Nagy-Britannia (valamikor) ki fog lépni az Európai Unióból. A tragikomikumba hajló politikai vergődést kihagyva, kizárólag a vadászatra gyakorolt hatását vizsgáljuk a Brexitnek.

Nincs ember a Földön, aki meg tudná mondani: október 31-én valóban elhagyja-e Nagy-Britannia az Európai Uniót. De ha a most utolsónak tekintett határnapot is eltolja a szigetország, a kilépés akkor is biztos. Hogy pontosan milyen hatással lesz ez a vadászatra idehaza vagy az Unió más tagállamaiban, még bizonytalan - de azért akadnak támpontok.

A vadászat, vadgazdálkodás tagállami hatáskör, az Unió alapvetően nem szól bele, az egyes országok miként szabályozzák ezt a területet. Az egyetlen, uniós szintű jogszabály, amely érinti a vadászatot: a vadon élő madarak védelméről szóló 79/409/EGK tanácsi irányelv. Ez – célját tekintve – közös keretet biztosít a természetben előforduló vadon élő madarak és élőhelyeik védelmére az Európai Unió egész területén.

Mielőtt azonban ökölbe szorulna a vadászok keze az EU ismert bürokratikussága miatt, az irányelv megalkotásakor az Európai Bizottság – idehaza használatos megnevezése szerint: Brüsszel – rögzítette: “a madárvédelmi irányelv teljes mértékben elismeri a vadon élő madarak vadászatát, mint a fenntartható felhasználás egyik formáját. A vadászat olyan tevékenység, amely jelentős társadalmi, kulturális, gazdasági és környezeti előnyökkel jár az Európai Unió különböző régióiban.”

Kétségtelen: ez az irányelv, amely a költésre vonuló fajok védelme okán tiltólistára tette idehaza a szalonka vadászatát - ám azóta a magyar vadásztársadalom is megtalálta a kiskaput, hogy visszatérhessen ehhez a nagy hagyományú vadászathoz.

Hasonló korlátozásról Nagy-Britannia esetében nem beszélhetünk: a szigetország vadászati hagyományait nem befolyásolta, korlátozta a madárvédelmi irányelv. Így tehát: akár megállapodások sora mentén, akár ezek nélkül hagyja el London az EU-t, a vadászható fajok és ezek idényei nem változnak.

Ami viszont mindenképp módosul, az a fegyverek határokon átnyúló mozgatása. A polgári felhasználású lőfegyverek megszerzését, birtoklását és határokon átnyúló mozgatását az EU tűzfegyverekről szóló irányelve (a 2017/853 irányelvvel módosított 91/477 / EGK irányelv) szabályozza. Eszerint az Unió határain belül European Firearms Pass kiváltására van szükség a puskák szállításához. Bár most is macerás és körülményes a fegyverek hurcolása, ez alapvetően megváltozik – természetesen a rosszabb irányba – a Brexit bekövetkeztekor.

Amennyiben sikerülne bármiféle egyezséget tető alá hozni London és Brüsszel között, úgy egy átmeneti, két éves időszakig a jelenleg érvényes szabályozás nem változna. Ez idő alatt kellene kidolgozni egy véglegesnek tekinhtető rendszert többek között a fegyverek szállítására is.

Azonban jelenlega no-deal, vagyis a megállapodás nélküli kilépés forgatókönyve a legvalószínűbb. Ha ez következne be, akkor 2019. november elsejétől Nagy-Britannia épp olyan megítélés alá esne, mint bármely harmadik, vagyis nem uniós ország. Ebben az esetben nem lenne elegendő a European Firearms Pass kiváltása, jelentős, bürokratikus kihívások elé nézne, aki fegyverrel akar majd utazni.

A Brexit nem csupán az egységes, uniós jogból való kilépéssel jár, de a szigetország az EU egységesen szabályozott piacát is elhagyja. Így megszűnik minden brit termék esetén a vámmentesség - vagyis drasztikus áremelésre számíthat mindenki, aki Nagy-Britanniából származó fegyvert vagy vadászati kelléket akar vásárolni. Az is előfordulhat, hogy az adott termékre nem egy, hanem két – vagy több – vámtétel terhelődik, hiszen ha a konkrét áru előállításához a brit gyártó uniós beszállítóktól vásárol, úgy már ezeken a hozzávalókon is megjelenik a vám, majd az összerakott terméket újabb tarifa sújtja. Ehhez képest talán mellékesnek tűnhet, de számítani kell a szállítási idő drasztikus megnövekedésére is - hiszen hard Brexit esetén minden szállítmányt átvizsgálnak, ellenőriznek a határon, ez pedig akár több hetes csúszást is jelenthet a szállításban.