Egyre tarthatatlanabb a helyzet Románia egyes részein.
Több mint negyven juhot öltek meg idén tavasszal a sakálok Nagybacon környékén, a kár 17.600 lejre (1,2 millió forintra) tehető – nyilatkozta Gheorghe Neagu, a Kovászna megyei Környezetvédelmi Ügynökség igazgatója a főtér.ro portálnak.
Neagu tájékoztatása szerint a sakálok a Duna-deltából költöztek Háromszék környékére. A sakál védett faj, 3-4 egyedből álló falkákban jár, és ha éhes, megkörnyékezi az emberi településeket. A legnagyobb károkat májusban okozták a sakálok támadásai, amikor már kihajtották a háziállatokat a legelőkre: összesen 44 juhot öltek meg – tette hozzá az igazgató.
A sakálok mellett a medvék, farkasok és vaddisznók is sok kárt tettek az emberek javaiban, a becsült kár összértéke eléri a 143.000 lejt (10 millió forintot). Ebből a medvék 56.000 lejnyi (4 millió forint) kárt okoztak: tönkretettek 11 méhkaptárt, megöltek 62 juhot, 6 szarvasmarhát, 2 kecskét, egy disznót és egy lovat. Farkas egyetlen juhot pusztított el, a vaddisznók viszont 27,58 hektárnyi kukoricát és burgonyaültetvényt tettek tönkre. Neagu szerint a károk még ennél is nagyobbak, de a gazdák nem minden esetben jelentik, mert a nem védett állatnak minősülő vadállatok (például vaddisznók) okozta kárt nem téríti meg az állam.
Az igazgató azt is elmondta, újabban egy másik védett faj, a hód is elszaporodott a környéken, és károkat okoz, de a példányok egy részének más területre költöztetése csak a környezetvédelmi minisztérium engedélyével lehetséges.
Magyarországon medve nem él, farkasok is csak az elmúlt években jelentek meg a Zemplénben. A megfigyelések szerint egy falka már biztosan a hazai erdőket választotta otthonául - ők azonban kerülik az ember lakta vidékeket. A farkas védett, nem vadászható vadfaj. A hódok viszont komoly károkat okoznak idehaza is. A WWF Magyarország természetvédelmi szervezet munkatársai 1996 és 2008 között összesen 234 eurázsiai hódot engedtek szabadon Gemencen, a Hanságban, a Tisza mentén és a Drávánál. Mára azonban komoly mezőgazdasági károkat okoznak, mivel szaporodásukat nem korlátozza egyetlen ragadozó sem. A hód nem vadászható faj, azonban egyes területeken befogásuk – nagyon korlátozott számban és pontosan dokumentálva - engedélyezett. Ezzel szemben az egyre nagyobb területeket elfoglaló aranysakálra – régies nevén toportyán vagy nádifarkas – egész évben, korlátozás nélkül lehet vadászni Magyarországon.
A napokban hasonló hírek érkeztek Tusnádfürdőről: több medvét is láttak Tusnádfürdő utcáin járkálni az elmúlt időszakban, a településen ez amúgy megszokott dolog, azonban kellemetlen a helybéli lakosok számára.
Albert Tibor, Tusnádfürdő polgármestere elmondta, hogy már nem tudják számon tartani az erdőből érkező medvéket, amelyek az utcákon keresnek élelmet maguknak.
"Nem egy medve van, többen vannak, meg sem tudjuk számolni őket, az utcákon járkálnak. Az este láttam, hogy valaki lefilmezett egy medvét három boccsal. Nem tudom már, mit tehetünk. Mondtam a kollégáimnak, hogy hívják a környezetvédelmiseket, beszéljünk velük és lássuk, hogy mihez kezdjünk" - mondta a polgármester. Albert Tibor szerint a környezetvédelmi ügynökség sem tehet sok mindent a probléma megoldására, mivel "a törvényeket úgy alkották, hogy a medvét jobban védik, mint az embereket".
A helyi lakosok már nem tartanak szárnyasokat udvaraikon, mert folyamatosan megölik ezeket a medvék, a kutyákat nem kötik meg, mert a nagyvadak több házőrző ebet is megöltek.
A medvék Hargita megye más településein is gondot okoznak. Csak ebben az idényben három személy került kórházba medvetámadás miatt, és több állatot is megöltek az elszaporodott nagyvadak.