Világ- és Európa-bajnokságot is rendezett már megalakulása évében a Magyarországi Vadászlövészek Egylete. A versenyszezon lezárultával beszélgettünk Magyar Csaba elnökkel.

– Már értjük, miért ön az Egylet első embere. A legjobb lövőt választották meg vezetőnek.

– Így, az országos kupasorozat bajnoki kupája mellett jó lenne azt mondani, hogy valóban így van, de sajnos nem ez az igazság. Ma némileg megosztott a lövésztársadalom, amiben a vadászlövészek még nem találják pontosan a helyüket. Sajnos nem tükrözi a valóságot az első helyem, mivel azon a versenyen, ahol az összesített kupasorozat végelszámolásában első lettem, az igazán kimagasló teljesítményt nyújtó, magyar lövők nem vettek részt. Egy-egy versenyünkre eljöttek ugyan, de nem vettek részt kellő számú megméretésen ahhoz, hogy a végső elszámolásba bekerüljenek. Ettől függetlenül komoly létszámú, átlagosan 60-70 lövőből álló versenysorozat volt a bajnokság, aminek a vége a sporting magyar kupa volt.

– Vadászlövészek Egylete a szövetség neve, ön is vadászik. Mennyi hivatásos vagy sportvadász vesz részt a versenyeken? Egyáltalán, érdemes-e különbséget tenni sportlövők és vadászok között?

– Nem csupán érdemes, de kell is különbséget tenni közöttük, ugyanis korábban szervezetten csak az olimpiai számokat lőtte mindenki a koronglövészetben – ezeket a versenyzőket nevezzük sportölőknek. Amikor megalakult a FITASC, az a nemzetközi szervezet, amelynek mi is tagjai vagyunk, ők fogták össze a nem olimpiai koronglövész számokat. Ezeket lövik a vadászlövők. Annyiban azonban helytelen a megkülönböztetés vadász vagy sportlövő között, hogy az utóbbiak legtöbbje is vadász. Most próbáljuk tudatosítani: attól, hogy vadászlövő számokról beszélünk, egyformán vannak sportlövők és vadászlövők. Eddig a vadászok úgy voltak vele: a versenyeinken profi lövők indulnak, ezért nem szívesen jöttek el. Úgy érezték, hogy nem tudják azt a szintet megütni, amivel bekerülhetnek a rendszerbe. Ez persze nem igaz. Szeretnénk a vadászokat minél nagyobb számba integrálni. Nagyon jó a kapcsolatunk számos erdészettel, velük összefogva rendeztünk világversenyeket is. Emellett nyitottunk a vadászkamarák felé. Idén a világbajnokságon 15 megyei kamara küldött olyan csapatot, ahol nem sportlövők, hanem erdészek, vadászok voltak a versenyzők. Az országos bajnokságunkon külön díjazták a hivatásos vadászokat, erdészeket, hogy ne a profikkal hasonlítsák össze a teljesítményüket. Az is igaz, hogy a vadászoknak sem ártana a szezonkezdet előtt kicsit gyakorolni. Ha ezt megtennék, a vadászatokon is több lenne a sikerélményük.

– Egy vadásznak még vadászni is ritkán van ideje, hát még egy lőtéren gyakorolni. Miként lehet ezt mégis vonzóvá tenni?

– Szerencsére egyre több és egyre jobban felszerelt lőtér van már Magyarországon. Látjuk, hogy a vadászvizsgázók száma folyamatosan emelkedik. Tudjuk, hogy most már szigorú a tanfolyam, el kell járni, le kell vizsgázni, de a gyakorlatot nem lehet átadni. A lőkészségüket tovább kell fejleszteni. A lőterek erre felkészültek, gépparkjuk egyre jobb, sok helyen lehet technikás, még inkább vadat imitáló korongot dobni. Ehhez kell nekünk is csatlakozni, népszerűsíteni a sportágunkat. Ez hozza majd meg a vadászok kedvét. A mi nemzetközi szervezetünk, a FITASC lőoktatókat akar képezni, akik a saját hazájukban segítik később a vadászlövészeket. Magyarországon ma az edzőhiány komoly problémát jelent.

