A Balaton térségében több helyen is tarthatatlan helyzet alakult ki a vadállomány elszaporodása miatt, ezért a Balatoni Szövetség (BSZ) kezdeményezi, hogy a belterületi vadgazdálkodás jogi hátterének megteremtéséig az önkormányzatok, a térség vadásztársaságai és a rendőrség összehangolt munkával végezzenek vadgyérítést télen az üdülőrégió belterületein.

A kezdeményezésről a térség önkormányzatait tömörítő szövetség elnöke, Balassa Balázs számolt be. Közölte: a szövetség keddi elnökségi ülésén tárgyaltak a BSZ-nek címzett, az észak-balatoniaktól 700 aláírással érkezett levélről, amelyben felhívták a figyelmet arra, hogy a térség lakói tűrhetetlennek tartják a helyzetet. A vadállomány elszaporodása olyan mértékű, hogy sötétedés után már nem mernek kimenni az utcákra, mert vaddisznó kondák jönnek velük szembe. Kutyákat sebesítettek meg a vadállatok a bekerített lakóingatlanokon, és szállóvendégek mondják vissza foglalásaikat, gyermekeiket féltve.

A levélírók célszerűnek tartanák a belterületi vadbefogás és vadkilövés szabályozásának, gyakorlatának életszerűbbé tételét. Ha a vadászati helyzet nem változik, jövőre a vaddisznók száma duplázódik - áll a levélben, amelynek aláírói a problémával régóta foglalkozó BSZ hathatósabb közbenjárását kérték.

Balassa Balázs arról is beszámolt, hogy a térség polgármestereiből álló elnökség tagjai saját tapasztalataikkal is megerősítették a levélben megfogalmazottakat, és egyetértettek abban, hogy elengedhetetlen a gyors és hatékony intézkedés. Hangsúlyozták, hogy a vadat a lakott területek határain kívülre kell szorítani. Nagyon veszélyesnek tartják a vaddisznók túlzott elszaporodását. Ugyancsak komoly gondot jelent a rókák, szarvasok, őzek, varjak túlzott elszaporodása - összegezte a BSZ elnöke.

Emlékeztetett arra is, hogy tavaly, majd legutóbb idén júliusban fordult a BSZ az agrártárcához, kérve a belterületi vadgazdálkodás jogi hátterének megteremtését, de még nem kaptak választ levelükre. Mivel sürgetőnek tartják, hogy történjen valami, ezért döntöttek úgy, hogy megvizsgálják, mit lehet tenni a mostani jogszabályi háttér keretein belül - mondta.

Vaddisznócsorda masírozik a révfülöpi házak között – fotó: Herceg Zoltán

Tavaly Veszprémben szervezett az önkormányzati szövetség konferenciát a témában, amelyen felszólalt Csányi Sándor és Heltai Miklós is, a Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet igazgatója és helyettese. Elmondták, hogy az urban wildlife, a városi vadvilág kialakulásában nincs igazán semmi meglepő, ez a világ számos részén évtizedek óta zajló folyamat. Az okok között sorolták az értékes élőhelyek eltűnését, leromlását, ezzel párhuzamosan új élőhelyek megjelenését a lakott területek gondozatlan részein és a városok elterpeszkedése miatt kialakuló szigetszerű területeken. Ehhez járulnak még a városi élőhelyek előnyös tulajdonságai is, mint a kedvezőbb mikroklíma, táplálékforrás olyankor is amikorra természetes körülmények között ritkábbak, a speciális búvóhelyeket, konkurensek és a ragadozók hiányát.

A kutatók szerint a városi vadvilág problémájának megoldása elsősorban nem vadászati kérdés, hisz lőfegyverek használata egy településen belül különösen nagy veszélyeket rejt. A kilövéssel legfeljebb az egyik, nagyon korlátozott eszközként lehet számolni. A Vadászati törvény szerint igazán nem is lehetne ilyen módon kezelni az ügyet. A megoldást kizárja a törvény tulajdonosi, illetve “kártelepítési logikája”, ami a vadászterületeken kívüli belterületekre nem igazán tartalmaz magoldást az egyébként vadászható fajok esetében.
Tovább bonyolítja az ügyet a törvénynek az a rendelkezése, ami szerint lakott területen vadászat nem folytatható. Ez nem csak a bármilyen eszközzel történő vadászatot zárja ki, hanem a vad élve befogását is, mert az is vadászati tevékenységnek számít.

Heltai Miklós szerint a törvény rögzíti, nem csak elejteni, befogni, de még zavarni sem szabad a vadat a lakott területeken. A vadászati törvény ugyanis kimondja azt is, hogy “a vadászaton kívül a vad nyugalmát mindenki köteles megóvni. Tilos vadászaton kívül a vad fennmaradását bármilyen módon veszélyeztetni. A vad védelme érdekében tilos a vad búvó-, lakó, és táplálkozási-, valamint szaporodási vagy költési helyét zavarni.”