Akár 20 ezer forintot is fizet egy felvásárló a jó minőségű gímszarvas agancs kilójáért. Könnyű pénzszerzésnek tűnik, de a színesfém tolvajláshoz hasonlóan az agancsgyűjtés is bűncselekmény.
Attól, hogy a szarvasnak, őznek, dámvadnak már nem kell, még senki nem viheti haza az erdőben talált, hullatott agancsot. A vad éke ugyanis – akkor is, ha azt a természetes életciklus miatt az állat levetette – a területen vadászatra jogosult társaság tulajdonát képezi. A hatályos vadászati törvény szerint a vadászati jog kiterjed "a hullatott agancs … törvény szerinti elsajátítására való" jogra is. Emellett a vad tulajdonjogáról szóló részben így szól a jogszabály: "A vadászterületen elejtett, elfogott vad (ideértve annak trófeáját is), a hullatott agancs, a szárnyas vad jogszerűen gyűjtött tojása, az elhullott vad teteme a vadászatra jogosult tulajdonába kerül. A más vadászterületről átváltott sebzett vad a sebzés helye szerinti vadászatra jogosult tulajdonába kerül, ha - a vadászatra jogosult előzetes tájékoztatásával - utánkeresés során ejtik el, vagy elhullottan fellelik.
A nem vadászterületen elhullott vad teteme, valamint a hullatott agancs annak a vadászatra jogosultnak tulajdonába kerül, amelyiknek a vadászterületéről a vad oda került. Kétség esetén tulajdonosnak a fellelés helye szerinti legközelebbi vadászterület vadászatra jogosultját kell tekinteni."
Ennek ellenére február elejétől egyre több agancsgyűjtő lepi el az erdőket, járatlan helyeken kutatva a gímszarvasok ékét. A vadászatra jogosultak évről évre ugyan felhívják a figyelmet arra, hogy ez a tevékenység illegális, ez mégsem rettenti el az ebből élőket. A vadászok számára azonban csak az egyik – kisebbik – probléma, hogy jogos tulajdonukat lopják el ilyenkor. A nagyobbik, hogy a keresők nappal, az állatok pihenési szakaszában csörtetnek az erdőkben, megzavarva ezzel a vad nyugalmát. Nem egyszer a gyűjtögetők maguk kezdik el űzni a vadat, hogy az gyorsabban szabaduljon meg agancsától. Ez a téli, általában táplálékszegény időszakban különösen nagy fenyegetést jelent a vadállomány számára.
A büntető törvénykönyv akár bűncselekményként is szankcionálja az engedély nélküli agancsgyűjtést. Ha ugyanis a tetten ért elkövetőnél 50 ezer forint értéknél több agancsot találnak, már könnyen börtönnel is fenyegetik a lopást. Márpedig nemrég emelték 5 ezer forintról a duplájára, 10 ezerre a hullatott agancs vadgazdálkodási értékét, így elegendő egy szebb agancspárt találni ahhoz, hogy átlépjék a szabálysértési határértéket.
Azonban nem ez az egyetlen bűncselekmény, ami az agancslopáshoz kapcsolódik. Ha a gyűjtögető zavarása miatt a vadban maradandó kár keletkezik – nem ritka, hogy az így megzavart szarvasok kifutnak az útra, ahol járművel ütköznek –, már állatkínzás is társul a vádakhoz. Aki pedig megvásárolja az illegálisan gyűjtött agancsot, orgazdaságot követ el.
Mindennek azonban a jelek szerint alig van visszatartó hatása. Az interneten számtalan – zömmel a napokban közzétett – hirdetést találni, amelyben felvásárlók ajánlkoznak fel országszerte: "szarvasagancsot, trófeákat, gyűjteményeket, vadászhagyatékokat vásárlok kimagasló áron Magyarország egész területén kéz-pénz fizetéssel a helyszínen. Bármilyen hullott agancsot megvásárolok lehet törött,rágott,lakkos,pudvás,trófea,fehér,régi padlás agancs nem számít kéz-pénz fizetéssel! Ha kisebb mennyiségről van szó akkor postai úton is megoldható a költségeket én állom!! ha pénzre van szüksége nyugodtan hívjon bizalommal a nap 24órájában elérhetőek vagyunk ingyenes kiszállással Országosan! hívjon".
Ehhez hasonló felhívásokkal könnyen összefuthatunk. Szerkesztőségünk felvette a kapcsolatot az egyik hirdetővel, aki megerősítette: valóban vásárol fel agancsokat, azt pedig nem kérdezi, hogyan jutott hozzá az eladó. Mint mondta: elsősorban bútorkészítés alapanyagául szolgál az agancs, de ékszerészek, gombkészítők is használják - a mesteremberek tőlük vásárolják fel az alapanyagot. Az gímszarvas agancs kilójáért – minőségtől függően – 2-20 ezer forint között fizetnek, őzagancsért 2-15 ezer forint között.
Más forrásokból lapunk úgy értesült, hogy a hullatott agancsok jelentős része a Távol-Keleten végzi, afrodiziákumként. Az ottani hiedelmek szerint ugyanis az agancs tesztoszteron-tartalma erősíti a férfiasságot. A valóságban viszont a tesztorszteron csak addig van jelen, amíg az agancsot, növekedése során barka, vagyis vérerekkel sűrűn átszőtt bőr borítja. Ekkor a véráramban valóban megtalálható a hormon, ám az agancs letisztítása után a vad éke csupán csont, a hullatást követően pedig végképp semmi kapcsolata az állattal.
