A legnagyobb egészségügyi szervezetek kampányt indítottak a veszettség visszaszorítása érdekében. Bár ehhez Magyarország nem csatlakozott, a helyzet kifejezetten jó nálunk: legutóbb 23 éve halt meg veszettség miatt bárki az országban.

Szeptember végén az ENSZ, a FAO, a WHO, az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) és a Globális Szövetség a Veszettség Ellen (GARC) szervezetek kampányt indítottak a veszettség visszaszorítása érdekében. A végső cél, hogy 2030-ra egyetlen ember se haljon meg e betegség következtében. 

Magyarország kifejezetten ehhez a kampányhoz nem csatlakozott, mivel a kampány azokat a régiókat célozza, ahol a veszettséget a nagy tömegben jelen lévő kóbor kutya állományok tartják fenn, a kutyaharapások által évente több ezer ember halálát okozva – tájékoztatta lapunkat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH). E szervezet felelős az országban a veszettség állategészségügyi tennivalóiban.

Tájékoztatásuk szerint Magyarországon az 1940-es évektől kezdve kötelező a kutyákat nyilvántartani és évente veszettség ellen beoltatni, így a betegség visszaszorításában már egy másik fázisában tartunk, amikor a vadállatokban kell felszámolni a betegséget. Az Európai Unió nagy része már mentes a betegségtől, egyes tagállamaiban pedig a veszettségnek csak az úgynevezett szilvatikus, vagyis erdei, azaz vadállatokban fennálló járványtani formája van jelen. Az EU célkitűzése, hogy 2020-ra a tagállamok területén ne forduljon elő a betegség. A veszettség felszámolásában a magyar állategészségügyi szolgálat is elkötelezett: évente kétszer végzik a rókaállomány vakcinázását, illetve az ország újrafertőződésének megelőzése érdekében az Európai Unió által társfinanszírozott magyar veszettségmentesítési program keretében két évvel ezelőtt Ukrajnában, Kárpátalján is elkezdődött a rókaállomány immunizálása. A NÉBIH 2016 őszén figyelemfelhívó kampány indított, melynek célja a lakosság körében a veszettséggel kapcsolatos ismeretterjesztés, különös tekintettel a betegség tüneteinek felismerésére, a gyanús állatok jelentésére az állategészségügyi szolgálat felé, valamint a fertőződés megelőzésére (vad – és kóbor állatokkal való érintkezés kerülése, kedvtelésből tartott kutyák és macskák védőoltása). A tematikus honlap itt található.

A fent említett kampány csak a kutyákra koncentrál, a gazdás és a gazdátlan ebek oltására. Magyarországon a településeken kóborló kutyák befogása önkormányzati feladat, amelyet döntően ebrendészek bevonásával oldanak meg. Az ebrendészeti telepekre bekerülő kutyák a veszettség kiszűrése céljából 14 napra karanténba kerülnek. A megfigyelési idő kedvező leteltét követően - amennyiben bekerülésükkor nem voltak egyedileg mikrochippel jelölve - megtörténik az egyedi jelölésük, valamint minden esetben a veszettség elleni védőoltásuk. Ezt követően kerülhetnek örökbefogadó gazdákhoz.

Bár a hatályos jogszabály csak a kutyák kötelező védőoltását írja elő, járványtani szempontból mindenképpen ajánlott a kijáró macskák rendszeres veszettség elleni oltása is, hiszen vadon élő ragadozókkal (nyesttel, rókával) találkozhatnak és akár verekedhetnek is – hívja fel a figyelmet a NÉBIH.

A rókák vakcinázási programja a hivatal szerint rendkívül sikeres, ami a csökkenő esetszámból is látszik. Az 1990-es évek elején még évente több, mint 1000 esetben mutatták ki a veszettség vírusát, mára eljutottunk odáig, hogy évente legfeljebb néhány esetet diagnosztizálunk csak (lásd lejjebb). A vizsgálatok alapján a vakcinázott területeken élő rókák mintegy ¾-e felveszi a csalétket és védetté válik a betegség ellen, ami az állomány megfelelő védettségét biztosítja és megakadályozza egy járvány kialakulását.

A rókák mellett a vadállatok közül a denevér is képes elkapni és terjeszteni is a betegséget. A NÉBIH tájékoztatása szerint azonban a denevérek vakcinázására nincs mód, ezt sehol a világon nem végzik. Bár az európai denevérveszettség-vírusok is képesek megbetegíteni más emlősállatokat vagy az embert, mégis ritkaságnak számít az ilyen fertőződés (néhány emberi megbetegedésről számol csak be a szakirodalom, az áldozatok többsége denevérekkel rendszeresen érintkező kutató volt). Aki nem kerül közvetlen kontaktusba denevérrel, az nincs kitéve a fertőződés veszélyének. A NÉBIH azt javasolja: ha valaki denevért talál, az állatot kézzel megfogni nem szabad!

A hivatal összesítése szerint Magyarország még nem mentes a veszettségtől. Évente több ezer állatot vizsgálnak a NÉBIH laboratóriumai. 2013-2014-ben közép-Magyarországon (Pest, Bács-Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok megye területén) fordultak elő esetek, ezt a járványt a rókák vakcinázásával sikeresen felszámolta az állategészségügyi hatóság. 2015-ben nem állapítottak meg veszettséget Magyarországon. 2016 februárjában és 2017 márciusában Borsod-Abaúj-Zemplén megyében állapítottak meg veszettséget 1 rókában (2016) illetve 1 rókában és 2 kecskében (2017). Fontos megemlíteni, hogy amíg a szomszédos országok némelyikében (elsősorban Ukrajnában és Romániában) előfordul a betegség, addig egy-egy behurcolt eset még előfordulhat.

A betegség visszaszorításának egyik legfontosabb oka, hogy a tünetek kialakulását követően nem gyógyítható, tehát gyakorlatilag 100 százalékban halálos, ha a fertőződött személynél a sérülést követően nem kezdik meg időben a védőoltás-sorozatot. A WHO adatai szerint világszinten mintegy 55 ezer ember hal meg évente veszettségben, 95 százalékuk Afrikában és Ázsiában. A legtöbb emberi fertőződés kutyaharapás következménye, és az áldozatok mintegy fele 15 év alatti gyermek. Ennek a nagy számnak az oka az, hogy az orvosi ellátás ezekben a térségekben nem mindenki számára elérhető, illetve az ismeretek hiánya miatt nem fordulnak orvoshoz a kutyaharapást szenvedett sérültek (különösen a gyermekek vannak kitéve a sérülésnek, akik a kutyákkal játszanak, és nem is merik megmondani szüleiknek, hogy megharapta őket egy eb). A fenti kampány éppen ezt célozza, azaz a fejlődő térségekben a lakosság nagyobb tudatosságát a betegség megelőzésével és az orvosi ellátással kapcsolatban. Az időben megkezdett orvosi ellátással ugyanis gyakorlatilag teljes mértékben megelőzhető a halálos kimenetel.

Magyarországon utoljára 1994-ben fordult elő emberi halálozás veszettség miatt, a sérültek ebben az esetben sem fordultak időben orvoshoz.