– Januárban alakult az Egylet. Igen sűrűre sikerült az első év.

– A szakmai munkát még el sem tudtuk igazán kezdeni. Ez év elején jegyeztek be minket, és már idén VB-t és EB-t rendeztünk. Utóbbiak igen jól sikerültek, a VB-n közel 1000 lövő volt. Úgy sikerült bemutatkoznunk, hogy a szövetség már most nekünk adta több világbajnokság rendezési jogát, amiről az elnökségük szavazott is. 2018-ban, 2019-ben és 2021-ben rendezünk világbajnokságot. Mostanra került minden a helyére, és el lehet indítani az építő munkát.

– Mik a rövidtávú terveik?

– A legfontosabb, hogy még idén szervezett szabályrendszert kell alkotnunk, összhangban a saját és a FITASC alapszabályával. Minél előbb ki akarjuk dolgozni ezt, hogy teljesen egyértelmű legyen: jövőre ki és milyen feltételek mellett vehet részt a versenyeinken. Utána pedig a világversenyek szervezése kezdődik, hiszen jövő áprilisban univerzál trapp világbajnokságot rendezünk Sarlóspusztán, ez pedig már a nyakunkon van.

– Hosszabb távú elképzelések?

– Jövőre még két nagydíjat mindenképp kell rendeznünk: egy kompak és egy kompak sporting GP-t. A nemzetközi szövetségnél alapelvárás, hogy ha világversenyt rendezel egy számban, előző évben szervezned kell egy nagydíjat, lényegében főpróbaképp. 2019-ben nálunk lesz a kompak sporting VB Sarlóspusztán, körülbelül 800 lövővel. Egy ilyen nemzetközi versenynek nagy híre van a világban, népszerűsíti a magyar lövészetet és öregbíti Magyarország hírnevét. Azt szeretnénk, ha nem csak a világban, de itthon is jobban elismernék, hogy amit mi csinálunk, az világszínvonalú. Nemrég arról is döntött a nemzetközi szövetség, hogy korongvadász EB-t is rendezünk 2019-ben. 2020 lesz a pihenés éve, 2021-re pedig megkaptuk a korongvadász VB rendezési jogát. Utóbbi szervezéséhez és megrendezéséhez segítségre lesz szükségünk, mivel egyszerre kell illeszkednünk a Vadászati Világkiállítás magas színvonalához és a FITASC 100 éves évfordulójának megünnepléséhez. Emellett sok nagydíjat kell rendeznünk, főpróbaként. 2021 a határa a jövőbeni terveinknek.

– Többször beszélt már arról, hogy komoly problémát jelent az utánpótlás kérdése. Mit tesznek azért, hogy segítsék a feltörekvő versenyzőket?

– Most csak önerőből tudunk nekik segíteni, de szerencsére a világversenyek olyan bevételi lehetőséget jelenthetnek nekünk, amiből a későbbiekben a junior lövők támogatására szeretnénk költeni. Mi nem vagyunk államilag elismert szakszövetség, ezért az anyagi támogatás is elmarad. Így inkább a lőterek tulajdonosaival összefogunk tudunk segíteni a fejlesztésekben.

– Hogy lehet elérni, hogy minél több fiatal válassza ezt a sportot?

– A szülőkön, de főleg a vadász szülőkön keresztül. A szülők, akik neveznek, általában a versenyekre a gyerekeiket is elhozzák. Emellett tervezzük, hogy diákoknak tartunk bemutató előadásokat a lövészet elméletéről és gyakorlatáról. Ebbe szeretnénk bevonni a későbbiekben a magyarországi vadászlövész oktatókat is. Utóbbiak közül egyre többen vesznek részt Angliában, az APSI lőoktató képzésein, Szollár Andrásnak köszönhetően. De lássuk be, ez igen költséges sport. Még a technikai sportok között is kiemelkedik. Jövőre már komolyan tudjuk majd segíteni az utánpótlást – miközben idén is segítettük nemzetközi versenyeken a magyar csapatokat. Próbálunk lépni a hivatalos rendszer felé, hogy állami forrás is jusson a vadászlövők számára.