Az őszi árpa és a repce aratásával megkezdődött az idei aratási szezon az országban – jelentette be Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára. Azonban ami a gazdálkodóknak munkájuk beérése, a vad számára halálos veszedelmet jelent.
Joggal feltételezhetnénk, hogy az aratások meginduló traktorok hangja - főleg, ha lánccal is fel vannak szerelve a balesetek megelőzése érdekében - elriasztja az adott táblában táplálkozó vagy épp pihenő állatokat. Azonban épp ez az időszaka az őzgidák születésének is. A fiatal állatok előszeretettel rejtőznek az őket könnyen eltakaró vetésben. Ösztöneik pedig azt diktálják: a rémisztő, idegen hangok elől ne próbáljanak elfutni, inkább minél jobban lapuljanak meg a magas növények között. Az eredmény sajnos gyakran tragikus.
A szakemberek ezért azt kérik a gazdálkodóktól, hogy aratás előtt az éppen soron következő táblát fésüljék át. Természetesen azt nem lehet elvárni, hogy épp aratás előtt tapossák le a termést a gazdák, őzgidák után kutatva, azonban van olyan megoldás, amellyel mindenki jól járhat:
- a sorra kerülő tábla két szélén sétáljon el két ember, köztük kifeszített kötéllel. Ez nem teszi tönkre a vetést, de segít a lapuló vad észrevételében.
- a legegyszerűbb persze egy jól képzett kutyával körbegyalogolni a táblát a traktorok előtt. Az eb azonnal jelzi, hogy érez vadat.
Fontos, hogy a felfedezett őzgidát ne kapja fel az ember egyből és vigye el az útból. A legjobb, ha egy marék fűvel vagy bármilyen növényzettel együtt nyalábolják fel az őzet, majd a traktor elhaladása után ugyanoda helyezik vissza, ahol találták. Így nem kerül a testére idegen szag, és az anyja is megtalálja.
Ugyancsak segítséget jelenthet a vad számára, ha nem a tábla szélén, majd onnan befelé haladva végzik az aratást, hanem épp fordítva: középről kifelé járja végig a traktor a földet. Ezzel menekülőutat hagy a gazdálkodó a táblában élő apróvadnak.
