/nagylétszámú sertéstartó telepen dolgozó vadászok a munkakezdés előtt tájékoztassák a telepvezetőt arról, ha előzőleg olyan vadászaton vettek részt, ahol a vaddisznók zsigerelésekor, vagy egyéb jelek alapján felmerült fertőző betegség gyanúja.
9. Mérjék fel a vadászterületen élő vaddisznó kondákat, azok létszámát és mozgását, mert egyes kondák „eltűnése”, kipusztulása az ASP első jele lehet.
10. Vezessenek pontos nyilvántartást az etetőhelyekről és a természetes vízfolyásokról, itatóhelyekről is. Ezek rendszeres ellenőrzése fontos járványügyi információkkal szolgálhat.
11. A vaddisznók zárt területre való vásárlását, vagy szabad vadászterületre történő kihelyezését előzetesen jelentsék be az illetékes járási főállatorvosi hivatalnak is.
12. A megyei állategészségügyi és élelmiszerellenőrző hatóság által kiadott határozatnak megfelelően a vadászatra jogosultak minden vadászati évben teljesítsék a KSP monitoring programban rájuk eső mintaszámot. Minden esetben a szívből (vagy ha ez nem lehetséges valamely nagyobb érből) vegyenek véralvadékot, továbbá mandula minta vételéről se feledkezzenek el. A mintákat megyei állategészségügyi és élelmiszerellenőrző hatóság által előírtak szerint adják le. A KSP monitoring program során nyert mintákból a NÉBIH Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatósága az ASP felderítésre irányuló vizsgálatokat is elvégzi, ha azt az Európai Unió vagy a szomszédos harmadik országok járványügyi helyzete indokolja.
