Sem klasszikus, sem afrikai sertéspestissel fertőzött vaddisznót nem találtak tavaly a magyar erdőkben. Veszett rókából is mindössze egyetlen egyet.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) tavalyi tevékenységéről szóló vaskos összefoglalót nyújtott be a parlament elé az agrár tárca. A dokumentumból egyebek mellett kiderül, hogy 2016 tavaszán és őszén Magyarország területének közel kétharmadán, 66.884 km2-en, a Dunától keletre, valamint a Dunántúl déli részén történt a vadon élő ragadozók veszettség elleni immunizálása vakcina tartalmú csalétkek kisrepülőgépes kiszórásával. 2016-ban 3.759 vadon élő és 555 háziállatot vizsgáltak meg veszettség gyanúja miatt. Ebből mindössze egy esetben mutatta ki a laboratórium a veszettség vírusát, egy Szerencs környékéről származó rókában. A vírus szekvencia analízise lengyel vírustörzsekkel való hasonlatosságot mutatott. Az eset megállapításának helye körül egy esetleges járvány megelőzése érdekében 50 km sugarú körben dupla sűrűségű (40 adag csalétek/km2 ) gócvakcinázásra került sor a tavaszi vakcinázási program során.

A rókák immunizáltságának ellenőrzése során 2.671 ELISA, és 3.273 OTC [(Oxy)-tetracycline] marker vizsgálatát végezte el a laboratórium. A 2016/2017 vadászati évben a vizsgált rókák 72,5%-a vette fel a csalétket. Ez az eredmény a nemzetközi tapasztalatokkal összhangban áll. 2016-tól az EU az aranysakálok vizsgálatát is támogatja, ebben a fajban 71,2% volt azoknak az egyedeknek az aránya, melyek a csalétekkel érintkeztek. Emberi fertőződésre, megbetegedésre 1994 óta nem került sor Magyarországon.

Vadállományban végzett monitoring vizsgálatok

Vaddisznókban 2016-ban is folytatódott a KSP és ASP monitoring program, rókákban pedig a veszettségmentesítési program keretében az immunizálás hatékonyságának ellenőrzése a fent részletezettek szerint. A 2003/99/EK irányelvnek megfelelően folytatódtak az Echinococcus multilocularis hazai elterjedtségével kapcsolatos vizsgálatok. Ennek a zoonotikus galandféregnek a húsevő állatok (vadon élő ragadozók, valamint a kutya) a valódi gazdái, azonban az ember is megfertőződhet, mint köztigazda. A szakemberek 389 Echinococcus-vizsgálatot végeztek rókákból, amelyek közül 23 állat E. multilocularis-fertőzöttségét állapították meg.

Gümőkór monitoring keretében 179 vizsgált vaddisznóból 36 esetben mutattak ki Mycobacteriumot, ebből 18 esetben M. bovis ssp. caprae-t; 24 vizsgált gímszarvasban pedig két esetben M. bovis ssp. caprae-t találtak. Rókából két esetben M. avium ssp. avium került kimutatásra. Brucellózis monitoring keretében 174 vaddisznó Brucella fertőzöttségre irányuló vizsgálatából 9 esetben mutattak ki Brucella suis-t.

A 2016. év utolsó negyedében kezdődő magyarországi madárinfluenza járvány során 16 megyét érintően 62 esetben, összesen 200 vadmadárból mutatták ki a madárinfluenza vírusát. A fajok közül legnagyobb számban bütykös hattyúkból mutatták ki a fertőzést.

Klasszikus sertéspestis

Az elmúlt vadászati évben is folytatódott a vaddisznó állományban a klasszikus sertéspestis (KSP) felderítési program, amelynek keretében összesen 8.899 vérminta szerológiai és 277 szervminta virológiai vizsgálata történt meg. 2016-ban, az ezt megelőző öt év eredményeivel megegyezően, víruspozitív esetet nem állapított meg a laboratóriumi vizsgálat. Az utolsó víruspozitív egyed kimutatására 2009-ben került sor. Házi sertésállományok esetében, a KSP-re irányuló valamennyi virológiai vizsgálat negatív eredményre vezetett. Ezen felül – az elsősorban kereskedelmi célból végzett – szerológiai vizsgálatok is negatív eredménnyel zárultak. Magyarország megtartotta klasszikus sertéspestistől mentes státuszát.

Afrikai sertéspestis

Az európai járványügyi helyzetre való tekintettel az afrikai sertéspestis (ASP) felderítési program keretében 8654 szerológiai és 8734 virológiai vizsgálat történt, kivétel nélkül negatív eredménnyel. Házi sertésből ASP-re 617 vizsgálatot végzett a NÉBIH laboratóriuma, negatív eredménnyel. Az ukrán határon elkobzott, sertéshúsból származó élelmiszerekből összesen 35 negatív eredményű virológiai vizsgálat történt. Összességében a 2016-os évben az afrikai sertéspestis kimutatás érdekében több mint 18.000 laboratóriumi vizsgálatra került sor.

Továbbra is zajlik az ukrán-magyar határon a beérkező járművek fertőtlenítése és a határellenőrzés során a személyes poggyászból származó, nem kereskedelmi célú állati eredetű élelmiszerek kobzása és mintavételezése. 2016 decemberében a magyar határtól 18 km-re, Nagyszőlős területén mutatták ki az afrikai sertéspestis vírusát, ezért szükségessé vált az ukrajnai kitöréshez legközelebb található vadászterületeken, illetve településeken azonnali intézkedések bevezetése annak érdekében, hogy a betegség esetleges hazai megjelenését minél korábban észlelje az állategészségügyi hatóság. Az intézkedések kiterjedtek a vadászatra jogosultak – állami kártalanítás mellett történő – aktív közreműködésére az elhullott vaddisznóknak a vadászterületek bejárásával történő szervezett keresése érdekében. 

A vadászatra jogosultaknak az elhullott vaddisznókat 24 órán belül, írásban kell bejelenteniük az állategészségügyi hatóságnak. Minden elhullott vaddisznóból virológiai vizsgálat céljából mintát kell venni. Az érintett településen az elhullott házi sertéseket a sertéstartóknak szintén 24 órán belül kell bejelenteniük. Minden egyedből virológia vizsgálat céljából mintát kell venni. Ezen kívül valamennyi sertéstartó telepen a sertéseket korcsoportonként össze kell írni. A kültéri sertéstartást fel kell függeszteni, vagy kettős kerítéssel meg kell akadályozni a vadállománnyal való érintkezést. Az ismeretlen eredetű sertéshús termékek kiszűrésére a piacokat fokozott ellenőrzés alá kell vonni. Mind a vaddisznók, mind a házi sertések esetén a mintavétel és az ártalmatlanítás költségeinek, valamint a sertésállományokban történő összeírás végrehajtásának pénzügyi fedezetéül az állat, növény és GMO-kártalanítás előirányzat szolgál.