Gazdasági vagy egészségügyi szempontok felülírhátják-e a vadászetikát? – a kérdés egyáltalán nem akadémikus. Az egyre nagyobb vadkár és az afrikai sertéspestis terjedése eddig nem használt vadászati eszközök alkalmazásának lehetőségét veti fel. A vadászok – eddig – ellent tudtak állni.
A napokban Svájcban lángolt fel a vita: a vadászok alkalmazzanak drónokat a vaddisznók megfigyelésére és elejtésére. Aargau katon gazdálkodói vetették fel az ötletet, mivel egyre nagyobb problémát jelent számukra a növekvő vadállomány okozta vadkár. Míg tavaly egész évben 400 ezer franknyi (110 millió forint) kárt okoztak ebben az egyetlen kantonban a vaddisznók, addig idén már most elérte a félmillió frankot (137 millió forint) a kár értéke. Számításaik szerint az idei lesz minden idők legnagyobb károkozásának éve.
A helyi gazdák szövetségének vezetője, Rakf Bucher már elő is terjesztette ötletét a helyi parlamentnek és azt szeretné elérni, hogy a nyári, jogalkotási szünet előtt szülessen arról döntés. A drónok használatának indoklásában természetesen már az afrikai sertéspestis fenyegető közeledése is szerepel.
A vadászok – bár jelezték: értik a problémát – úgy tűnik, ellenállnak a technikai vívmányok alkalmazásának. A svájci vadászszövetség ügyvezető igazgatója, David Clavadetscher kijelentette: "Vadászetikai szempontból problémásnak látjuk a javaslatot. Vadászként el kell fogadnunk azt is, ha egy-egy alkalommal nem sikerül vadat ejteni." Arra is felhívták a vadászok a figyelmet, hogy minden plusz technikai segítség nélkül is emelkedik a terítékre hozott vaddisznók száma.
Hasonló vita zajlott Németországban és Magyarországon is. Míg Németországban az afrikai sertéspestis miatt sürgetővé váló állomány-gyérítésre hivatkozva a hatóságok engedélyezték a hangtompító, éjjellátó céltávcső és a puskalámpa korlátozás nélküli használatát vaddisznóvadászat során, addig idehaza a Nébih ilyen irányú javaslata elbukott. A sertéspestisre hivatkozva akarták a bevezetni a hangtompító használatát, azonban Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a Vadászati Védegylet vezetője kijelentette: "Szó sem lehet róla! Ez olyan, mint a gát, ha egy ürge egyszer átfúrja, és először átfolyik néhány liter víz az ürgelyukon, akkor utána több hektoliter és végül összedől a gát és jön az árvíz. A céltávcsőnél vörös vonal van, amit nem engedek átlépni! A kereső távcső biztonsági kérdés volt, ami akceptálható, az éjjellátó céltávcső vadászetikai kérés, ami nem akceptálható. Ha itt engednék, többet nem lehetne a szellemet visszatuszkolni a palackba, vagy a fogkrémet a tubusba! Nem beszélve arról, hogy a NÉBIH javaslatát se a vadásztársadalom, se általában a magyar társadalom erkölcsileg nem fogadná el. És igaza is van!"
